Robert Falcon Scott kapitány életének egy jelentős részét az Antarktisz felderítésével töltötte. Nagy célját, a Déli Sark elérését megvalósította, de útban visszafelé társaival együtt életét vesztette.

 

scott3

 

Scott 1868-ban született Devenportban, Plymouth mellett. Szüleinek hat gyermeke közül harmadikként jött a világra. Apjának, John Edward Scottnak kis sörfőzdéje viszonylagos jólétet biztosított a család számára. Ez a családi háttér nem indokolta későbbi pályafutását, de azt is tudjuk, hogy négy nagybátyja a hadseregben vagy a tengerészetnél teljesített szolgálatot. Ez magyarázza azt, hogy a fiatal Scottot is tengerészeti pályára szánták. 13 éves volt, amikor elhagyta a szülői házat, és a Tubbington House School-ba került. Ez előkészítő iskola volt a jövő tengerészei számára. Sikeres vizsgái után Scott kadétként kezdte meg szolgálatát Őfelsége Britannia nevű hajóján.

 

scott1

 

1883-ban Dél-Afrikába vezényelték a fokföldi flotta zászlóshajójára, a Boadiceá-ra. Ezt követően több hajón is szolgált tengerészkadétként, és távoli vidékekre jutott el. Életében fordulópontot jelentett a Nyugat-Indiai szigeteken töltött időszak. Itt találkozott először későbbi támogatójával, Clements Markham-mel, aki akkor, 1887-ben a Királyi Földrajzi Társaság titkára volt. Amikor Scott legénységével csónakversenyt nyert, a titkár felfigyelt a tehetséges, intelligens fiatalemberre. Későbbi terveihez ugyanis ilyen ambíciózus fiatalokra volt szüksége.

1889-ben Scottot hadnaggyá léptették elő, és kiváló eredménnyel elvégzett egy kétéves torpedós tanfolyamot. Komoly családi problémákkal kellett szembenéznie. Apja csődbe jutott, és 63 évesen rossz egészségi állapota ellenére kénytelen volt állást vállalni. Három év múlva infarktusban meghalt, így a családot Scottnak és öccsének kellett eltartania. A helyzet még rosszabb lett, amikor öccse 1898-ban tífuszban váratlanul meghalt, így a család eltartásának terhe egyedül reá hárult.

 

scott5

 

A fiatal tiszt számára fontos lett volna a több fizetéssel járó előléptetés, de ez a haditengerészetnél nagyon lassan ment. Ebben a helyzetben, 1899-ben újra találkozott Markham-mel, akit ekkorra már lovaggá ütöttek, és a Királyi Földrajzi Társaság elnöke lett. A 19. században már a sarkvidékek is felkeltették a kutatók érdeklődését, és a britek is több expedíciót szerveztek az Arktiszra és az Antarktiszra (Ross, Franklin).

Most Markham az Antarktiszra tervezett kutatóutat azzal a céllal, hogy nemcsak a partvidéket, hanem a szárazföld egy részét is felderítsék. Scott felajánlotta, hogy vállalja a vezetést. Markham megfelelőnek tartotta erre, de a bizottságban többen ellenezték. Egy tudóst akartak az expedíció élére állítani, míg Scott csak a kutatóút hajójának, a Discoverynek lett volna a parancsnoka. Végül azonban Markham elérte, hogy Scott teljes körű parancsnokságot kapjon.

 

scott13

Shackleton, Scott és Wilson a Discovery expedícióban

Indulás előtt a hajót VII. Edward király is meglátogatta. A Discovery expedíció, amely Scott hírnevét megalapozta, 1901-ben indult el. Scottnak és a kutatóút tagjainak kevés sarkvidéki tapasztalata volt, bár néhányan közülük, mint Wilson vagy Shackleton, később híres sarkkutatók lettek. Tábort létesítettek az Antarktiszon, de az expedíció rosszul indult. Az első felfedezőút során hóviharba kerültek, és az egyik kutató életét vesztette, amikor szakadékba zuhant. Ezután viszont sikerek következtek. Scott, Shackleton és Wilson vezetésével egy csapat elérte a déli szélesség 82. fokát 800 km-re megközelítve a sarkot. Ez volt az eddig elért legdélibb pont.

