Radnóti Miklós: Naptár / Július (részlet)
Nedves hajjal futkároznak
meztélábas záporok

Július az év hetedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. A római naptárban kezdetben ez az ötödik hónap volt. Ennek megfelelően latinul eredetileg Quintilis („ötös”) volt a hónap neve, csak később Julius Caesarról nevezték át júliusra. I. e. 44-ben Marcus Antonius hízelgő javaslatára nevezték el júliusnak Julius Caesarról, aki e hónap 12. napján született. A 18. századi nyelvújítók szerint a július: kalászonos. A népi kalendárium Szent Jakab havának nevezi.

julius

Júliust régen Oroszlán havának is nevezték. 23/24-n lép a Nap az Oroszlán jegyébe (a valóságban a Rák csillagképben jár ekkor). Közhasználatú magyar neve az Oroszlán hónap első dekádjának apostolszentje után Szent Jakab hava volt. A hónapot félmeztelen, nagy kalapú paraszt testesítette meg, amint épp sarlóját köszörüli, arat vele vagy kévét hord, netán a csűrben búzáját csépeli.

Elvontabb allegóriája egy sárgaruhás, repülő ifjú, fején kalászkoszorúval. Jobbjában az Oroszlán jele, baljában egy kosár fügével, dinnyével és más gyümölcsökkel. Az oroszlánbőrös, buzogányos napisten, Héraklész/Hercules szintén a július megtestesítője volt.

A július az északi félgömbön általában a legmelegebb hónap. A legmelegebb júliusi átlaghőmérséklet 2017-ben 41,9 °C volt, majd ez 2018 júliusában megdőlt, mert ekkor 42,28 °C volt az átlaghőmérséklet, mindkettő alkalommal a kaliforniai Halál-völgyben. Ez egyúttal a valaha mért legmagasabb havi átlaghőmérséklet rekordja is.

julius
Július 1.:

• A magyar egészségügy napja
Semmelweis Ignác, az anyák megmentője született ezen a napon. Emlékére ez a nap a magyar egészségügyiek napja
• A köztisztviselők és kormánytisztviselők napja Magyarországon
A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete 1996-ban kezdeményezte, hogy a köztisztviselői törvény 1992. július 1-jei életbelépésének emlékére Magyarországon július 1-je legyen A KÖZTISZTVISELŐK NAPJA. 1997-ben tartották meg először.

Július 22.:

• A nándorfehérvári diadal emléknapja
A Hunyadi János, Kapisztrán János és Szilágyi Mihály vezette keresztény sereg 1456. július 22-én világra szóló győzelmet aratott Nándorfehérvárnál, az „ország kapuja” alatt. A diadalnak óriási szerepe volt abban, hogy a török hetven évig nem vezetett nagyobb hadjáratot Magyarország ellen. Az idén az 565. évfordulójára emlékezünk.

julius

Fotó: Karsza Regina

Időjárás:

Kánikula vár ránk idén nyáron – ez derül ki többek között a nyíregyházi mérnök, Dávid Mihály által elkészített éves időjárási előrejelzés alapján. A második legjobb idő a nyaralásra július vége, amikor 35-40 fok is lehet napközben. A hónap közepére várható több csapadék, zápor, zivatar. Bővebben ITT olvashatunk róla. 

Népi megfigyelések, hagyományok:

Július az aratás hónapja. A kenyérgabona betakarításának sikerét számos hiedelemmel és szokással igyekeztek biztosítani. A munkát fohászkodással, imádsággal, kalapemeléssel kezdték. Jelentőséget tulajdonítottak az első kévének. Ebből a baromfinak adtak egészség- és termékenységvarázsló céllal. Betegségelhárító szerepe is volt. Az aratókat elsőként meglátogató gazdát megkötözték, és csak akkor engedték szabadon, ha borral vagy pénzzel kiváltotta magát.

