A centenáriumi évébe lépett múzeum százötven éves gyűjteményének legjavát mutatjuk be egy éven keresztül látogatható, Made in Asia. Százéves a Hopp Múzeum című új kiállításunkban.

A május végén nyíló tárlat sorra veszi a múzeumalapítást követő nagy korszakokat, az intézmény első igazgatója, Felvinczi Takács Zoltán művészettörténész nevéhez fűződő, két világháború közötti időszaktól a 2017-ben elhunyt neves sinológus, Ferenczy Mária nevéhez köthető buddhista kiállítások időszakáig.

Jelen kiállításunk – az időszaki cserékkel együtt – több mint ötszáz műtárgyat vonultat fel a markánsabb múzeumtörténeti periódusok mentén vizsgálva a különböző korszakok, lehetőségek és  gyűjteményezési szempontok alapján létrejött tárgyanyag legreprezentatívabb darabjait és tárgycsoportjait. A kiállításra szánt darabok állapotának megóvása érdekében egyes műtárgyaknál vagy csoportoknál negyedéves cseréket iktatunk be. Egyúttal megidézzük a múzeum történetének jellegzetes alakjait, a huszadik századi magyar (és világ)történelmi tragédiák sújtotta korszakokban a múzeum működését, gyűjteményezésének irányát jelentősen meghatározó igazgatókat, munkatársakat, közelebb hozzuk a kvalitásos és gyakran kalandos sorsú műtárgyak történetét – egyedi lehetőséget teremtve a látogatónak, hogy a huszadik század történelmét egy magyar múzeum ázsiai műtárgyainak összefüggésrendszerében gondolhassa újra.

Külön érdekesség, hogy a nagyközönség előtt rendszerint csak egy-egy kultúra kiemelésével, időszaki kiállításokon megmutatkozó Hopp Múzeum most a Made in Asia kiállításban minden gyűjteményét felvonultathatja (a kínai, a japán, a koreai, az indiai, a délkelet-ázsiai, a mongol, a tibeti-nepáli, a közel-keleti és a Zichy-féle régészeti gyűjteményt) – hogy így, kiemelkedőbb műtárgyainkból válogatva, „mini állandó kiállítással” kedveskedhessünk a látogatóknak.

Az idén száz esztendeje elhunyt világutazó optikus, a Fulnekről származó, magát büszkén magyarnak valló Hopp Ferenc 1919-ben a magyar államra hagyományozta 4000 darabos műgyűjteményét, valamint Andrássy úti villáját, hogy az a későbbiekben az ország első ázsiai közgyűjteményeként szolgálja az eljövendő nemzedékek épülését. A múzeum megalakulását követő években Hopp tárgyai mellé a hazai közgyűjtemények keleti tárgyai (Xántus János, gróf Zichy Jenő, gróf Vay Péter gyűjtése), továbbá jelentős műgyűjtők (Schwaiger Imre, Delmár Emil, Fettick Ottó, Ágai Béla stb.) szerzeményei is bekerültek. A gyűjtemény hozzáértő rendszerezése és osztályozása, a szakszerű muzeológiai munka és az igazgatók külföldi kapcsolatai is nagyban hozzájárultak, hogy a múzeum 30 000 darabos
gyűjteményébe ma olyan ritkaságok tartoznak, mint a legutóbb a 2016-os Nágák, elefántok, madarak című kiállításunkon látható sziámi buddhista tekercsek vagy a Felvinczi Takács Zoltán által vásárolt 7. századi ülő démonfigura.

Made in Asia: a kiállítás

A földszinti folyosón a Hopp Múzeum kutatásait reprezentáló könyvekből készült válogatás látható. Alatta idővonalon jelennek meg az elmúlt száz év legjelentősebb kiállításai.

A lépcsőfordulóban Kisfaludi Strobl Zsigmond Hopp Ferencről készített márvány mellszobra invitálja beljebb a kiállítás megtekintésére érkező látogatókat. Ugyanitt találkozhatnak a Hopp Múzeum 1-es leltári számot viselő műtárgyával, a nevezetes strucctojással, melyet Hopp vásárolt első világ körüli útján Ádenben, valamint a gyűjteményhagyományozást tartalmazó végrendelettel.

Az emeletre érve, a bevezető folyosó falain öt olyan, a hazai ázsiai műgyűjtés kezdeteit jelentő személyiséggel ismerkedhetünk meg, akik mind más-más céllal utazták be a Keletet, gyűjteményeik létrejötte azonban a magyarországi ázsiai műgyűjtés fontos mérföldkövei lettek.

Az első terem a múzeum első igazgatójának, Felvinczi Takács Zoltánnak (igazgatói periódusa: 1919–1947) gyűjteményezési szempontjait, kapcsolatrendszerének, egész igazgatói működésének vizuális lenyomatát magán viseli.

A második terem a Hopp Múzeum II. világháború után kezdődő korszakának tárgyanyagával foglalkozik. Ez alatt az időszak alatt a múzeum az Iparművészeti Múzeumhoz került, s igazgatója a régész Horváth Tibor lett (igazgatói periódusa: 1948–1972).

A harmadik terem az állami ajándékozások terme. Érdemes megfigyelni, hogy a kiállításra került tárgyak révén az ajándékozó országok (Kína, Korea, Mongólia, Vietnám) milyen képet akartak kialakítani önmagukról, hogy az egyes ajándékozások mögött mennyire eltérő önreprezentációs szándék rajzolódik ki.

Külön említést érdemel, hogy szintén a harmadik teremben található annak a tekercskép-sorozatnak több darabja, melyet Miklós Pál művészettörténész, sinológus, a múzeum egykori igazgatója, a dunhuangi Ezer Buddha-barlangtemplomok kutatója ajándékozott a múzeumnak. A sorozat a dunhuangi falfestmények részleteit mutatja be.

A negyedik terem kialakításának középpontjában a buddhista művészet áll. A buddhista anyag gyűjtését és rendszerezését eredetileg már a múzeum első igazgatója, Felvinczi Takács Zoltán megkezdte a japán művészetteoretikus, Okakura Kakuzo „Ázsia egy és örök” gondolatához kapcsolódva, aki Ázsia közös szellemi kincsének a buddhizmust tekintette.

Kerti és kerítéskiállítás

Hopp Ferenc az első világ körüli utazása után, 1885-ben vásárolta meg Budapesten az Andrássy út 103. szám alatt található villaépületet, mely a Sugár út (1885-től Andrássy út) építkezéseinek első szakaszában épült. Hopp Ferencnek nemcsak közvetlen tárgyi környezete, hanem otthona és kertje is tükrözte a Kelet iránti érdeklődését. A villa kertjébe ritka növényeket telepített és keleti műtárgyakat helyezett el benne. A jávai botanikus kertben (Buitenzorg, a mai Bogor Indonéziában) tett látogatása nyomán saját otthonát Buitenzorg-laknak nevezte (a holland szó jelentése: „gond nélküli hely”). Ebben a különleges környezetben Hopp Ferenc gyakran és szívesen fogadott vendégeket, akiket rendre meg is örökített a villa kertjében készült fotográfiákon.

 

Made in Asia – Százéves a Hopp Múzeum

2019. május 30. – 2020. június 30.
Kurátorok: Dr. Fajcsák Györgyi, Hársvölgyi Virág
Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum

Forrás: Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum

 

Hozzászólások