Ezután meggyengült fizikai állapota miatt Shackletont Scott visszaküldte Angliába. Scott további felfedezőutakat hajtott végre, az általa felfedezett földnyelvet az angol uralkodóról, VII. Edwardról nevezte el. Jelentős volt a Sarki Fennsík és a Ross-tenger feltérképezése is. Fontos biológiai, zoológiai és geológiai leletekre is bukkantak.

 

scott10

Kathleen Bruce és Robert Falcon Scott esküvői képe

A Discovery közben a jég fogságába került. Végül két mentőhajó és robbanóanyagok segítségével kiszabadították, így 1904-ben Scott visszatérhetett Angliába. Hősként ünnepelték, és korvettkapitánnyá léptették elő. VII. Edward személyesen fogadta a Balmoral kastélyban. Újra visszatért a haditengerészethez, és a Victorious nevű hadihajó parancsnoka lett. Aktív társasági életet élt, találkozott Portugália királynőjével és trónörökösével, a flotta parancsnokával és Heinrich porosz herceggel.

Magánéletében nagy változást jelentett, hogy megismerkedett Kathleen Bruce szobrásznővel, Rodin egyik tanítványával. A nőnek több kérője is volt, de végül Scott nyerte el a kezét. 1908-ban kötöttek házasságot a Hamptoncourt palota királyi kápolnájában. Egy fiuk született 1909-ben, Peter Markham Scott, aki később létrehozta a Természetvédelmi Alapítványt.

 

scott6

 

A Discovery expedíció több kérdést is felvetett. Sokan úgy gondolták, hogy Scott féltékeny volt Shackletonra, a későbbi híres sarkkutatóra, és ezért küldte haza, nem pedig rossz fizikai állapota miatt. Lehet, hogy így volt, bár ennek ellene mond a két kutató baráti levélváltása. 1907-ben Shackleton saját expedíciót szervezett az Antarktiszra. Majdnem teljes sikert ért el, meghatározta a Déli Mágneses Sark pontos helyét, és 200 kilométerre megközelítette a Sarkot. Csak a rossz időjárás miatt kellett visszafordulnia.

 

scott2

 

A sikeres expedíció arra ösztönözte a Királyi Földrajzi Társaságot, hogy újabb utat szervezzen az Antarktiszra. Ennek vezetésével Scottot bízták meg. Scott az út megszervezése előtt kikérte a híres norvég sarkutazó, Nansen tanácsait. Több tapasztalatot átvett Shackleton útjáról is. Ilyen volt például a lovak és a motoros szánok alkalmazása. Expedíciójának egyik tagját, Meares-t Szibériába küldte, hogy pónikat és kutyákat szerezzen be. Ez nem bizonyult jó választásnak, mert Meares nem volt lószakértő, és az általa vásárolt lovak nem bírták az antarktiszi hideget. A szibériai kutyák sem voltak egy színvonalon a norvég expedíció grönlandi szánhúzó kutyáival.

 

ponting012, 13/06/07, 15:43, 16R, 9000x12000 (0+0), 150%, Custom,  1/60 s, R68.8, G33.1, B29.1

A jég fogságában…

1910-ben indult útnak a kutatócsoport a Terra Nova nevű hajón. Scott pénzt gyűjtött az útra, így csak Dél-Afrikában csatlakozott a hajóhoz. Melbourne-ben kapta meg a rossz hírt, hogy a norvég sarkkutató, Roald Amundsen szintén a Déli Sarkot akarja elérni. (Amundsen eredeti terve az Északi Sark volt, de itt az amerikai Peary megelőzte.) A Királyi Földrajzi Társaság eredetileg csak felderítő utat tervezett, de Scott bejelentette, hogy célja a Déli Sark meghódítása.

