Thököly Imre ellentmondásos személyiség a magyar történelemben. A 17. századi Habsburg-ellenes harcok egyik vezetője volt, aki a kuruc király nevet érdemelte ki, de pályafutása végén az ősi ellenség, a török hadsereg csapatvezetője lett.

Thököly Imre – Székely Bertalan festménye

Nem származott főnemesi családból. Dédapja, Thököly Sebestyén marhakereskedő volt, aki ebből nagy jövedelemre tett szert. 1572-ben nemesi rangot kapott, majd szolgálatai jutalmául 1596-ban bárói rangra emelkedett. Ő szerezte meg a családnak a késmárki várat és uradalmat. Thököly Imre apja 1654-ben már grófi címet kapott, így magyar főnemessé lett.

Thököly Imre 1657-ben született Késmárkon Thököly István és Gyulaffy Mária ötödik gyermekeként. Két fiútestvére már csecsemőkorban meghalt, és kétéves korában édesanyját is elveszítette.

Akkor a magyar történelem zűrzavaros időszaka volt. 1664-ben a szentgotthárdi csatában a törökök súlyos vereséget szenvedtek a császár hadseregétől. Ezt követően a magyar nemesség nagy része arra számított, hogy lehetőség nyílott a törökök kiűzésére. A vasvári béke azonban megőrizte a status quot, ami lényegében a törököknek volt kedvező, ezért a magyar történelemben a szégyenteljes jelzőt kapta. A béke még a korábban a Habsburgokhoz hű magyar főnemeseket is megdöbbentette, aminek eredménye a Wesselényi Ferenc nádor által vezetett összeesküvés volt.

Thököly Imre búcsúja apjától – Székely Bertalan festménye

Itt most nincs lehetőség az összeesküvés céljainak elemzésére. Vezetőit, Zrínyi Pétert, Nádasdy Ferencet, Frangepán Ferencet letartóztatták, és felségárulás vádjával kivégezték. Észak-Magyarországon I. Rákóczi Ferenc felkelést robbantott ki, amely hamarosan összeomlott. Ebben Thököly István is részt vett, de Árva várában a császári csapatok körülzárták. A vár eleste előtt fiát, Imrét kimenekíttette, aki Huszt várába, majd Erdélybe menekült. Innen származott egész életét meghatározó Habsburg gyűlölete.

Fiatal korát az erdélyi fejedelmi udvarban töltötte. Tanulmányait jórészt a nagyenyedi református kollégiumban végezte. Ezekben az években sok magyar nemes menekült Erdélybe, akik támogatást kaptak a fejedelemtől, Apafi Mihálytól és kancellárjától, Teleki Mihálytól. Ezek a Habsburg-ellenes bujdosók később a kuruc nevet kapták. A név eredete vitatott, a történészek sokáig úgy vélték, hogy Dózsa György kereszteseitől származott. Ezt manapság sokan cáfolják, szerintük az akkori erdélyi nemes ifjak „kuracény” nevű öltözéke adta ezt az elnevezést.

Thököly Imre lovasképe

A bujdosók (vagy most már nevezzük őket kurucoknak) Wesselényi Pál vezetésével többször is betörtek Észak-Magyarországra. Teleki, az erdélyi kancellár támogatta őket, és később főparancsnokuk is lett. Átmeneti sikereikben szerepet játszott, hogy a császár nyugaton konfliktusba került a franciákkal. 1667-ben Thököly Imre is csatlakozott a kurucok mozgalmához. Hamar bizonyosságot tett személyes vitézségéről és hadvezéri tehetségéről. 1678-ban elfoglalta az észak-magyarországi bányavárosokat (Selmecbánya, Körmöcbánya), bár ezeket megtartani nem tudta. Így is az egyik legnépszerűbb kuruc vezér lett.

1679-ben a betegeskedő Teleki helyett a kurucok főparancsnoka lett, és szakított Wesselényi Pállal. Célja az volt, hogy a mozgalmat függetlenítse Erdélytől. Önálló politikába kezdett, tárgyalásokat folytatott Béccsel és a franciákkal, de egyik sem járt eredménnyel. Hadi sikereket is elért, 1680-ban elfoglalta Késmárkot. Egyoldalú kálvinista orientációja miatt nem tudta csatlakozásra bírni a katolikus nemességet. A császár 1681-ben Sopronban rendi gyűlést hívott össze, amelyre a kurucok elutasították részvételüket.

Zrínyi Ilona, I. Rákóczi Ferenc özvegye

Innentől kezdve Thököly kényszerpályára került. Ibrahim budai pasa támogatást ígért, amit a kurucok elfogadtak, és felmondták a tűzszünetet a császárral. A törökök segítségével Thököly elfoglalta Eperjest, Lőcsét és Füleket, majd létrehozta a Felső-magyarországi Fejedelemséget. A szultán Magyarország királyává nyilvánította, de ezt a címet soha nem viselte. Közvetíteni próbált a törökök és a Habsburgok között, de a császár nem tekintette tárgyalópartnernek.

