A Galimberti házaspár a 20. századi magyar képzőművészet meghatározó személyisége. Ennek ellenére úgy vélem, a képzőművészet iránt érdeklődőknek is kevés ismeretük van az életműről. Ezt a hiányt hivatott pótolni a 2024 őszén nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában Galimberti Sándor és felesége, Dénes Valéria műveiből.

Galimberti Sándor és Dénes Valéria életmű kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában

Dénes Valéria és Galimberti Sándor az 1910-es években (Fotó: Virág Judit Galéria)

„Olyan volt az a két ember, mint két sudár fa, amelyek egyenesen nőnek fel egymás mellett anélkül, hogy az egyik alárendelné magát a másiknak, hogy az egyik elvenné a napfényt a másiktól” –írja Simon Jolán a szenvedélyes művészházaspárról, akiknek alkotásai e szenvedély szülöttei.

A nagyszabású kiállítás a házaspár alkotásai mellett bemutatja a festőművész első feleségének, a cseh származású Lenov Máriának Magyarországhoz köthető festményeit és Galimberti édesapjának, Luigi Galimberti műveit is. Dénes Valéria és Galimberti Sándor életműve töredékes, hiszen nagyon sok festményük elkallódott, s bár jelentősen bővült a képállomány az utóbbi időben, a kiállítás korántsem a teljes anyagot öleli föl.

Galimberti Sándor és Dénes Valéria életmű kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában

Dénes Valéria: Rózsaszínű virágok

A tárlaton megtapasztaltuk, hogy a festőházaspár nagy utat járt be mind földrajzi, mind művészi szempontból: Kaposvártól Nagybányán át egészen Párizsig, Belgiumig, Hollandiáig, miközben a naturalizmustól a szecesszión, a futurizmuson át a kubizmusig ívelt művészi tevékenységük. A legmodernebb festőktől tanultak Párizsban. Dénes Valéria képein, színvilágán nyomot hagyott Matisse stílusa, hiszen a festőnő az ő tanítványa volt.

Galimberti Sándor és Dénes Valéria életmű kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában

Galimberti Sándor: Gyümölcscsendélet

A párizsi szalonok mellett 1914-ben, közvetlenül az első világháború kitörése előtt, önálló tárlata nyílt a házaspárnak a Montmartre-on, a Galerie Berthe Weillben, ahonnan Pablo Picasso és Henri Matisse karrierje is indult. A világháború kitörése Franciaországban érte őket, innen Hollandiába menekültek az internálás elől. Alkotásaik egy része így elveszett, de nyugodt körülmények között alkothattak Hollandiában.

Galimberti Sándor és Dénes Valéria életmű kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában

Galimberti Sándor: Nagybányai udvar

Galimberti hazáját védeni kívánta, így 1915 tavaszán hazautazott Magyarországra, rövidesen be is sorozták, kikerült a frontra. Felesége júliusban a szűnni nem akaró forróság ellen hideg kútvízzel hűtötte folyamatosan magát, s az egyébként is legyengült szervezete következtében tüdőgyulladást kapott.  Néhány nap múlva elhunyt. Dénes Valéria temetése napján Galimberti szíven lőtte magát szolgálati fegyverével Budapesten, a Műcsarnok mögött.

Galimberti Sándor és Dénes Valéria életmű kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában

Lenov Mária: Önarckép

Kettészakadt, rövid élet, háború, menekülés – mindezek megmagyarázzák a töredékes, hiányos életművet. Kevés dokumentumanyag maradt az utókorra, de az archív anyagok jelentős darabjait is láthatjuk a kiállításon. Olvashatjuk Dénes Valéria édesanyjához és barátnőjéhez írt szívszorító leveleit, Galimberti sorait, melyekkel mesterét, barátját, Rippl-Rónai Józsefet szólítja meg, akinek Római-villájában – Kaposvár egyik műemléképülete – töltött időszakukra, barátságukra utal, ám a legdrámaibb dokumentum a festőművész búcsúlevele.

Galimberti Sándor és Dénes Valéria életmű kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában

Dénes Valéria: Kék váza és Crisanthem (Fotó: a szerző)

Galimberti Sándor és Dénes Valéria élete sajnos rendkívül korán derékba tört, életművük félbeszakadt rövid életük, a háború hányattatásai, a menekülés következtében. A WANTED-szekció fekete-fehér fotói erre hívják föl a figyelmet, de a kutatás kulisszái mögé is betekinthetünk látogatásunk során.

Galimberti Sándor és Dénes Valéria életmű kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában

Dénes Valéria: Cluny udvar (Fotó: a szerző)

E gazdag gyűjteményt október 23-án tekintettük meg. A kiállítás 2024. október 14-én nyitotta meg kapuit, és 2025. január 26-ig látogatható a Magyar Nemzeti Galériában.

 

Orosz Margit

Fotók: Magyar Múzeumok honlapja

Kapcsolódó cikkünk