A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Nágák, elefántok, madarak című, új időszaki kiállítása többféle aspektusból – földrajzi, időbeli és antropológiai szempontból – vizsgálja a délkelet-ázsiai textileket. A tárlat a textilek rituális szerepének és mintarendjének bemutatásától kezdve az egyes népcsoportok jellegzetes viseleteinek és textiltípusainak ábrázolásán keresztül ismertet meg hiedelemvilágukkal, ünnepeikkel és szokásaikkal.

azsiai_viselet1
Délkelet-Ázsia meghatározó művészi kifejezésformája a textilművességben követhető nyomon. Ez a művészet anyanyelve, egyik legfontosabb megnyilatkozási formája, így Délkelet-Ázsia    textiljeinek bemutatásával, típusaik,  használatuk és szerteágazó jelképrendszerük megismertetésével kulcsot kap az érdeklődő egy távoli világ működésének és gondolkodásának megfejtéséhez.

A  kiállítás  több  mint  200  tárgyat  vonultat  fel:  a  magyarországi  közgyűjtemények  (Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, Néprajzi Múzeum) értékes, nagyon ritkán látható anyaga mellett magángyűjtők és kutató-tudósok helyszínen gyűjtött tárgyait is bemutatja. A  khmer  birodalomból  elinduló  kalandozás  a  burmai  és  a  sziámi  (thai)  udvar  szentélyein keresztül  vezet  a  ma  is  Mianmar,  Thaiföld,  Laosz,  Kambodzsa  és  Vietnam  területén  élő számos nép, így a hmongok, a rendkívül színes és változatos textilkultúrájú tai népek, a jaók és  lantenek,  valamint  a  brú  hegyi  törzs  textíliái  és  ékszerei  felé.  Számos  multimédiás  elem, film és montázs jeleníti meg, hozza mozgásba és új összefüggésbe a látott tárgyakat.

Az időbeli és térbeli barangolás Délkelet-Ázsia tájain indul. A 9–12.  században virágzó khmer birodalom dzsungelbe zárt szentélyeinek hindu istenségalakjait, a birodalom buddhista domborművű ábrázolásait látja meg először a látogató. A domborművek mögött buddhista ábrázolásokkal díszített textil függ. A nagy vallások egymás mellett élése, a hinduizmus és a buddhizmus  folyamatos  jelenléte és egymásra hatása jellemezte és jellemzi ma is ezt a vidéket. A khmer példa kiválóan érzékelteti az átjárási lehetőségeket és a kölcsönhatásokat, egyben kijelöli a bemutatásra kerülő anyag időbeli kezdőpontját is, a 13. századot.

azsiai_viselet2
A következő egység a 18–19. századi  burmai és sziámi  (thaiföldi)  udvari kultúrával, annak jellegzetes textilhasználatával ismerteti meg az érdeklődőt. A sziámi, a burmai vagy a khmer udvar előkelőinek viselete már a 18. századtól kezdve szoros kapcsolódást mutatott a szentélyek buddhista istenségalakjainak viseletével. Koronás, karperecekkel felékesített, díszes köntösbe öltöztetett buddhák, bódhiszattvák, védő kísérőfigurák sora mutatja az udvari szertartási  öltözet finom részleteit. A szentélyekben álló szobrok, faragványok és a hatalmas méretű buddhista tekercsképek világosan érzékeltetik a legelőkelőbbek viseleteit, amit az Indiában készíttetett textíliák pompás látványa tesz tökéletessé. Monumentalitás, lenyűgöző méretek és pazar gazdagság a látvány meghatározó elemei. Az udvari kultúra rituális tárgyai éppen azt érzékeltetik, hogy mindennek  kódolt értelme van és szerteágazó összefüggésrendszerbe ágyazódik, miközben folyamatos az átjárhatóság és a változás lehetősége is a formák, a hordozóanyagok (fa, lakk, kerámia, textil) vagy a mintarend világában.

