A klasszikus felfedezőket a konkvisztádorok követték. Ezek vakmerő kalandorok voltak, akik nem csak felfedeztek új területeket, hanem gyarmatosították is azokat. Hódításaik gyakran példátlan kegyetlenséggel zajlottak, és több virágzó indián civilizációt pusztítottak el. Az egyik legismertebb konkvisztádor Hernando Cortez volt, aki meghódította a mai Mexikót Spanyolország számára.

 

cortez1

 

Cortez 1485-ben született a spanyolországi Medellinben. Nemesi családból származott, de szülei nem voltak gazdagok. A család egyedüli gyermeke beteges és gyenge testalkatú volt. 14 éves korában szülei Salamancába küldték, hogy jogot tanuljon, de két év után megszakította a tanulmányait. A spanyol kikötőkben sok történetet hallott az Újvilágról, amik felkeltették az érdeklődését. Aranyat akart szerezni és meggazdagodni.

1504-ben végre elindulhatott Amerikába, és Alonso Quintero kapitány hajóján eljutott Hispaniolára (a mai Haiti és Dominika). A kormányzótól telket és indián rabszolgákat kapott, de ez nem elégítette ki az igényeit. Részt vett Kuba meghódításában, és a kormányzó, Velazquez egyik bizalmi embere lett. Viszonya a kormányzóval megromlott, amikor elcsábította sógornőjét, Catalina Xuarezt, és nem volt hajlandó feleségül venni. Végül kénytelen volt beleegyezni a házasságba, hogy elkerülje a kormányzó bosszúját. Jelentős birtokokat kapott, de nem erre vágyott, hanem kalandokra és aranyra.

 

cortez4

 

A kubai kormányzó több expedíciót küldött a közép-amerikai partvidék felderítésére. Az egyik expedíció vezetője Grijalva arany és ezüst tárgyakat hozott haza, ezért Velazquez egy nagyobb expedíciót akart indítani. Ennek megszervezésével Cortezt bízta meg. Jó szervezőnek bizonyult, és 1519-ben már egy 15 hajóból álló flotta állt rendelkezésére. A kormányzó az utolsó pillanatban meggondolta magát, és mást akart megbízni az expedíció vezetésével. Cortez Velazquez engedélye nélkül elhagyta Kubát, és 34 éves korában elhajózott Közép-Amerika felé. Hajóin kb. 500 katonát vitt magával.

 

cortez14

 

A Yucatan-félszigetnél találkozott először indiánokkal. Kiszabadította fogságukból a ferences papot Geronimo de Aguilart, aki tolmácsa lett, mert beszélte a partvidéki törzsek nyelvét. A Tabasco folyónál legyőzte az ellenséges indiánokat, akiktől ezután ajándékokat és rabszolganőket kapott. Ezek közül az egyik, aki a keresztségben a Marina nevet kapta, Cortez szeretője és tolmácsa lett. Ő a többi törzs által használt nyelveket is beszélte. Cortez találkozott az azték birodalom képviselőivel is, akik hírt adtak a spanyolokról uralkodójuknak.

 

cortez15

Marina

Közép-Amerikában számos indián törzs élt. Az aztékok a 13. században kezdték kiépíteni birodalmukat. 1325-ben felépítették a fővárosukat, Tenochtitlánt a Texcoco-tó szigetén. A legtöbb indián törzset leigázták, és adófizetésre kényszerítették. Az adó gyakran embereket jelentett, akiket az aztékok feláldoztak isteneiknek. Vallásukban ugyanis fontos szerepe volt az emberáldozatnak, amelynek során kitépték az áldozatok szívét. Amikor Cortez megérkezett, az azték birodalomnak kb. két millió lakosa lehetett. (Ezekkel a becslésekkel azonban óvatosan kell bánnunk.) Az uralkodó, II. Montezuma volt. (A név más helyesírással is szerepel egyes forrásokban.)

 

cortez8

 Emberáldozat az aztékoknál

A történelem egyik nagy rejtélye, hogy miként tudott Cortez kevés emberével egy ilyen nagy és jól szervezett birodalmat meghódítani. 1519-ben megalapította Veracruz városát, majd magát az új gyarmat kormányzójává nyilvánította, aki csak V. Károly császárnak tartozik engedelmességgel. Augusztusban pedig elindult Tenochtitlán felé. Rájött arra, hogy az indián törzsek nagy része ellenséges az aztékokkal szemben, és próbált szövetséget kötni velük. A legmegbízhatóbb szövetségeseinek a hegyvidéki ország Tlaxcala indiánjai bizonyultak, az aztékok halálos ellenségei, akiket azok soha sem tudtak teljesen leigázni. Kezdetben ellenségesen viselkedtek Cortezzel szemben, de később szövetséget kötöttek vele az aztékok ellen. Több ezren követték a spanyolokat Tenochtitlánba.

 

cortez13

Találkozás tlaxcalai indiánokkal

Cortez meglepő sikeréhez még másik két tényező is hozzájárult. A spanyol fegyverek sokkal hatékonyabbak voltak, mivel az aztékok nem használtak fémeket, és nem ismerték a lovat. Eszközeik, így fegyvereik is obszidián kőből készültek. Ezen kívül élt egy azték legenda, miszerint egyik istenük, a Tollaskígyó (Quetzalcoatl) valamikor messzire költözött tőlük, de majd vissza fog térni. A spanyolokat a Tollaskígyó leszármazottainak tartották, még maga az uralkodó, Montezuma is. (Több történetíró nem tartja hitelesnek ezt a történetet.) Így, amikor 1519 novemberében Cortez megérkezett Tenochtitlánba, Montezuma barátságosan fogadta.

