Szent Margit az a magyar királylány volt, akinek neve az önfeláldozás, a lemondás, a tisztaság és a szeretet jelképévé vált. Bár alkalma lett volna egészen más életmódra, önként, meggyőződésből vállalta a nélkülözést, az önsanyargatást és mások megsegítését.

margit03

1242. január 27-én született a dalmáciai Klissza várában IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci hercegnő gyermekeként. Ez a magyar nép történetének egyik legtragikusabb időszaka volt. 1241-ben a király katasztrofális vereséget szenvedett a mongoloktól a muhi csatában. Ezután következett a „tatárjárás”, amikor a mongolok végigpusztították az országot, és kiirtották a lakosság legalább 10%-át. A csata után a király, aki maga is nagy nehézségek árán tudott megmenekülni, családját Dalmáciába menekítette. A szinte kilátástalan helyzetben Margit szülei úgy döntöttek, hogy Magyarország megmenekülése érdekében születendő gyermeküket Isten szolgálatára ajánlják. Nem sokkal a kislány születése után meghalt a mongol nagykán, és a mongol sereg elhagyta az országot.

margit08

IV. Béla király

IV. Béla megkezdte az ország újjáépítését, és kiérdemelte a második honalapító nevet. Nem feledkezett meg Istennek tett ígéretéről sem, és Margit hároméves korában a veszprémi domonkos apácák kolostorába került. Itt neveléséért Olympiades nővér volt felelős, akinek hatására kialakult szilárd, vallásos meggyőződése.
A király új zárdát építtetett a Nyulak szigetén (a mai Margitsziget), hogy lánya közelebb kerüljön hozzá. Margit tíz éves volt, és már ekkor komolyan vette azt, hogy élete áldozat Magyarországért. Visszautasította, hogy különleges bánásmódban részesüljön, ugyanúgy akart élni, mint rendtársai. Már ekkor megkezdte az önsanyargatást, és viselte a vezeklőövet. 1254-ben már letettel az első szerzetesi fogadalmat.

margit6

IV. Bélát üldözik a tatárok

Ez után több alkalma is lett volna arra, hogy feladja a fogadalmát. Európai királyi udvarok tettek házassági ajánlatot a magyar királylánynak. A kérők közül a legnevesebb a nagyhatalmú cseh uralkodó, II. Ottokár volt. A házasság politikai szempontból is fontos lett volna Magyarország számára, ezért szülei mindent megpróbáltak, hogy Margitot rábeszéljék. A király azt is tudta, hogy a pápa hajlandó lenne felmenteni Margitot a fogadalom alól. A királylány azonban erre nem volt hajlandó, és a szülők végül kénytelenek voltak elfogadni rendíthetetlen elhatározását. 1261-ben ünnepélyes keretek között letette a végleges szerzetesi fogadalmat.

margit2

Életének hátralévő éveit a Nyulak szigetén töltötte. Ugyanúgy élt, mint a többi apáca, és vállalt minden alacsonyrendű munkát (fát vágott, vizet hordott, takarított, konyhai munkákat végzett). Legszívesebben a betegek ápolását végezte. Különös szeretettel gondozta a nagyon súlyos, magatehetetlen betegeket. Ebben saját, egyre gyakoribb betegségei sem akadályozták meg. Mély vallásosságát bizonyítja, hogy sokszor egész éjjeleket töltött imádkozással. Rendtársaival szemben mindig szerény és kedves volt, soha nem éreztette velük királyi származását.

margit5

Kibékülés – IV. Béla királlyá koronázza fiát, V. Istvánt

Életének végét megkeserítette apjának és bátyjának (a későbbi V. Istvánnak) egyre súlyosabb viszálya, ami fegyveres konfliktusba torkollott. A hagyomány szerint Margitnak mindkettőjükre nagy hatása volt, és komoly szerepe volt az öreg és ifjabb király harcának befejezésében. Az öregedő király gyakran meglátogatta lányát a kolostorban, és ezek a találkozások vigaszt nyújtottak számára, különösen kedves fiának, Béla hercegnek, Margit öccsének halála után.

margit4

A kolostor romjai a Margitszigeten

A királylány fiatalon halt meg, 1270. (más forrás szerint 1271.) január 18-án. Röviddel halála után bátyja, V. István király kezdeményezte szentté avatását. Ez – érthetetlen módon – nagyon sokáig elhúzódott. Bár Magyarországon már közvetlenül halála után szentként tisztelték, hivatalosan csak 1943-ban avatta szentté XII. Pius pápa.

margit01

Árpádházi Szent Margit szobra Visegrádon

Életrajzát már az 1300-as évek elején megírták, és ezt a Ráskay kódex őrizte meg (XVI. század). Élete később híres magyar írókat is megihletett. Főszereplője Gárdonyi Géza Isten rabjai és Kodolányi János Boldog Margit című regényének. Margitot méltán tiszteljük szentként, mert elhivatottsága miatt felcserélte egy királylány ragyogó életét a kolostori szegénységgel.

Weninger Endre

Hozzászólások