Gróf Batthyány Lajos arisztokrata származása ellenére a modern polgári átalakulás élharcosa volt hazánkban. A reformkor egyik vezető politikusaként 1848-ban országunk első miniszterelnöke lett. Politikai pályája tragikusan végződött, a szabadságharc bukása után egyik áldozata volt Haynau bosszúhadjáratának. Ugyanazon a napon végezték ki, mint az aradi tizenhármat.

 

batthyany01

 

1807. február 10-én született Pozsonyban. Szülei gróf Batthyány József és Skerlecz Borbála voltak. A Batthyány család a Nyugat-Dunántúl régi arisztrokrata családja volt. Szülei elváltak, és apja halála után édesanyja nevelte, de kettőjük között nem alakult ki bensőséges kapcsolat. Gyermekkorában házitanítója volt, majd nevelőintézetbe került, és ezután anyjával nagyon ritkán találkozott. Zágrábban elvégezte a jogi egyetemet, majd a katonai pályát választotta. Hadnagyi rangban Itáliában szolgált.

1834-ben feleségül vette Zichy Antónia grófnőt. A házaspárnak három gyermeke született, Amália, Ilona és Elemér. Batthyány már 1830-ban a felsőház tagja lett, de nem különösebben érdekelte a politika. Felesége ösztönözte az aktívabb szerepvállalásra. Az 1839-40-es országgyűlésen Batthyány tett javaslatot gyorsírásos napló vezetésére a felsőház eseményeiről.

 

batthyany05

Gróf Batthyány Lajos és Zichy Antónia grófnő

Széchenyi lelkes híve lett, és maga is részt vett a „legnagyobb magyar” gazdasági kezdeményezéseiben. Így támogatta a lótenyésztést, és birtokain 50 ezer eperfát ültetett a selyemhernyó tenyésztésének elősegítésére. Ebben az időben indult meg a magyar cukoripar fejlődése, és Batthyány cukorgyárat létesített ikervári birtokán. Széchenyi iránti rokonszenve nem változott, de támogatni kezdte Kossuth radikálisabb programját. Egyik vezetője lett a Kossuth által létrehozott Védegyletnek, melynek célja a hazai ipar fejlődésének elősegítése volt. A tagok vállalták, hogy öt éven keresztül csak magyar termékeket vásárolnak.

Az 1840-es évek végére a politikai élet felélénkült. Létrejöttek az első pártok, elsőként 1846-ban a Konzervatív Párt. 1847-ben megalakult az Ellenzéki Párt, melynek elnöke Batthyány Lajos lett. A párt programja, az Ellenzéki Nyilatkozat Kossuth és Deák javaslatait tartalmazta.

 

batthyany08

Országgyűlés Pozsonyban

1847-ben ült össze Pozsonyban az utolsó magyar rendi országgyűlés (Diéta). Kossuth itt volt először országgyűlési képviselő Pest vármegye követeként. Megválasztását Batthyány is támogatta. Ő maga a felsőház mellett a reformerek vezetője.

1848-ban az országgyűlés elfogadta a Kossuth által javasolt reformokat. A törvényjavaslatokat a királyhoz országgyűlési küldöttség vitte, melynek egyik vezetője Batthyány volt. A király elfogadta a felelős magyar minisztérium megalakulását, és Batthyányt miniszterelnökké nevezte ki. Áprilisban az uralkodó (V. Ferdinánd) szentesítette az új törvényeket, amelyek eltörölték a feudális előjogokat, megvalósították a népképviseleti országgyűlést, egyesítették Magyarországot és Erdélyt. A magyar polgári átalakulás megkezdődött, létrejött a modern európai állam.

 

batthyany04

A magyar kormány tagjai

Batthyány megalapította az első parlamentnek felelős magyar kormányt. Miniszterei a kor legkiválóbb politikusai voltak: Szemere Bertalan (belügy), Deák Ferenc (igazságügy), Kossuth Lajos (pénzügy), Klauzál Gábor (gazdasági), Széchenyi István (közlekedés), Eötvös József (oktatásügy), Mészáros Lázár (hadügy).

A miniszterelnöknek már kezdettől fogva súlyos problémákkal kellett szembenéznie. A bécsi udvar úgy gondolta, hogy túl sok függetlenséget adott a magyaroknak, és megpróbálta szűkíteni a kormány hatáskörét. Ehhez a nemzetiségek mozgalmait igyekezett felhasználni. Hamarosan fegyveres lázadások kezdődtek a törvényes magyar kormány ellen (a szerbek a Délvidéken, a románok Erdélyben). A legveszélyesebb helyzet Horvátországban alakult ki, ahol az új bán, Jellasics az udvar támogatásával horvát hadsereget hozott létre, és nyíltan törekedett Horvátország elszakítására Magyarországtól.

