Nemrég vetítették a mozik a Prométheusz című filmet, mely az Alien sorozat előzményének tekinthető. De az alkotók felhívták a figyelmet arra, hogy ez több annál. Ezt érezzük is, hisz egy érdekes szál bontakozik ki, nevezetesen Prométheuszé, mely már a nyitó képben szerepel.

Később a történet mozgatórugója, hisz az emberek a teremtőjüket keresik. De ki ez a titokzatos Prométheusz, és milyen gyökerei vannak ennek az elképzelésnek? Természetesen a görög mitológia egy alakjáról van szó. Uranosz és Gaia frigyéből születnek a Titánok. Prométheusz Iapetosz titán és Klümené fia. A mítosz szerint az első emberek a gigászok véréből születnek, akik erőszakosak, ezért Zeusz elpusztítja őket. Majd Prométheusz a mítosz egy változata szerint sárból megalkotja az embereket, míg testvére, Epimétheusz az állatokat. Mivel azonban Prométheusz munkája hosszabb volt, addig Epimétheusz elhasznál minden jó anyagot. Így az emberek gyengék és esetlenek voltak.


Kezdetben az emberek és az istenek együtt élnek, egy asztalnál esznek. Ez az aranykor. Ám az emberek osztályrésze a halandóság, s végül egy sértődés miatt Zeusz véget vet az aranykornak, az emberek elől elrejti a tüzet. Prométheusz megsajnálja őket és ellopja számukra a tüzet, hogy ez által az állatvilág fölé emelkedhessenek, s kárpótolja őket gyengeségükért. Természetesen Zeusz megbünteti Prométheuszt.


Később sumér eredetből feltűnik a Bibliában egy kép, mely szerint az óriások, az istenek fiai gyermeket nemzenek az emberek leányainak, akik kezdettől fogva híres-nevesek voltak. Ők lettek a félistenek.


Ez a jelenet és a görög mítosz jól összepasszol a film gondolatvilágával, mely többek között nagyon sokat merített Daniken munkásságából is. Erre utal az a felvezető, amelyből megismerjük Charlie Holloway és Elisabeth Shaw tudósok munkásságát, akik szerte a világban (akár csak Daniken) kutatják az emberiség múltját és meglepő felfedezést tesznek: az ősi sziklarajzokon, melyek kora több tízezer év, felfedeznek egy csillagkonstellációt és a rejtélyes idegen óriásokat. Álláspontjuk szerint ez egy meghívó a teremtőktől a teremtés színhelyére. Daniken sem állít lényegében mást. Véleménye és kutatásai szerint az ős- és ókorban az istenek meglátogatták az embereket, s miként a mítoszban Prométheusz, elhozták számára a civilizációt. A paleoseti hívei lelkesesen állítják, hogy a nagy civilizációk, légyen az a sumer, az egyiptomi, a maja, mind-mind az idegenektől ered.


A Prométheusz-mítosz azonban továbbmegy. Az embereket eltaszítják maguktól az istenek, akik az embert a maguk képmására teremtették. Vajon miért ez a szakadás? Felvetődik a kérdés, hogy valóban egyenrangú félként kezeli e a teremtő az általa teremtettet. A görög mítoszban az aranykorban ez így volt, később mégis megromlik a viszony. A film érdekes választ ad erre a kérdésre David 8 személyében. Az androidot az emberek saját képmásukra teremtik meg, de amint az érzékelhető, nem kezelik magukkal egyenrangúnak. Az android későbbi árulása részint talán az e tényre való rádöbbenésre vezethető vissza. Az idegenek a filmben, akárcsak Zeusz a görög mitológiában, az emberek elpusztítására törekszenek. Hiszen az exohold, ahová eljutnak a tudósok, nem más, mint egy biológiai fegyverraktár, s e biológiai fegyvert az emberiségnek szánják.


Egyes elméletek és magyarázatok szerint az emberekben való csalódás oka talán az, hogy az ember gonosszá lesz. Sok nép mítoszában, így a görögben is, szerepel az özönvíz, mellyel az emberiséget büntetik e gonoszságáért. A kérdés csak az, hogy vajon a teremtő mennyiben erkölcsös és etikus?

Peter Weyland, a mindenható Weyland –Yutani vállalat vezetője, aki lehetővé teszi az expedíciót, nagyon is esendő vágyakkal indul útnak titokban egy hibernálókapszulában. Hisz ő nem vágyik másra, minthogy halhatatlanságot kérjen a teremtőtől. A haláltól való félelem vezérli minden tettét. A legősibb emberi vágyakozás az övé, eggyé válni az istenekkel és egyenrangúvá lenni. A film azonban világos választ ad erre a kérdésre. A teremtők drasztikusan elutasítják ezt a kérést.

A film tehát jóval több annál, mint egy előzmény. Felveti az eredet kérdését, melyet az emberiség a kezdettől fogva kutat. Mi által vagyunk, és vajon egyedül vagyunk-e? A válaszok meglehetősen kiábrándítóak, de remekül összeilleszthetők a mítoszokból rendelkezésünkre álló információkkal. Vajon igaza van-e Danikennek? Egyelőre csak gyűlnek az elméletek, s az igazi válaszok váratnak magukra.


