Gróf Andrássy Gyula történelmünk harmadik miniszterelnöke volt Batthyány Lajos és Szemere Bertalan után. Régi magyar arisztokrata családból született, és a 19. századi magyar történelem egyik meghatározó politikusa volt. Lovasszobrát nem régen felállították a Parlament előtt, és nevét újra viseli Budapest egyik legszebb sugárútja is annak ellenére, hogy a marxista történetírás megpróbálta elfeledtetni őt.

 

andrassy1

 

1823. március 3-án született a felvidéki Oláhpatakon (ma Szlovákia). Szülei Andrássy Károly és Szapáry Etelka voltak. Kitűnő nevelésben részesült, elvégezte a jogot, és a kor fiatal arisztokratáihoz hasonlóan sokat utazott külföldön. A reformkor a magyar történelem egyik legfontosabb időszaka volt, és a kor vezető politikusa, Széchenyi István volt Andrássy példaképe. A Tisza szabályozása során személyesen is megismerkedett vele, és Széchenyi nagy jövőt jósolt a tehetséges fiatalembernek. Azt mondta, hogy akár Magyarország nádora is lehet belőle. A jóslat gyakorlatilag valóra is vált.

1847-ben Zemplén vármegye országgyűlési követe volt a pozsonyi diétán. Kossuth reformpolitikáját támogatta, és ennek érdekében többször fel is szólalt. Az áprilisi törvények elfogadása után megalakult az első felelős magyar kormány, amelyben Andrássy példaképe, Széchenyi is miniszter lett. Andrássyt Zemplén vármegye főispánjának nevezték ki.

 

andrassy-fiatal

 

A magyar forradalom hamarosan szabadságharccá vált. A Bécs által felbújtott horvát bán, Jellasics fegyverrel támadt Magyarországra. Andrássy, mint az önkéntes zempléni nemzetőrök parancsnoka részt vett a pákozdi és a schwechati csatákban. Később a dicsőséges tavaszi hadjárat idején a parancsnok, Görgey tábornok egyik segédtisztje volt. Őrnaggyá majd ezredessé léptették elő. A Függetlenségi Nyilatkozat elfogadása után az új külügyminiszter, Batthyány Kázmér diplomáciai megbízással Konstantinápolyba küldte. Feladata az volt, hogy támogatókat szerezzen a magyar szabadságharc ügyéhez.

Feladatátandrassy-benczur0 már nem tudta végrehajtani. Bekövetkezett a világosi fegyverletétel. Sok magyar emigráns menekült Törökországba, és Andrássy arra használta fel a kapcsolatait, hogy megakadályozza kiadatásukat, és segítse a menekülésüket Nyugat-Európába. Az osztrák titkosrendőrség üldözte, és élve vagy halva kézre akarta keríteni. De sikerült Párizsba menekülnie.

1851-ben távollétében halálra ítélték, és jelképesen felakasztották. (Ez azt jelentette, hogy nevét felfüggesztették az akasztófára.) Párizsban édesanyja anyagi támogatása lehetővé tette, hogy bekerülhetett a előkelő szalonokba. Kora egyik férfiideálja volt, és nagyon népszerű lett a párizsi hölgyek között, akiktől a „szép akasztott” becenevet kapta. Itt ismerkedett meg Kendeffy Katinka grófnővel, akit 1856-ban feleségül vett. A házaspárnak három gyermeke született, Tivadar, Gyula és Ilona. (Gyula nevű fia később komoly politikai pályát futott be, egyik unokája, Katinka pedig a „vörös grófnő” nevet kapta, mert a magyar történelem egyik legnegatívabb figurájának, gróf Károlyi Mihálynak a felesége lett.)

 

andrassy-katinka0

Kendeffy Katinka grófnő, gróf Andrássy Gyula felesége

Andrássy párizsi évei során szakított Kossuth Lajos radikális politikájával, úgy látta, hogy a szabadságharc újrakezdésének nincs reális lehetősége. Így, amikor Magyarországon enyhült a politikai helyzet, és az emigránsok egy része amnesztiát kapott, Andrássy is élt ezzel, és 1858-ban hazatért. Újra bekapcsolódott a politikai életbe, és a „haza bölcsének”, Deák Ferencnek hűséges támogatója lett. Tisztessége és becsületessége miatt nagy népszerűségre tett szert, ellenfelei megbecsülését is kiérdemelte. Az 1861-es, majd az 1865-ös országgyűlésen Sátoraljaújhely követe volt. Szilárdan támogatta Deák Ferenc politikáját, és 1865-67 között a képviselőház alelnöke volt.

Az európai viszonyok ebben az időben gyökeresen megváltoztak. 1859-ben Ausztria az Észak-Itáliában zajló háborúban súlyos vereséget szenvedett a francia-olasz haderőtől a magentai és solferinoi csatákban. Ennek eredménye Lombardia elvesztése volt. Ezért a bécsi udvar engedélyezte a magyar országgyűlés újbóli megnyitását. Az uralkodó megoldási javaslatát (Októberi Diploma, Februári Pátens) az országgyűlés elutasította. Mégis mindkét fél számára világossá vált, hogy a megegyezés elkerülhetetlen.

 

andrassy-kiegyezes0

A kiegyezés kormánya – Fent gróf Andrássy Gyula miniszterelnök

1865-ben Deák Ferenc megjelentette híres Húsvéti cikkét, amelyben vázolta a kiegyezés lehetséges feltételeit. Az ezt követő tárgyalások egyik vezetője Andrássy volt. Amikor a bécsi udvar elfogadta a feltételeket, Ferenc József Deák javaslatára Andrássyt nevezte ki az új magyar kormány miniszterelnökévé. Andrássy tekintélyét mutatta, hogy ezt minden politikai erő elfogadta. 1867. február 20-án letette a hivatali esküt.