Batthyány jól látta a veszélyeket. Törekedett a bécsi udvarral való együttműködésre, de ugyanakkor fokozni akarta Magyarország védelmi képességeit. Megkezdődött a nemzetőrség megszervezése, és a Magyarországon állomásozó osztrák csapatokat a kormány fennhatósága alá rendelték. Májusban megkezdődött a magyar honvédség létrehozása is. Batthyány követelte a külföldön szolgáló magyar katonák hazarendelését. Megpróbálta elérni Jellasics leváltását is, de nem járt sikerrel. A magyar polgári átalakulás fontos lépése volt, hogy 1848 júniusában megtartották az első parlamenti választásokat. Batthyányi elnyerte a sárvári körzet mandátumát. Az országgyűlés Kossuth javaslatára megszavazta a 200 000 főből álló magyar hadsereg létrehozását.

 

batthyany09

Nemzetőrök

Szeptemberben a bécsi udvar úgy gondolta, hogy eljött az idő a magyar kormány fegyveres erővel történő megdöntésére. 1848. szeptember 11-én Jellasics horvát csapatai élén átkelt a Dráván, és megindult a magyar főváros felé. Batthyány ellenezte a fegyveres összecsapást, így lemondott a miniszterelnökségről, de a nádor kérésére újra elvállalta azt. Valódi hatalma azonban nem volt, mert az országgyűlés a nemzet védelmének megszervezésére megalapította az Országos Honvédelmi Bizottmányt Kossuth vezetésével. A magyar sereg 1848. szeptember 29-én a pákozdi csatában legyőzte Jellasicsot, aki kimenekült az országból.

Batthyány úgy látta, hogy a békés megoldásra nincs lehetőség, ezért október 2-án végleg lemondott. Egy ideig közkatonaként szolgált a magyar honvédségben, de egy balesetben karját törte. 1848 decemberében Windischgrätz osztrák hadserege támadást indított Magyarország ellen. Batthyány újból megpróbálkozott a békés megegyezéssel, de az osztrák fővezér még nem is fogadta. Helyette Pesten letartóztatták, és a szabadságharc idején Pozsonyban, Laibachban és Olmützben raboskodott. Magyar részről voltak tervek a kiszabadítására, de megtiltotta, hogy miatta bárki a életét kockáztassa.

 

batthyany02

Batthyány kivégzése – Az ítéletet a hírhedt pesti Újépületben hajtották végre 1849. október 6-án, az aradi kivégzések napján.

A szabadságharc bukása után halálra ítélték azzal a záradékkal, hogy az uralkodó megkegyelmezhet neki. Pestre vitték, ahol sorsa Haynau kezébe került, aki akkor Magyarország teljhatalmú katonai kormányzója volt. Haynau jóváhagyta az ítéletet, és elrendelte a kötél általi kivégzést. A halála előtti napon felesége engedélyt kapott a fogoly meglátogatására, és egy kis tőrt csempészett a börtönbe. Batthyány öngyilkosságot kísérelt meg, a nyakán elvágta az eret, de túlélte. Sebe miatt az akasztást nem lehetett végrehajtani, ezért a katonai parancsnok főbelövésre ítélte. Az ítéletet a hírhedt pesti Újépületben hajtották végre 1849. október 6-án, az aradi kivégzések napján. Batthyányt a vérveszteség miatt úgy kellett odatámogatni a kivégzés színhelyére, ahol a sortüzet térden állva várta. Utolsó szavaival a hazáját éltette.

 

 

batthyany03

Batthyány Mauzóleum a Kerepesi temetőben

Holttestét a család titokban temette el a pesti ferences templom kriptájában. 1870-ben hamvait nemzeti gyász mellett átvitték a Kerepesi temetőbe, ahol tiszteletére 1874-ben mauzóleum létesült.

 

batthyany7

Batthyány örökmécses

Hazánk egyik kiemelkedő történelmi alakja volt, becsületes, életét nemzetéért feláldozó államférfi. Emlékét országszerte több szobor, utca, iskola és intézmény őrzi. A főváros V. kerületében található Batthyány örökmécses pedig nemzeti emlékhelyünk lett.

 

 

Weninger Endre

 

 

Hozzászólások