A gátlástalanság a filmben: Peter Weyland feltehetően bőkezűen finanszírozza a két tudós kutatását, és lehetővé teszi számukra, hogy megvalósíthassák nagy álmukat s igazolják elméletüket. Azonban ő maga mindezt nem önzetlenségből teszi. Számára a legfőbb cél az önigazolás, retteg az emberi sorstól. Hatalmas vállalatbirodalmat épít fel, mindez egy célt szolgál, az ő halhatatlanságát. Azonban árulás áldozata lesz. Ő maga is kettős játékot űz. Titokban utazik. Lányát terrorizálja, aki azonban még apjánál is gátlástalanabb, őt ugyanis csak a pénz mozgatja. A filmben kifejti, hogy ideje apjának meghalnia, hogy ő vehesse át a cég vezetését.

A film egyik meghatározó mozzanata Peter Weyland lábának megmosása, mielőtt a teremtő, az idegen faj elé járulna. Ez egyfajta asszociáció lehet a bibliai történetre, amikor Jézus megmossa tanítványai lábát, a filmben azonban ez az ábrázolás eltorzul és megfordul. A lánya rútul elárulja apját, aki egyben álmodozó is, hisz a Weyland-Yutani vállalat jelmondata: új világokat építünk. Természetesen lánya bűne sem marad büntetlenül.


Az android szerepe: David 8 már a kezdet kezdetén gyanús figura. Feltehetően Peter Weyland beépített embere, a teremtett, aki a végletekig hűen szolgálja teremtőjét. Az emberi faj azonban csak a gépet látja benne, akit kedvére (ki)használhat. Ezért azután a halálán lévő Peter Weylandnak jó utat kíván a túlvilágra. Ő maga pedig megtagadja önmagát és árulóvá lesz, hisz rádöbben önnön létezésének hiábavalóságára. Az idegen faj egyébként is torznak és a teremtés gúnyának látja David 8-at. Az idegen egyből porba sújtja. Az emberiség ugyanis még e késő században sem képes élőt teremteni, csupán saját képmására a gépet, mely azonban az idegen faj számára inkább karikatúra, s mint ilyen, felháborító. David 8 jóval többet tud a kelleténél, s még pusztulásában is árulást követ el, majd, hogy új önigazolást és feladatot teremtsen magának, a tudósnőnek felajánlja szolgálatait, hogy elviszi a teremtők bolygójára. Kettős játszmájának és gátlástalanságának legfőbb műve, ahogy megfertőzi az ifjú Charlie Holloway-t.


A lélek szörnyei a műben: A szörnyek valójában biológiai fegyverek, de átvitt értelemmel is bírnak. Megtestesítik azt, amitől az emberiség a legjobban retteg, a lelkében lévő sötétség kivetülésétől. A későbbi Alien filmekben ez már egyértelműen uralkodó tényező. Az Alien-szörny megtestesíti azt az emberi félelmet, hogy valami elpusztíthat bennünket, méghozzá belülről. A magzati antilét ez. Az anyában fejlődő magzat az új élet, míg ez a testben fejlődő parazita maga a halál. A filmben ezt az alapötletet egyébként a földi bioszférából vették. Léteznek a rovarvilágban ugyanis olyan lények, melyek más rovarok testébe teszik petéiket és azok ott kikelve elevenen felfalják azt.

Az emberi rossz: a film tele van konfliktushelyzettel, mely egyértelműen feszültségek forrása lesz és kihozza a rosszat. Meglepő, de az Amazonas vidékén létezik egy indián törzs, mely nem ismeri a gyilkosságot. Őskori körülmények között élnek, de tökéletes harmóniában. Vallásuk mélyen átitatott az élet tiszteletével, ezért sosem ölnek embert, mert vallási hiedelemvilágukban ez a legnagyobb bűn, és maga után vonja az istenek iszonyatos büntetését. Ettől félve senki sem öl.


Ma e különleges törzset leszámítva az emberi civilizáció velejárója volt és lesz az ölés. Vajon hol tört meg a harmónia? Az aranykorban még az istenek és az emberek együtt élnek, ez a bűnök miatt azonban megromlik. A gyilkos majom elmélete vezeti be az ölést az emberi szocializációba. Elvileg azonban az ember, akinek a görögök szerint logosza és nomosza van, kiemelkedik az állatok közül és lemond a gyilkolásról. De ez csak mesebeszéd. Bár a Biblia is utal rá, hogy a testvérgyilkosság az első gyilkosság.

A pénz uralma: Az óriásvállalat a Weyland –Yutani megtestesíti korunk jövőbeni kivetülését és előre haladását, amikor is a kapitalizmus már csillagközi méreteket ölt, és folyik a Mars terraformálása és a Hold kiaknázása. Ebben a világban a pénz az isten. Ezt jól testesíti meg Peter W. lánya. Őt csak a profit érdekli. Az expedícióra is csak a profit miatt kerül sor. Meg akarják szerezni a titkot, s a titkot gazdasági célokra kívánják hasznosítani. Megbukik az ártatlanság, és romlottság lesz belőle. Az emberiségnek szánt fegyver bevégzi rendeltetését a Szodoma és Gomora bűnének tengerében.

-GL-

Hozzászólások