A Föld és a Hold egyedülálló páros a Naprendszerben. A Merkúrnak és a Vénusznak nincsen holdja. A Marsnak kettő is van, de azok nagyon kicsik, valamikor aszteroidák lehettek, melyeket befogott a Mars. A Jupiternek számos holdja van, ezek közül a 4 legnagyobb a Galilei-féle holdak. Ezek közül a Ganymedes a Naprendszer legnagyobb holdja, nagyobb, mint a Merkúr bolygó. Azonban még így is eltörpül a Jupiterhez képest. Nem sok hatással van rá.

 

hold1

 

A Szaturnusznál is ez a helyzet a Titán nevű holddal, melyen folyékony metán és etán tengerek vannak, sőt légköre is van, mely példátlan. Ugyanígy a két legkülső bolygó, az Uránusz és a Neptunusz is sok holddal rendelkezik, de azok kicsik. Csupán a törpebolygóvá visszaminősített Plútónál áll fent az, hogy legismertebb holdja, a Charon feleakkora, mint a Plútó, így tulajdonképpen egy kettőst alkotnak. A Föld holdja átmérőjét tekintve körülbelül negyedakkora, mint a Föld, így jelentős hatással van bolygónkra.

Felvetődik, hogy a Föld és a Hold is tulajdonképpen egy kettős rendszer. A csillagászok az exobolygó kutatások kapcsán úgy vélik, hogy a leendő testvér Földnek rendelkeznie kell egy nagy holddal is, hogy ott az élet fent maradhasson, és egyáltalán kialakulhasson. Hold születik… De hogyan jött létre a Hold? Ez a kérdés már régóta foglalkoztatja a csillagászokat. Korábban az volt a vélemény, hogy egy bolygókezdeményt fogott be a Föld a Naprendszer kialakulásakor, és ez lett a Hold.

 

hold2

 

Ma már elfogadottabb elmélet az, hogy az Ősföld egy bolygókezdeménnyel, a Mars méretű Theiával ütközött. Az ütközés igen megrázó volt, a Föld kis híján megsemmisült. A Theia vasmagjának jelentős része összeolvadt a Földével, míg az űrbe kirepülő olvadt köpenyanyagból állt össze a Hold a Föld körüli pályán. Ennek bizonyítékát látják a Holdkőzetek elemzésében, mivel azok nagyon hasonlítanak a Földi köpeny kőzeteihez kémiai összetételüket tekintve. A Föld nagyon sokat köszönhet ennek a heves eseménynek. A Theiával való üközés megdöntötte a Földet, így forgástengelye 23,5 fokos lett, vasmagja pedig sokkal nagyobb. Ez később fontosnak bizonyult a mágneses mező kialakulásakor.

A Forgástengely ferdeségének köszönhetjük az évszakokat. A Föld-Hold rendszer vizsgálata számos meglepetést tartogatott a tudósoknak. Kiderült, hogy amikor a Hold kialakult, sokkal közelebb volt a Földhöz, hatalmas dagályhullámokat keltett. Az ár-apály súrlódás miatt azonban távolodni kezdett. Ma 384 ezer km messze van tőlünk, de mintegy 3 cm-rel távolodik évente. Az is kiderült, hogy a Föld régen gyorsabban forgott. A devonban mintegy 400 millió éve egy nap még csak 21 óra volt. Erre úgy jöttek rá a tudósok, hogy a kövületeket vizsgálták. Bizonyos tengeri liliomok és korallok mészvázának gyűrűit vizsgálva kiderült, hogy egy év több mint 400 napból állt. Mivel a Föld –Nap távolság nem változott, ez csak úgy lehetséges, ha a napok voltak rövidebbek.

 

hold4

Theia

Felvetődik a kérdés, hogy miért ilyen fontos a Hold? Ennek számtalan oka van. Talán maga az élet sem alakulhatott volna ki a Hold nélkül egyes tudósok szerint. Mivel – mint azt tudjuk -, a Hold régebben sokkal közelebb volt, az Ősföldön hatalmas dagályhullámot keltett. Ezek kedveztek az élet összetevőinek vízben történő keveredésének. A szárazföldekbe mélyen behatoló víz kimosta és elegyítette a szerves anyagokat. Az élet megjelenése után is jelentős hatással volt az életre a Hold. Egyrészt stabilizálja a Föld forgástengelyét. Így az évszakok állandóak. Másrészt a kései nagy becsapódásnak nevezett időszakban számos üstököst, aszteroidát vonzott magához.  A Holdon még ma is láthatók ennek nyomai számtalan kráter formájában. Az élőlények bioritmusa alkalmazkodott a Hold ciklusaihoz. Ma a Hold pontosan ugyanannyi idő alatt fordul meg a tengelye körül, mint amennyi idő alatt megkerüli a Földet, így mindig ugyanazt az oldalát fordítja felénk. Régen azonban ez nem volt így. A mélytengeri élőlények a holdfázisokhoz, a dagályhoz igazítják szaporodásukat és ciklusaikat. De még ránk, emberekre is hatással van a Hold.

 

hold3

 

Mindamellett, hogy éjszakánként megcsodálhatjuk égi kísérőnk, és vágyakozva néztünk fel rá az őskor óta, női, termékenységi princípiumnak véltük és megszemélyesítettük a Holdat, a Hold olyan fontos tényező a Földi élet számára, hogy nélküle el sem képzelhető. És egy napon az emberiség életében is az lesz, amikor állomásokat és bányákat létesít rajta. Hiszen a Holdon számtalan ásványkincs van, sőt még olyan ritka izotópok is, mint a Helium-3, melyet fúziós erőművekben lehetne hasznosítani, és itt a Földön nagyon ritka.

 

Garzó László dr.

Szerkesztette: Weninger Endréné Erzsébet

 

 

 

Hozzászólások