1682-ben jelentős változás történt a magánéletében. Feleségül vette I. Rákóczi Ferenc özvegyét, a nálánál 14 évvel idősebb Zrínyi Ilonát. Sok történész szerint érdekházasság volt, de a későbbi tények ezt cáfolják. Úgy tűnik, hogy igaz, életük végéig tartó szerelem volt. Mostohafia, II. Rákóczi Ferenc emlékirataiból viszont az derül ki, hogy a „nagyságos fejedelem” szívből gyűlölte mostohaapját. Még azzal is megvádolta, hogy megpróbálta őt meggyilkoltatni. Az óriási Rákóczi-birtokok viszont komoly anyagi segítséget nyújtottak Thököly további küzdelmeihez.

1683-ban nagy fordulat következett be a kuruc mozgalomban. A török nagyvezír, Kara Musztafa óriási sereggel hadjáratot indított a császár ellen, és ostrom alá vette Bécset. Ebben Thököly a törökök szövetségeseként vonakodva ugyan, de részt vett. A kahlenbergi csatában Sobieski János lengyel király és Lotharingiai Károly megsemmisítő vereséget mért a török seregre. Az ezt követően létrejött Szent Liga megkezdte a törökök kiűzését Magyarországról. Thököly kurucainak nagy része csatlakozott a törökellenes harcokhoz, így a Felső-magyarországi Fejedelemség is összeomlott.

Kahlenbergi csata

Innen kezdődött Thököly pályafutásának mélyrepülése. Munkács vára Zrínyi Ilona vezetésével három évig ellenállt a császári csapatok ostromának, de miután elesett, Thököly feleségét és mostohagyermekeit Bécsbe vitték. Thökölyt a váradi pasa bebörtönözte, majd szultáni parancsra szabadon engedte. A törökök ugyanis belátták, hogy ez politikai baklövés volt, mert Thököly maradék hívei is otthagyták a Habsburg-ellenes tábort. Innentől kezdve Thököly csak egy török csapatvezérnek számított.

Utolsó nagy sikerét 1690-ben érte el. Kuruc és török csapataival átkelt a Déli-Kárpátok meredek ösvényein, és Zernyest mellett vereséget mért Heisler tábornok császári és Teleki Mihály erdélyi seregére. A csata után Thököly gyűlölt ellenségének, Telekinek a holttestét megkerestette a csatatéren, és elküldte özvegyének, hogy méltóképpen el tudja temettetni. Az elfogott császári tábornokot kicseréltette feleségére, Zrínyi Ilonára, ami megint azt bizonyítja, hogy őszintén ragaszkodott hozzá, és nem csak érdekházasságról volt szó.

II. Rákóczi Ferenc fejedelem – Mányoki Ádám festménye

A csata után Thököly bevonult Erdélybe, ahol fejedelemmé választották. Ez a fejedelemség tiszavirág életűnek bizonyult, mert a híres törökverő hadvezér, Badeni Lajos még ugyanabban az évben kiűzte őt Erdélyből. 1697-ben török csapatvezérként tért vissza Magyarországra. A törökök utolsó nagy hadjárata csúfos kudarcba fulladt. A császári hadvezér, Savolyai Jenő súlyos vereséget mért Zenta mellett a Tiszán átkelő török seregre. Thököly is részt vett a csatában, és csak kalandregénybe illő módon tudott megmenekülni.

Az 1699-es karlócai béke véget vetett a török uralomnak Magyarországon. Csak a Temes-vidék maradt török fennhatóság alatt egészen 1717-ig, amikor Savolyai Jenő visszafoglalta Temesvárt. A béke értelmében Thökölyt és néhány megmaradt hívét a szultán Kis-Ázsia egyik távoli részében, Nikodémiában telepítette le. Hűséges felesége, Zrínyi Ilona is követte, aki 1703-ban meghalt. Thököly már ekkor súlyos köszvénytől szenvedett, de még megérte, hogy mostohafia kirobbantja a szabadságharcot. Rákóczi Ferenc azonban nem tartott igényt mostohaapja segítségére, aki 1705-ben meghalt.

Thököly Imre síremléke, Késmárk

Thököly Imre hamvait 1906-ban hazahozták Magyarországra, és a késmárki evangélikus templomban temették el. Emlékét sok közintézmény őrzi. Budapest egyik legnagyobb utcája, amely a Keleti Pályaudvar mellől indul, viseli a nevét. A Hősök terén, a királyok és fejedelmek mellett az ő szobra is megtalálható, melynek jogossága vitatható.

Thököly Imre szobra Budapesten a Hősök terén

Thököly vitéz hadvezér volt, Jókai néhány regényének is hőse. Ugyanakkor nem tekinthetjük történelmünk igazán pozitív alakjának. Nem volt világos célkitűzése, és alakját egyértelműen beárnyékolta a természetellenes török szövetség.

 

Weninger Endre

 

Hozzászólások