Délkelet-Ázsia kereskedelmi kapcsolatrendszere révén az Indiai-óceán és Távol-Kelet térségeivel egyaránt szoros kapcsolatot  tartott fenn. A textilek kereskedelme jól rávilágít a tájékozódás irányaira. A tengerparti kikötővárosok évezredek óta részesei a kereskedelmi mozgásnak.

azsiai_viselet3

A kiállított tárgyak bemutatják a szárazföldi délkelet-ázsiai térség legfontosabb kereskedelmi kapcsolatait, a textilmintakincs jellemző elemeit, valamint annak történetét, ahogy e minták megjelentek az előkelő udvari körök India nagy textilmanufaktúrákban elkészíttetett  rituális és mindennapi használatra szánt textiljein túl az állandóan mozgásban lévő, vándorló népcsoportok tagjainak viseletében.
A kiállításban fontos szerepet kapnak a hmong, a jao és a lanten közösségek textíliái. Ezek a közösségek ma is mozgásban vannak, számukra az országhatárok többé-kevésbé átjárhatók.
Viseleteik, háztartási textíliáik pontosan rámutatnak a textilek oltalmazó, védő vagy rituális szerepére. Segítségükkel bemutatható,   hogy egyazon népcsoport textilművessége a hagyomány követése mellett hogyan alkalmazkodik az eltérő helyi lehetőségekhez.

A teljes felnőtt viseletek mellett külön egységként a gyerekek  viseleteinek anyaga is megjelenik. Jelentős délkelet-ázsiai textilanyagként ismerkedhetünk meg a tai népcsoportok textíliáival, hogy rajtuk keresztül belelásson az érdeklődő hiedelemvilágukba,  szertartásaikba, gondolkodásukba. A laók, taidamok, tailük, taidengek szellemekbe vetett hite, a velük való kapcsolattartás a viseletek minden darabján megfigyelhető, miközben a buddhizmus is áthatja e népek hiedelemvilágát.
Viseleteik bemutatása mellett e népek ékszereit és ékszerhasználatát  is megismerhetik a látogatók. A főként ezüstből készült ékszerek formái és motívumai szervesen kapcsolódnak a textilekhez, anyaguk  és megmunkálásuk eltérései okán ugyanakkor a népcsoportokon  belüli tagozódást és hierarchiát is érzékeltetik.

azsiai_viselet5
A kiállítás utolsó tematikai egysége a hegyi törzsek világába kalauzol   el, amely a legelszigeteltebb világ a délkelet-ázsiai népek sokaságában. A vietnami hegyek között élő brúk kiváló magyar antropológus kutatója, Vargyas Gábor gyűjtötte fel az itt bemutatott anyagot.  A brúknak az 1930-as  évekig meghatározó viselete volt a  háncsruha, amelynek készítési módját a helyszínen készült kisfilmen is megtekinthetik az érdeklődők.
A brúknak a 20.  század második felében gyűjtött viseletei ugyanakkor érzékeltetik kapcsolódási és tájékozódási irányaikat,  kiváló összevetést kínálva a többi népcsoport anyagával. A teremben a brúk hitvilágát egy megépített eredeti sámánoltár mutatja be, amely mintegy lezárása, legtávolabbi pontja is a szárazföldi délkelet-ázsiai  népek hitvilágában való barangolásnak.
A kiállított textil-és ékszeranyag kortárs kapcsolódási pontjait az öt-hat hetente váltakozó popup kiállítások emelik ki, melyek keretében kortárs magyar művészek délkelet-ázsiai ihletésű tárgyai vonulnak fel.  A „Dressz.  Kód?” programsorozatban a  művészek tárlatvezetés és előadás keretében mesélnek majd az őket érdeklő vagy inspiráló részletekről.

azsiai_viselet6
A tárlat lezárásaként és összefoglalásaként kisebb múzeumpedagógiai kiállítás lesz látható az épület földszintjén. A közönség által mozgásba hozható két marionettbábun kívül a délkelet-ázsiai viseletek babákon megjelenő forgatagában a  legelőkelőbbek viseletétől egészen az egyes népcsoportok ünnepi  viseletéig több típus is felvonul.
A kiállításhoz kapcsolódó pályázaton résztvevők maguk is elkészíthetik saját babáikat a délkelet-ázsiai anyagbanmegismert  viseletekkel felöltöztetve. A pályázat nyertes munkáit ugyanebben  a  kiállítási részben mutatjuk majd be.

Nágák, elefántok, madarak – Viseletek Délkelet-Ázsia szárazföldi térségéből
2016. szeptember 30. − 2017. május 1.

Forrás: Hopp Ferenc Művészeti Múzeum

Hozzászólások