 

cortez11

Cortez és Montezuma

A barátságos viszony ellenére Cortez egy vakmerő akcióra szánta el magát. Palotájában foglyul ejtette Montezumát, és a továbbiakban túszként használta. Helyzetét bonyolította, hogy a kubai kormányzó új spanyol csapatokat küldött Mexikóba, hogy vegyék el a hatalmat Corteztől, aki gyorsan és hatékonyan reagált. Emberei egy részét Tenochtitlánban hagyta Alvarado parancsnoksága alatt. a többivel pedig Velazquez kormányzó emberei ellen vonult. Parancsnokukat fogságba ejtette, a katonákat pedig a Montezumától kapott arany segítségével rávette, hogy csatlakozzanak hozzá.

 

cortez10

Tenochtitlan

Amint visszatért Tenochtitlánba, nagyon zavaros állapotokat talált. Amíg távol volt, Alvarado egy vallási ünnepen rátámadt az emberáldozatra készülő aztékokra, és vérfürdőt rendezett. Az aztékok fellázadtak, és a spanyolokat Montezuma palotájába szorították. A visszatérő Cortez Montezumát próbálta meg felhasználni a helyzet stabilizálására, de felbőszült alattvalói megölték az uralkodót (valószínűleg egy parittyakő találta el a palota erkélyén). A kilátástalan helyzetben Cortez elhatározta, hogy kitör a városból. Erre 1520. július elsején került sor az úgynevezett szomorú éjszakán, amikor a spanyolok nagyon sok embert vesztettek. A sereg maradványai nagy nehézségek árán jutottak el Tlaxcalába.

 

cortez12

Montezuma

Cortez nem adta fel a küzdelmet. Erősítést kapott Spanyolországból, és tovább építette a szövetséget az aztékokkal ellenséges indiánokkal. 1521-ben visszatért Tenochtitlánba, és megkezdte a város ostromát. Hajókat épített a Texcoco-tavon, így elzárta a várost. Az aztékok helyzetét súlyosbította, hogy egyik spanyol foglyuk behurcolta a városba a fekete himlőt, amely ellen az indiánoknak semmi rezisztenciája nem volt. A járványnak rengeteg áldozata volt, többek között Montezuma utóda, Cuitlahuac is. 1521. augusztus 13-án az utolsó azték uralkodó, Cuauctemoc feladta a várost.

 

cortez6

 

Az új gyarmat, Új-Spanyolország kormányzójává V. Károly Cortezt nevezte ki. A kormányzó a lerombolt Tenochtitlán helyén új fővárost épített, mely a Ciudad da Mexico nevet kapta, és napjainkban a világ egyik legnagyobb metropolisza. Cortez az utolsó azték uralkodót eleinte fogságban tartotta, majd kivégeztette, félve egy esetleges azték felkeléstől. Corteznak ezután sok konfliktusa volt különböző riválisaival. 1526-ben felfüggesztették kormányzói tisztségéből, ezért visszatért Spanyolországba. Itt a király fogadta, Santiago-renddel tüntette ki, főnemesi rangot és birtokokat ajándékozott neki. Házasságot kötött az előkelő Dona Zunigával, és több gyermekük született. (Első felesége, Catalina gyanús körülmények között halt Mexikóban. Egyesek szerint ebben Cortez keze is benne volt.)

 

cortez9

 

Később még visszatért Mexikóba, de a kormányzóságot nem kapta vissza. 1541-ben véglegesen hazatért Spanyolországba, és részt vett V. Károly sikertelen észak-afrikai hadjáratában, ahol majdnem életét vesztette. 1547-ben ismét Mexikóba akart utazni, de mellhártyagyulladásban meghalt. Halála előtt törvényesnek ismerte el indián szeretőjétől született gyermekeit, és úgy rendelkezett, hogy Mexikóban temessék el.

Kalandos élete után halálában sem lelt nyugodalmat. Először Sevillában temették el, majd 1566-ban tetemét Mexikóba vitték. Itt is több templomban helyezték nyugalomra, majd 1823-ban, amikor Mexikó független lett, csontjait elrejtették attól félve, hogy a nacionalisták megsemmisítik. Maradványait 1946-ban felfedezték, azonosították, majd az általa alapított Hospital de Jesus Nazarenoban helyezték el.

 

cortez16

 Végső nyughelye Mexikó Cityben

Megítélése Mexikóban ma is ellentmondásos. Vannak, akik a modern Mexikó megalapítóját látják benne, mások egy ősi kultúra lerombolójának tartják. Kétségtelen, hogy vakmerőségig bátor és kiváló taktikus volt. Szinte páratlan tettet hajtott végre, amikor néhány száz emberrel több milliós birodalmat hódított meg. Vannak, akik azt is a javára írják, hogy a többi törzset elnyomó, példátlanul kegyetlen, óriási tömegű emberáldozatot végrehajtó aztékokért nem volt nagy kár. Cortez hódítása következtében viszont a többi közép-amerikai indián civilizáció is elpusztult, és az indiánok nagy részét kiirtották.

 

 

Weninger Endre

 

 

Hozzászólások