A Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület meghívására érkezett Meister Éva színésznő Kecskemétre, hogy a Bozsó Gyűjteményben rendezendő „Női arcok, női élethelyzetek” című teadélután vendégeként televíziós felvétel készüljön vele. A művésznő, aki munkásságáért ez év januárjában kapta meg a Magyar Kultúra Lovagja kitüntető címet, örömmel adott egy rövid műsort a közönségnek bevezetőül, majd Engert Jakabné kérdéseire válaszolva mesélt erdélyi gyermekkoráról, családjáról, színészi pályafutásáról és hitvallásáról.

Az erdélyi Olthévízen született. Édesapja körzeti orvos volt, s oda helyezték. Édesanyja pedagógusként dolgozott egész életében. Évi Sepsiszentgyörgyön járt a Református Mikó Kollégiumba, majd a brassói magyar gimnáziumban érettségizett. Mindig kedvelte a verseket, versmondó versenyek díjazottja volt, sokat járt színházba (néha iskola helyett is), így a színészi pályát választotta a másik kedvenc, az ügyvédi helyett. Felvételizett Marosvásárhelyen a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolára, és azonnal fölvették.

A főiskoláról egyenes út vezetett a marosvásárhelyi színházba, bár korántsem volt ez természetes. A Marosvásárhelyi Székely Színház talán Erdély legjobb színháza volt. Rengeteg sok szerepet kapott. Nagy volt a strapabírása. Ezt másképp nem is lehetett csinálni. Elhivatottság, megszállottság és szorgalom kellett hozzá. Aztán megtalálták a jó karakter- és főszerepek is.

Meister Éva színművésznő 1987-ben erdélyi politikai menekültként jött Magyarországra férjével és kisfiával. Férje írásai – Molnár H. Lajos író, újságíró volt igen nagy igazságérzettel – nem tetszettek a kommunista rezsimnek, a ceausescu-i diktatúrának. Mindkettőjük tevékenységét ellehetetlenítették, és menekülniük kellett. Szolnokon telepedtek le, de állást nemigen kaptak.

Tíz évig volt egy gyerekszínháza, ahol előadásokat rendezett gyerekszínészekkel gyerekeknek. Kölyök Színpad volt a neve. Emellett drámajátékot, színjátszást, beszéd- és mozgásgyakorlatot, vers- és prózamondást tanított a Teátrum nevű művészeti iskolában. Miután megszüntették az iskolát, létrehozta a Stúdió-M nevű amatőr ifjúsági és felnőtt színházat, amit három évig vezetett. A magyarországi színházak kapui továbbra is zárva maradtak előtte.

„Elvették tőlem a színházat, hát csináltam magamnak! És dolgozom, mert ez az életem. 15 egyéni önálló estem van, plusz Dévai Nagy Kamillával együtt még öt. Egyéni estjeimmel csaknem 30 év alatt keresztül-kasul bejártam a Kárpát-medencét, és már a kezdetektől eljutottam a németországi magyar közösségekhez, majd következett Ausztria és Svédország közönsége.”

Műsorai közül kettő készült felkérésre (Kocsis István: Árva Bethlen Kata és a Psalmus Hungaricus – Magyar zsoltár). A többi Isten sugallatára keletkezett. Magasztos előadásai után könnyes szemű emberek állva tapsolnak és éneklik a Himnuszt. Mert minden műsorából – még ha Trianonról szól is – a bizakodás, a remény, az élni akarás csendül fel.

Meister Éva színésznő úgy érzi, kiválasztott lett erre a feladatra egy nemes cél érdekében. A Teremtő elvezérli olyan helyekre, ahová nem jár színház, nem járnak hírességek, ahol igaz magyar lelkű emberek várnak rá a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben, a Délvidéken, s ez erőt ad neki a folytatáshoz. Utazik vonaton, busszal, gyalog, cipelve bőröndjét hóban, sárban, s ez a 19. századi vándorszínészek megszállottságához hasonlít, akik a magyar nyelvű színjátszást, kultúrát mindenáron el akarták juttatni az attól elzárt emberekhez is.

Két műsora szól arról, hogyan kényszerül a magyarság a szülőföld elhagyására, és ezt a ,,két hazára árva” állapotot hogyan élik meg az emberek. (Csöndes kiáltvány a vesztesekért, Ez a világ olyan világ). Nekik is nagyon nehéz volt ezt megélniük, saját bőrükön megtapasztalniuk.

Mivel nem országosan ismert a neve, nehezen kap felkéréseket. De ha meghívják és meghallgatják, könnyes szemmel állnak fel a végén, és megköszönik, hogy elment hozzájuk. Szeretettel veszik körül.

Talán végre a szakma is megismeri Meister Éva tehetségét. 2015. szeptember 18-án Budapesten megkapta A Magyar Művészetért Díjrendszer Gubcsi Lajos Ex Libris Díját. Ez a díj azoknak jár, akik életművükkel szolgálták, szolgálják a magyarságot a legjobb tudásuk szerint. Meister Éva színművésznő pedig minden magyarhoz szól. 2019 januárjában a Magyar Kultúra Lovagja lett. Egy felvidéki civil egyesület terjesztette fel a címre. „Isten áldjon minden derék magyart, ki a hazáját és nemzetét önzetlenül szolgálja!” (Idézet Meister Évától)

Meister Éva színművésznő a lányával, Molnár H. Boglárkával, aki a Kecskeméti TV szerkesztő-riportere és az MTVA tudósítója

Varga Mónika, a rendezvény moderátora így mutatta be a művésznőt:

“Tartás, kitartás, hit, humor, emberség, önbecsülés, a tudás legjava. Ezt hozta és hordozza, mint színművész, mint alkotó ember és mint édesanya. Folyamatosan tanítja a világ magyarságát itthon és külhonban többek között arra, hogy a legínségesebb időkben is a kultúránk felé kell fordulnunk vigaszért. Önálló estjeinek, műsorainak tartása van.”

Meister Éva művésznő hivatalos Facebook oldala ITT érhető el. A Montázsmagazinban korábban megjelent életútinterjúja pedig ITT.

 

Weninger Endréné

 Videó: Hírös.hu

 

Hozzászólások