Az anyanyelv szombati nemzetközi napja alkalmából pénteken egynapos konferenciát tartottak Budapesten, melynek központi témája a jelnyelv volt. Az MTA Nyelvtudományi Intézete az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságával (MNB), valamint a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével (SINOSZ) közösen hirdette meg a tanácskozást “Jelnyelvek mint anyanyelvek: a kifejezés, a megismerés és az esély szabadsága” címmel.

mta_konf2015febr20_kosaa

Az anyanyelvek nemzetközi napját 2000 óta ünnepeljük február 21-én, hogy előmozdítsuk a nyelvi változatosságot és a kulturális sokszínűséget, valamint a többnyelvűséget, küzdjünk a nyelvek kihalása ellen, és támogassuk az anyanyelvi oktatást” – hangsúlyozta Géher Mariann, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának főtitkára a konferencia megnyitóján.
Kiemelte, hogy az UNESCO idén nagy hangsúlyt fektet a 2015 utáni fenntartható keretrendszer kialakítására, és ezen belül a mindenki számára elérhető minőségi oktatást helyezi előtérbe.
A főtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy ma Magyarországon a harmadik legnagyobb nyelvi és kulturális kisebbségét a siketek alkotják. “A jelnyelv a siketek anyanyelve, ezáltal a nyelvhez való jog alapvető emberi jog” – emelte ki a Géher Mariann, majd hozzátette, hogy az UNESCO az anyanyelvi oktatást különösképpen a gyerekek fejlődésének korai szakaszában ajánlja, így elengedhetetlen a jelnyelvhez való minél korábbi hozzáférés és egy olyan oktatási rendszer kialakítása, amely támogatja a jelnyelv minél korábbi elsajátítását.

“Az anyanyelv nemzetközi napja nagyszerű lehetőség, hogy kiemeljük a nyelv egyéni és csoportos identitásban játszott szerepét, hisz a nyelv a társadalmi, gazdasági és kulturális élet alapja” – hangoztatta.

Kósa Ádám, európai parlamenti képviselő, a SINOSZ elnöke beszédében a siketek és nagyothallók számára a jelnyelv mint elsődleges anyanyelv elismerésének fontosságát hangsúlyozta, hiszen mint mondta, enélkül a siketek nem tudnak érvényesülni a társadalomban.

A képviselő emlékeztetett rá, hogy az Európai Parlament több alkalommal is elfogadott olyan határozatokat, amelyek felszólították a tagállamokat, ismerjék el az adott ország jelnyelvét a siketek elsődleges anyanyelvének.

MTA

“A SINOSZ fennállása óta folyamatosan harcol azért, hogy a siket emberek anyanyelve a magyar jelnyelv legyen” – emelte ki Kósa Ádám, hozzátéve, hogy Magyarországon 20 év után született meg a jelnyelvet a siketek elsődleges nyelvének elismerő jogszabály. “Ez világos és egyértelmű utat mutat a siket és nagyothalló emberekkel foglalkozók számára” – tette hozzá.

A jelnyelvi törvény szabályozza a siketek és nagyothallók jogait, és rendelkezik arról is, hogy a siket gyermekeknek elsődleges nyelve a magyar jelnyelv. A törvényi szabályozásokat 2017-től kell bevezetni a bilingvális (jelnyelvre és a magyar nyelvre egyaránt építő) oktatásba. Ennek módszertani alapját az MTA Többnyelvűségi Kutatóközpontja által vezetett JelEsély projekt keretében zajló kutatások képzik.

Mint azt Kósa Ádám kiemelte, a felsőoktatási végzettség tekintetében ma Magyarországon a siket emberek száma csaknem az értelmi sérültekéhez hasonló: 4,2 százalékuk tud csak diplomát szerezni. Ennek az aránynak a javulását is várják a törvény bevezetésétől.

A pénteki konferencián külföldi és magyar előadók számoltak be a jelnyelvek mint anyanyelvek társadalmi, szociolingvisztikai, kognitív, jogi és kulturális vonatkozásairól, valamint áttekintették a jelnyelvekkel kapcsolatos legfontosabb magyarországi és nemzetközi kutatásokat és gyakorlatokat.

Forrás: MTI (2015. február 20.)

Hozzászólások