Niki, az önfejű újságíró

„A könyvben visszahoztam Ladányi Nikit, a makacs, önfejű újságírót, akit a Karibi nyár című regényemben „elküldtem egy kicsit hajókázni” – mondja a szerző. Niki hazatér a hajóútról a januári hidegbe, és azonnal szembesül szülei válásával, ráadásul úgy tűnik, hogy nincs teljes biztonságban Verbovszkytól, az igazságszolgáltatás elől megszökött bűnözőtől sem, aki komolyan neheztel rá, amiért megírta a történetét. Niki persze új ügyet is talál, amiről riportot írhat: csempészek nyomába ered, akik Magyarországról csempésznek kutyákat Olaszországba.

„Nikiben egy kicsit magamat látom, újságíróként én is szívesen eredtem a »neccesebb« témák nyomába. Niki persze bátrabb nálam, de ez a bátorság sokszor a bizonytalanságát kompenzálja.”

Térden állva jövök hozzád és egy nagy szerelem

Előkerül a Nápolyi vakációban egy fekete-fehér fotó egy egykori nagy szerelem történetével, felbukkan a regényben egy fiatal és egy idős olasz férfi, akik valószínűleg hamarosan megváltoztatják az egész luxusipar működését. Felcsendül egy régi dal is Gianni Moranditól, a Térden állva jövök hozzád… Miközben kibontakozik az olvasók előtt egy régi szerelem története, talán szövődik egy új is, és lehet, hogy a nagy álmoknak akkor is be kell teljesülniük, ha már több mint harminc évvel ezelőtt megálmodták őket…

Nagyi, a magánnyomozó

Az egyik leghumorosabb, legkarakteresebb hősnő a könyvben Niki krimikedvelő nagymamája, aki munkára jelentkezik egy magánnyomozó irodájában, és végül megfigyelői feladatokat kap. A nagyi rögtön a második munka során titokzatos ügybe keveredik, és még élvezi is a feladatot, anélkül hogy sejtené, mekkora veszély leselkedik rá.

A közel hatszáz oldalas regény amellett, hogy szórakoztat, megmutatja, hogy sokszor bizonytalanok vagyunk a szerepeinkben: a férfiak a férfiszerepben és a nők a nőiben, részben azért, mert nem tudunk vagy nem akarunk, vagy túlságosan is meg szeretnénk felelni a vélt vagy valós elvárásoknak.

Békásmegyer, Budakalász, Nápoly

A szerző mondja a regény helyszíneiről:

Békásmegyer, Budakalász: „Rómaifürdőn éltem gyerekkoromban, és egész Békásmegyert ismerem, ma is gyakran járok arra, a Duna-parton is szoktam sétálni Rumlival, a kutyámmal. Sokszor vásárolok a békásmegyeri piacon, ahol Niki nagymamája is ezt teszi egy héten egyszer. Budakalászon szintén gyakran megfordulok – bevallom, annak idején mindig a budakalászi bányatavakhoz bicikliztünk a barátnőimmel, úsztunk egyet, aztán fordultunk is vissza – jó volt ezeket az ismerős helyszíneket behozni a könyvbe.”

Nápoly: „Az egyik kedvenc olasz városom, ahol a legjobb olasz ételeket ettem. Többször járhattam Nápolyban, laktam nagyon klassz helyen és a Spanyol negyedben is, ahol azért esténként volt egy kis félelem bennem, amikor végigmentem a szűk utcákban. Nagyon kedvesek, közvetlenek, barátságosak a nápolyi emberek, élvezik a városukat, a tengerpartjukat. Niki a kutyacsempészek nyomában jár, amikor Nápolyba érkezik, de az édesanyja is vele tart, és felidézi a régi olaszországi emlékeit – és maga sem akarja elhinni, hogy milyen fantasztikus találkozásban lehet része…”

Procida: „Procida szigete gyönyörű hely, és alig egyórányi hajóútra van Nápolytól. A hangulatos, színes házak, a kis öblök már számos film helyszínét adták, és Procida színes házai köszönnek vissza a Nápolyi vakáció borítóján is.”

Positano: „Csodálatos, hangulatos városka, ahol az ember igazán megedződik, ha le akar menni a központból a tengerpartra a hosszú lépcsősoron. Positanóban töltött két hetet annak idején Niki édesanyja, még kézilabdásként – ez a történetszál játszódik ott.”

A regény várhatóan 2013 novemberében jelenik meg.

Forrás: Arteregó Kft.

2013. október 18.

Hozzászólások