 

scott11

Már az út kezdetén nehézségei voltak. A Terra Nova 20 napig a jég fogságába került, majd az egyik motoros szán a kirakodáskor a tengerbe esett. Scott a korábbi Discovery expecíció táborát és útvonalát választotta. Amundsen kb. 320 km-re keletre, a Bálna-öbölben állította fel téli táborát. Ez azt jelentette, hogy útja a Sarkig 100 km-rel rövidebb volt a riválisáénál. Scott végül 1911 novemberében indult el a Sark felé.

 

scott4

Scott és csapata a Déli Sarkon – 1912. január 17.

Kiderült, hogy a szibériai pónik nem ellenállók, és legtöbbjük hamar elpusztult. A hernyótalpas, motoros szánok sem váltak be. Bár vezetésükhöz Scott Shackleton tapasztalt emberét, Day-t vitte magával, de a nagy hidegben a szánok gyorsan lerobbantak. Scott valamilyen okból a kutyákban sem bízott, ezért úgy döntött, hogy csapata egy részét visszaküldi és a Sarkot egy ötfős csoport próbálja elérni emberi erővel vontatott szánokkal. A csoport tagjai Scott, Bowers, Wilson, Evans és Oates voltak.

 

scott9

Amundsen sátrára találtak, aki megelőzte őket.

1912. január 17-én érték el a Déli Sarkot, ahol borzalmas csalódás várt rájuk. Megtalálták Amundsen sátrát és a norvég zászlót. Amundsen öt héttel előzte meg őket. Az angolokra ezután szörnyű megpróbáltatás várt. 1500 km-t kellett megtenniük a maguk által vontatott szánokkal. Amikor az utat előkészítették, depókat helyeztek el élelmiszerrel és a teafőzéshez szükséges petróleummal.

Kiderült, hogy nem vették figyelembe a fűtőanyag párolgását, így ebben egyre nagyobb hiány mutatkozott. Evans és Oates nehezen viselte a hideget, fagyási sérüléseik voltak, és hátráltatták társaik haladását is. Evans belehalt sérüléseibe. Miután Oates látta, hogy állapota csak problémát okoz társainak, egy este kiment a sátorból a hóviharba, és nem tért vissza. A többiek is tudták, hogy önként feláldozta magát.

 

Grave of Robert Scott

Haláluk helyszíne

Scott, Wilson és Bowers már 15 km-re megközelített a bőséges utánpótlást adó „egytonnás” depót, amikor hóvihar tört rájuk. A napokig dühöngő vihar megakadályozta a kutatókat útjuk folytatásában. Lassan kifogytak az élelemből, és valamennyien meghaltak. A mentőexpedíció hónapokkal később talált rájuk. Scott naplója részletesen beszámolt az útról és a végzetes utolsó napokról. Búcsúlevelei alapján valószínűsíthető, hogy ő halt meg utolsóként. Táborhelyükön temették el őket, és a végtelen jégmező lett a sírjuk.

 

scott8

Kathleen Scott szobra – Portsmouth Historical Dockyard

Később Scottot olyan vádakkal illették, hogy sok hibát követett el az expedíció megszervezésében, és ezért felelős társai haláláért. Amundsennel hasonlították össze, aki egy kiválóan megszervezett út után társaival épségben tért vissza a Sarkról. Utólag persze könnyű okosnak lenni. Scott nem láthatta előre, hogy a korábban bevált pónik és motoros szánok nem bírják az utat. Csapatával így is elérte a célt. Búcsúlevelei emberi nagyságról tanúskodnak. Szobrát felesége készítette el. Hibái ellenére Scott kapitány a 20. század nagy felfedezői közé tartozik.

 

 

Weninger Endre

Szerkesztette: Weninger Endréné Erzsébet

 

 

 

 

 

Hozzászólások