Edison szerint a telefon tesztelésénél Puskás Tivadar használta elsőként a („hallom” szóból származó) halló szót, amely a telefonálásnál azóta az egész világon elterjedt. A „Halló” szó nem azonos az angol „Hallo”=helo üdvözlő szóval, ezt már Edison is és Puskás is több helyen leírta.

hallo

Rajz: AYH

 

Volt idő, amikor csak leveleztek az emberek egymással. Kezdetben hírnökök, futárok, galambok, majd a posta hozta-vitte a leveleket. A 19. századtól Morse-távírókon sürgönyöztek és aztán jött a telefon. S mint minden újdonság, a telefon is átment azon a bizonyos három stáción:

1. stáció: Ilyen nincs, és nem is létezik. Még hogy a világ két pontja között kábelen keresztül lehessen beszélni?!

2. stáció: Oké lehet, hogy létezik, de ez csak is a kivételezettek privilégiuma.

3. stáció: Neked még nincs?!

A telefon hőskorában pedig a régi öregek attól féltek, hogy több lesz a hazudós ember. Hiszen, ha az illető nem néz a másik szemébe és úgy beszél, akkor megtévesztheti a vonal túlsó felén hallgatót. De ez sem lett igaz, mert a vak emberek egy hangsúlyeltolódásból megmondják, hogy igazat mondott-e a telefonáló.

Ma pedig okostelefonjainkkal hozzáférhetünk már minden igaz és hamis információhoz.

 

Különc feltalálók, különös találmányok összeesküvés-elméletek címmel, különös életpályák és Nikola Tesla budapesti munkássága – az elektromosság lesz a Műszaki Tanulmánytár családi napjának témája február 20-án.

Ez a program két évfordulóhoz is kapcsolódik: Alexander Bell 140 éve szabadalmaztatta a telefonkészüléket. A Telefonhírmondó – Puskás Tivadar egyedülálló szolgáltatása – 1893. február 15-én indult el, amelynek alapját a telefonhálózat jelentette.

 

Nézzük hát e két jelentős ember pályafutását:

Alexander Graham Bell (Edinburgh, Skócia, 1847. március 3. – Baddeck, Új-Skócia, Kanada 1922. augusztus 2.) skót születésű amerikai fizikus, a telefon feltalálója (1876), a siketoktatási rendszer kidolgozója. A National Geographic Society egyik alapító tagja és második elnöke.

bellÉletpályája

Skóciában született. Felsőfokú tanulmányait az edinburgh-i és a londoni egyetemen folytatta. Apja, Alexander Melville Bell (1819-1905) kidolgozott egy fonetikai rendszert, ami „visible speech” (‘látható beszéd’) néven Alexander Graham Bell révén vált világszerte ismertté. A „visible speech” a siketek hangzóbeszédre tanításának kitűnő eszköze. Alexander Graham Bell 1868-70-ig apjánál dolgozott Londonban. 1871-ben az Amerikai Egyesült Államokba költözött. 1873 és 1877 között bostoni egyetem professzorként hangfiziológiát tanított.

Bell az örökletes siketséggel kapcsolatos vizsgálódásai során (édesanyja is nagyot halló/siket volt) hallásjavító készülékekkel kísérletezett. 1875-ben ennek során jutott el azokhoz a felismerésékhez, amelyek a telefon feltalálásához vezettek. 1876-ban szabadalmat kapott találmányára, amit be is mutatott a philadelphiai Centenáriumi Kiállításon. A telefont hatalmas érdeklődéssel fogadták, azonban a Egyesült Nyugati Távíró Társaság végül elállt a találmány megvásárlásától. Bell ezért 1877-ben megalapította a Bell Telephone Companyt, amely 1885-től American Telephone and Telegraph Co. (AT&T) néven fejlődött multinacionális vállalattá.

bellkapcsolat

Bell telefonkapcsolatot létesített New York és Chicago közt.
Tizenegy éves korában feltalálta azt a gépet, amely tisztítja a búzát, ennek révén jutott hozzá egy feltaláló műhelyhez, a továbbiakban az optikai távközlés, az otthoni légkondicionálás terén voltak találmányai, ez utóbbi hozzájárult a légi közlekedési technológia (repüléstechnika) fejlődéséhez. Az utolsó szabadalmaztatott találmánya, amit 75 éves korában jelentett be, a leggyorsabb szárnyashajó volt, ami még ma is létezik.
1922. augusztus 2-án halt meg. Azon a napon az USA-ban minden telefonszolgáltatás egy percre megállt az ő tiszteletére. (forrás: Wikipédia)

 

Ditrói Puskás Tivadar (Pest, 1844. szeptember 17. – Budapest, 1893. március 16.) mérnök, a telefonhírmondó feltalálója, Puskás Ferenc hadmérnök bátyja.

puskastivadar

Munkássága

Mérnöki tanulmányait Bécsben kezdte meg, majd a Műegyetemen tanult. A családja elszegényedése miatt tanulmányait nem tudta befejezni, ezért 1866-ban Londonba ment, majd Bécsben vállalt állást. 1873-tól az Amerikai Egyesült Államokban próbált szerencsét, majd visszatért Európába, ahol távíróközpont tervei foglalkoztatták. Itt vette hírét a telefon feltalálásának. Visszautazott New Yorkba, ahol meggyőzte Thomas Alva Edisont, hogy egy a távíróközpontokhoz hasonló központ segítségével tetszőleges számú személy egyidejűleg használhatja a telefont. Edison munkatársa, majd 1877 és 1886 között Edison európai képviselője volt. Itt lett munkatársa Fodor István. Puskás Tivadar elvei szerint valósultak meg az első telefonközpontok 1878-ban Bostonban, majd 1879-ben Párizsban. 1879-ben hazatért, és öccsével, Puskás Ferenccel 1881-ben megkezdte a monarchia területén a telefonközpontok felépítését. Öccse 1884-ben bekövetkezett halála után átvette a pesti telefonhálózat vezetését. 1886-ban Baross Gábor miniszter államosította a telefonhálózatot, és azt Puskásnak adta bérbe. Puskás Tivadar 1892-ben szabadalmaztatta legjelentősebb találmányát, a telefonhírmondót, amely a mai rádió elődjének számít.

Még egy érdekesség, mely Puskás Tivadar nevéhez köthető:
a Magyar Királyi Állami Operaház és a Pesti Vigadó között volt a világon az első „sztereó” közvetítés. Két mikrofon állt az Operában a színpad két oldalánál, két-két hallgató (három pár) pedig a Vigadóban. (forrás: Wikipédia)

Antalffy Yvette

 

Hozzászólások