A legtöbb hagyomány azonban az aratás végéhez kapcsolódik. Egy kis darabon talpon hagyták a gabonát, hogy jövőre is biztosítva legyen a jó termés. Az utolsó kévéből készült az aratókoszorú. Általában a földesúrnak készítették, de az utolsó kalászokból egy kis csomót mindenki hazavitt. Az aratókoszorú különféle formájú és nagyságú lehetett: korona, csigaszerű, koszorú alakú. Az aratókoszorút a mestergerendára akasztották, és vetéskor a koszorúból kimorzsolt szemeket a vetőmag közé keverték. A magának arató család nem rendezett ünnepséget. A hagyományokról ITT is található információ. 

julius

Júliusi népi mondóka

Esős Illés rossz,
mert áldást nem hoz.
Jakab napja vihart szül,
Magdolna sárban csücsül.
Anna asszony reggele
már hűvös, ne játssz vele.
Mihelyt a pók széttépi hálóját,
Jön a felhő, s rögtön tartós esőt ád.

Pénztárcabarát programok: 

Az európai fővárosok közül Budapest olcsónak tűnhet, de ki mondana nemet egy ingyenes programlehetőségre? Egy lista azokról a helyekről, amelyek ingyenesen látogathatóak. Vigyázat! A programok nagy része szabadtéri, így esős napokon nem mindegyiket élvezhetjük! A pénztárcánkat bátran otthon hagyhatjuk, de a különböző nyitva tartásokat ellenőrizzük le, mielőtt útra kelünk, hiszen ez változhat évszakonként.

julius

Fotó: Karsza Regina

A fiatalok és az idősebbek is egyaránt találnak maguknak elfoglaltságot a Margitszigeten. Nagy előnye, hogy az autóknak behajtani tilos, így ez a város egyik nyugodt zöldövezete. Az egyik ingyenes látnivaló a Zenélő szökőkút a sziget bejáratánál. A kút hatalmas, a víz pedig a zene ritmusára mozog és lövell fel a kút különböző részeiből. A zeneszámok listáját és a részletes programot ITT érhetjük el.

A másik ingyenes attrakció a Margitszigeti Vadaspark, ami nagyjából a sziget felénél, a pesti oldalhoz közelebb eső részen található. A park túl kicsi ahhoz, hogy állatkertnek nevezzük, de a kicsiknek mindenképp egy jó program. Találkozhatunk itt rókákkal, nyulakkal, kisebb madarakkal és szarvasokkal, sőt lovagolhatunk póniháton, bár ezért már fizetnünk kell.

Az ingyenes programok közé tartozik még a Japánkert a Margitsziget túlsó végén. Mindenképpen megéri egy kicsit sétálni, mert utána lélegzetelállító látvány tárul a szemünk elé: vízililiomok, ékszerteknősök és más egzotikus növények kalauzolnak el minket távolkeletre. Egy kellemes séta során felfedezhetjük a kertet, vagy megpihenhetünk egy padon, és csodálhatjuk a környezetet.

julius

A Gellérthegy is remek célpont annak, aki nem szeretne a pénztárcájába nyúlni egy elfoglaltság miatt. Több park, a Citadella és a Szent Gellért-szobor mind-mind kiváló programlehetőséget kínálnak egy napos délutánra. A kisebbeknek számos játszótér és csúszdapark biztosítja a felhőtlen szórakozást. A játszótereken és látnivalókon kívül pedig csodálhatjuk a lélegzetelállító budapesti panorámát. Természetesen ingyen!

A Citadella egy 19-ik századi erőd a hegy tetején, az UNESCO világörökség része. Meglátogathatjuk a Szabadság-szobrot, ami egy pálmaágat tartó nőt ábrázol, mint a szabadság jelképét. A másik remek kilátóhely a Szent Gellért-szobor, mely az Erzsébet híd felől közelíthető meg. Szinte tökéletes hely egy jó fotóhoz, és a vízesés is innen indul, így ezt testközelből szemlélhetjük, miközben egyre feljebb kapaszkodunk. Ha napnyugtakor érkezünk, egészen kivételes élményben lehet részünk: szemünk láttára bontakozik ki a csodálatos panoráma, miközben egyre feljebb érünk.

Mindez belefér egy napba, s csak a közlekedési költségbe kerül. Kerekedjenek fel, s töltődjenek a szép látnivalók megtekintésének élményével!

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

 

Kapcsolódó cikkünk:

Június az első nyári hónap – Hónapsoroló

 

Hozzászólások