Milyen jó lenne egy gyakorlat szellemi frissességünk megtartása érdekében is. Mindannyian tapasztaltuk már, hogy elfelejtünk megvenni ezt-azt a boltban, nehezen megy a tanulás az iskolában, esetleg elfelejtjük annak a nevét, akivel éppen az imént beszélgettünk. Az interneten ma már számos program van, amelyek koncentrációnkat és memóriánkat fejlesztik. A világhálón elérhető logikai játékok, különösen a sudoku, milliós közönséggel rendelkeznek.

Vajon ezek a gyakorlatok segítenek a mindennapi életben és az iskolában előkerülő feladatokban is, vagy csupán a konkrét feladattípus könnyebb megoldását segítik? A legfrissebb kutatások inkább ez utóbbit támasztják alá.

A sport esetében egy-egy mozgástípus általános erőnlétünket javítja, az agytornánál azonban ez nem így működik. Nem tudunk ugyanis elvontan vagy általánosan tanulni, hanem csupán egy-egy probléma megoldására tudunk felkészülni. Agyunkat egy olyan házhoz hasonlíthatjuk, amelynek számtalan ablaka van. Ha egyiket meg is tisztítottuk, a többi azért még koszos marad. Az agytornánál pedig ehhez hasonlóan csak egy feladat megoldására eddzük magunkat.

Tudományosan eddig még nem igazolták az agytorna egészséges embereknél jelentkező pozitív hatását, idegi sérülést elszenvedett betegeknél és figyelemzavaros gyerekeknél azonban igen. A betegeken segítő gyakorlat azonban nem feltétlenül használ az egészségeseknek is. Antibiotikumokat sem megelőzési céllal írnak fel az orvosok. Az agytorna szerencsére nem annyira káros, mint a feleslegesen bevett gyógyszerek, de az eltöltött idő hiányozhat más, hasznosabb tanulási folyamatoknál.

Úgy tartják, hogy az agytréning idegsejtek közötti szinopszisokat képez. Az ember agya olyan, mint a szántóföld, amelyet szántással kell előkészíteni a vetésre. Az emberi agy már felkészült a tanulásra, csak a megfelelő tudást kell benne elültetni. Ha az agytorna során csak iskolai feladatokat használunk, az csupán a begyakorolt tudás gyorsabb felidézését teszi lehetővé. Az igazi tanulás azonban mindig új ismeretek elsajátítását jelenti.

Legtöbbször téves az a feltételezés, hogy a gyerekek iskolai kudarcai agyi hiányosságokra vezethetők vissza. Sokkal valószínűbb, hogy a tanulási szokásaik a hibásak, netán a megfelelő segítség hiánya vagy a túlzottan elvont tananyag-feldolgozás állhat mögötte. A tanulmányi nehézségekért az agyat hibáztatni pont olyan, mintha a repülőgép-szerencsétlenségek okaként a gravitációt neveznénk meg.

Az agytorna-oldalak töretlenül népszerűek olyan diákok körében is, akik házi feladatuk előtt egyébként órákon át szoronganak. A motiváció nem más, mint a siker, a feladatoknál megfigyelhető teljesítményjavulás. A gyerekek számára tehát az új tudásanyagot apró, feldolgozható részletekben kell tálalni, és olyan feladatokon keresztül kell elsajátíttatni velük, amelyek az előrelépés élményét adják.
A cél nélküli agytornát pedig nem kell másnak tartani, mint ami: egy értelmes időtöltésnek.

(Forrás: www.geo.de)

Schramek László

Hozzászólások