Valóra vált Széchenyi jövendölése. 1867. június 8-án Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták, és a szertartáson a nádort Andrássy, mint miniszterelnök képviselte. A koronázáskor a nádor és az esztergomi érsek helyezte a koronát a király fejére. Akkoriban sok pletyka terjedt a királyné (Sissi) és Andrássy kapcsolatáról. Kétségtelen, hogy rokonszenveztek egymással, és valószínűsíthetően plátói szerelem is volt közöttük. Az is biztos, hogy Sissi szeretette a magyarokat, és támogatta a velük való megegyezést. Valószínű, hogy ebben Andrássy iránti vonzalmának is szerepe volt. Azt viszont tudjuk, hogy Andrássy és Sissi négyszemközt sohasem találkozott, és a kettejük közti intim viszonyt a bécsi udvar szigorú szertartásrendje lehetetlenné tette.

 

andrassy-sissi

Sissi királyné és császárné

Andrássy 1867 és 1871 között volt Magyarország miniszterelnöke. Ez volt az az időszak, amikor lefektették a modern polgári állam alapjait. Eötvös József miniszter megalkotta a nemzetiségi törvényt, ami széles körű nyelvhasználati jogokat biztosított a magyarországi etnikumoknak. A korabeli Európa leghaladóbb nemzetiségi törvénye volt. Aláírták a horvát kiegyezést, ami autonómiát biztosított Horvátországnak. Felállították az Állami Számvevőszéket a pénzügyek ellenőrzésére. Andrássy azt is elérte, hogy a birodalmi hadsereg mellett létrejött az önálló magyar Honvédség. Amikor 1870-ben kitört a francia-német háború, a magyar miniszterelnök megakadályozta, hogy a Monarchia ebben a franciák mellett vegyen részt.

1871-ben Andrássy a Monarchia közös külügyminisztere lett. Kezdetben támogatta a közép- és kelet-európai országok szövetségét Franciaország ellen. 1873-ban létre is jött a három császár szövetsége (Németország, Oroszország, Monarchia). Később Andrássy észrevette, hogy a Balkánon Oroszország és a Monarchia érdekei ütköznek, így szükség volt egy erős oroszellenes szövetségesre. Erre az erősen oroszellenes közhangulat is ösztönözte. (Valószínű, hogy Andrássy sem volt oroszbarát, tekintettel az oroszok szerepére a szabadságharc leverésében.)

 

andrassy-berlini-kongresszus0

Találkozás Bismarck kancellárral a berlini kongresszuson

Az 1878-as balkáni háborúban Oroszország legyőzte a törököket, és teljesen új politikai rendszer jött létre a Balkánon. A balkáni államok függetlenné váltak, és Oroszország befolyása jelentősen megnőtt. Ezt próbálták visszaszorítani az európai nagyhatalmak a berlini kongresszuson. Itt Andrássy baráti viszonyt alakított ki a német „vaskancellárral”, Bismarck-kal, és kettejüknek komoly szerepe volt abban, hogy a balkáni viszonyokat átrendezték. Az orosz befolyást korlátozták, de a Monarchia és Oroszország viszonya feszültté vált.

Ezért 1879-ben Andrássy kezdeményezésére létrejött a Kettős Szövetség Németország és a Monarchia között. A két ország katonai segítségre kötelezte egymást egy Oroszország elleni háborúban. Később Andrássy a kiegyezés mellett a Kettős Szövetség létrehozását tartotta élete fő művének. 1879 után lemondott a külügyminiszterségről, de továbbra is országgyűlési képviselő maradt. Utolsó parlamenti beszédét 1889-ben tartotta. Mindvégig a kiegyezés által létrehozott politikai rendszer tántoríthatatlan híve volt. Hosszas betegség után 1890-ben hunyt el Horvátországban. Ravatalát a Magyar Tudományos Akadémia épületében állították fel, és ezrek rótták le tiszteletüket előtte. Halálát az egész ország gyászolta, egy olyan államférfit, akit a nemzet iránti elkötelezettsége miatt még ellenfelei is tiszteltek.

 

andrassy-szobor0

Andrássy Gyula új szobra a Parlament előtt

Szobrát 1906-ban avatták fel Ferenc József császár és király jelenlétében a Parlament előtt. (Az uralkodó annak ellenére tisztelte Andrássyt, hogy korábban ellenfelek voltak.) A lovasszobrot 1945-ben elbontották, majd anyagát felhasználták az óriási Sztálin szobor megalkotásához a Városligetben. Andrássy felújított szobra most ismét visszakerült a Parlament elé, teljes joggal, mert Magyarország kiemelkedő államférfia megérdemli ezt.

 

Gróf Andrássy Gyula kastélya Terebesen

Gróf Andrássy Gyula kastélya Terebesen

 

Andrássy síremléke a felvidéki tőketerebesi kastély parkjában látható. A hálás utókor az épülő Budapest legszebb sugárútját nevezte el róla. A kommunista rendszer ezt később átkeresztelte Sztálin útra,majd Népköztársaság útjára, de ma már újra régi nevét viseli, és emlékeztet egyik legnagyobb újkori politikusunkra.

 

 

Weninger Endre

 

 

Hozzászólások