Faorgona avató lesz 2019. július 12-e és 14-e közt Magyarföldön, a Fatemplom Fesztiválon, ahol az új faorgona avató hangversenye is elhangzik Rákász Gergely és Budapesti Tomkins Énekegyüttes közreműködésével 13-án, szombaton délután.


Fellépnek még többek közt Szarvas József, Harcsa Veronika, Ferenczi György, a Csík zenekar, a Kaláka együttes, Szörényi Levente és a Vujicsics együttes, a Romengo és mások…

MAGYARFÖLD-ŐRHAJÓ (részlet)

Ez a tájék szomjas, sötét… (Sülyi Péter)
Messzi jövendővel komolyan vess öszve jelenkort… (Kölcsey Ferenc)
Arccal a jövőnek, de nem háttal a hagyománynak… (Nyíri Tamás)
A bárka elindult, hátán a Földdel – velünk vagy nélkülünk. Lehetne Őrhajó, a tudatos virrasztás, az ébredő éberség temploma. (Kőszegi Lajos)

2010. június 18-án, szombaton, a magyarföldi fatemplom felszentelésén kétezren vettek részt, és ötszáz autó parkolt a templomdomb vonzásában. Arányaiban olyan ez, mintha Budapest tíz Magyarországnyi zarándokot fogadna valamely Vándorünnepen. Magyarföld az Őrséget súrolja, az Őrség déli kapuja. Egyike annak a több ezernyi 100 lélek alatti kisfalunak napjaink Magyarországán, melyek foggal-körömmel küzdenek a túlélésért. A település részint őslakosokból, részint a nagyvárosból katapultáló szabadgondolkodókból áll.

A templomépítés ötlete Rátóti Zoltán színművésztől származik, aki polgármesterré választása után döntött és cselekedett. (Magyarföldön a politika is lehet művészet.) Az Árpád-korban is „fölülről” építkeztek. Először emeltek templomot, majd azután, mintegy „az égből függeszkedve” következett a gazdaság. A szellemi centrumnak, a templomnak alárendelve teremtették meg a Lét többi fontos feltételét. És le a kalappal a magyarföldiek előtt. Ha néhány napi menedzser-politikusi munkaebéd árából negyven ember „felelős társasjátéka” nyomán új templom épülhet, miért ne foghatna össze egy arányosan reális cél érdekében akár tíz vagy tizenöt millió lélek?

A koncepció kialakításakor a környezet szakrális földrajzi adottságaihoz alkalmazkodtunk. A templomdomb a temető mellett, a Kerka árterénél jóval magasabban helyezkedik el, mintegy 10 százalékos emelkedésű szerpentinen közelíthetjük meg. Körbesétáltuk a területet, szinte adta magát, hol legyen a templom középpontja. Ősi, közösségi tér lehetősége a köralaprajz, még jóval az Árpád-kori körtemplomok előtt jelent meg a Kárpát-medencében. A helyi éghajlathoz alkalmazkodva, ahogy például a mongol jurta a Góbi-sivatagban honos homokviharokhoz idomult.

A nyugati keresztény civilizáció kelet-nyugati hossztengely mentén szerveződő szent tereivel szemben érzett tisztelettel döntöttünk úgy, hogy a köralaprajzot egy huszárvágással kettévágjuk, majd egy aranymetszés szerint méretezett téglalap kisebb oldalaira szerkesztjük a félköröket. Ebből adódott a templom kelet-nyugati irányú, hosszanti elrendezése. A tetőhéjalás 45 fokos hajlásszögét az éghajlat, pontosabban az éghajlatváltozás határozta meg.

Néhány éve történt az egyik őrségi faluban, hogy egy divatos, alacsonyabb tetőhajlású házra pár nap alatt méternyi hó esett. Majd váratlanul szakadni kezdett az eső. A hóréteg, mint a szivacs telítődött. Annyira nehéz lett, hogy beszakadt a tető és egy beteg nyugdíjast halálra zúzott. Ezért 45 fokos a templomtető, amelyről így könnyen lecsúszik a hó. És azért sem terveztük például kocka formájúra a templomot, mert a Nap sem kocka alakú. Az egyik rádiós beszélgetés alkalmával megkérdezték, hogyan értük el mégis, hogy olyan egyszerűek az épület terei és a tömege?

Hemingway-vel takaróztunk, aki addig húzott a szövegeiből, amíg az éppen értelmetlenné nem vált. Amíg éppen össze nem dőlt a szövegkonstrukció. Ennek a tömörítő metódusnak a nyomán lettek olyan „ütősek” az írásai. Hemingway is a „térszöveg” határait kereste. Magyarföldön a pénztelenség is segítette ezt a szűkszavúságot, amikor már-már egymás torkának esve, szinte hetenként gondoltuk át az építés folyamán a teljes koncepciót.

 

A Fatemplom-fesztiválról további részletek és jegyinformáció.

Mújdricza Péter

 

 

Hozzászólások