A magyar irodalom egyik legolvasottabb írója, Rejtő Jenő (1905-1943) életéről igen kevés pontos adat állt rendelkezésre a legutóbbi időkig. Egzakt életrajz helyett szájhagyomány útján terjedő-terebélyesedő legendárium és a könyveiből vett számtalan idézet vitte hírét szerteszét a magyarul olvasók táborában. Majdhogynem ez jellemezte a hivatalosságot is: ismertségéhez képest mérhetetlenül elhanyagolta az irodalomtudomány, a halála óta eltelt bő hét évtized alatt alig született komolyan vehető szakmunka írásművészetéről. Eme “hallatlan és tarthatatlanul áldatlan” állapoton fordít egyet Thuróczy Gergely A megtalált tragédia. Rejtő Jenő emlékére c. kötete.

 

A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa immáron egy második munkában tárja fel irodalmunk rendhagyó alakjának életrajzát, tragikus sorsát, munkásságát (elsőképp 2015-ben Az ellopott tragédia. Rejtő Jenő-emlékkötet jelent meg).
A kismonográfiával felérő bevezető tanulmányt eleddig publikálatlan írások, korjellemző ritka képanyag (fotók és dokumentumok, kéziratok, első kiadások borítórajzai, színházi plakátok stb.) és bibliográfia egészítik ki. A cél egyértelmű: rendet vágni a Rejtő köré szövődött legendáriumban, minél több konkrétummal és ténnyel vértezve mutatni be írót és embert, a pesti ponyva aranykorának zsenijét. A Perczel Olivér levéltáros által jegyzett tanulmány a Reich-család életének kevésbé ismert mozzanatait tárja föl, beleértve a pusztulását okozó “gyilkos újságcikk” nyomán indított rágalmazási peranyagot. (A zsidótörvények okán munkaszolgálatra hurcolt Rejtő-Reich Jenő holtában sem nyerhette vissza becsületét.)

A számos újdonságot tartalmazó szövegközlések sorában éppúgy olvashatjuk Rejtő fiatalkori verseit, mint kevésbé ismert újságcikkeit, valamint egyik utolsó (hagyatékból publikált) kalandos kisregényét: Konzílium az őserdőben címmel. Az író első, nyomtatásban megjelent műve (Fizetni!) újabb árnyalattal gazdagítja a Rejtő-paletta élénk színeit: a komor tónusú novellában még nyoma sincs a pesti humornak, kabarénak vagy légiós-trópusos egzotikumnak, amiképp a versekben sem – Rejtő indulásakor igazán “komolyan” gondolta az irodalmat… A féltucatnyi, mindeddig kiadatlan Rejtő-szöveg közreadását gondos filológiai munka előzte meg: az eredeti szerzői szándék tiszteletben tartásával kerülnek a nagyközönség elé, az alkotói munkafolyamat (húzások, módosítások) jelölésével.

 

Az irodalmi kuriózumok közreadására szakosodott, frissen indult Szépmíves Kiadó kitűnő munkát végzett: a szépen kivitelezett, nyomdailag is igényes, keménytáblás/papír védőborítós, csaknem 400 oldalas nívós könyv használatát tudományos jegyzetanyag, képmelléklet, irodalomjegyzék és névmutató könnyíti meg. Ráadásképp a kötet szerzője összeállította az eddig legteljesebb Rejtő-bibliográfiát: az író életében megjelent publikációi, posztumusz közreadások, korai/fontosabb/hasonmás újraközlések, róla szóló válogatott híradások. A magyar irodalomtörténet-írás egy nagy adósságából kanyarít le jókora szeletet a Rejtő-rajongók és a szűkebb értelemben vett irodalmár szakma figyelmére egyaránt számot tartó kötet.

A Tudományos Intézet esszéistája gúnyosan kiált a vasárnapi mellékletben: „Nem tudnak védekezést az elharapódzó ponyvairodalom ellen? Adják ki a széles néprétegek számára olcsón Gustav Bahr mindenki számára izgalmas művét: »Sextánssal a fényévek és sectorok imagináriusain át a kozmikus rendszer és az oceanobiográfia relációinak nyomában, a differenciális integrálrendszerben.« Ez beadná a kulcsot mindenféle cowboy- és kalandorregényeknek! És üdvös népnevelő hatása is volna.” (Piszkos Fred közbelép)
Rejtő, mint a ponyvaellenes küzdelem élharcosa, aki egyszersmind a magyar ponyvaírás és a pesti humor csúcsa, az önirónia halálba gáncsolt lovagja? Akiről annyi sztori forog közszájon – a legtöbbet nem támasztja alá tényanyag –, hogy úgyszólván nincs is életrajza, csupán legendáriuma… Talán egyetlen más magyar művészről sem született oly sok biográfiai anekdota, mint róla. Na-de-majd-és – most!

Thuróczy Gergely, irodalmi muzeológus

 

Könyvbemutató:

2017. február 15. 18.00
Bevezeti: Kovács Attila Zoltán kiadóvezető
Résztvevők: Farkasházy Tivadar humorista (Hócipő), Kálmán C. György irodalomtörténész (Irodalomtudományi Intézet), Thuróczy Gergely irodalmi muzeológus
Moderál: Horváth Csaba egyetemi docens (KRE)
Közreműködik: Varga Tamás színművész és Nagy János zeneszerző, zongoraművész

 

Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum

 

Hozzászólások