Február 13-án mutatja be az Újszínház  A funtinelli boszorkány című Wass Albert-trilógiából készült színdarabot, melyet Kerényi Imre rendezett. A sajtóbemutatón jártam három nappal a premier előtt.

funtinelli1

Ez volt az első Wass Albert könyv, amit olvastam, még akkor, amikor itthon éppen, hogy csak meg lehetett venni. Felnőttkoromban derült ki egy nagy családi beszélgetés során, hogy nekem is éltek felmenőim Erdélyországban, s később jó néhányszor utaztunk is azokon a tájakon, ahol a könyvbeli események megtörténtek. Így nagy érdeklődéssel és kíváncsisággal indultam el a bemutatóra. Vajon ezt a hatalmas mesebeli tájat – Isten székével és a majd ötven szereplőjével -, hogyan tudják odavarázsolni a színpadra?

01 funt

Belépve a színház nézőterére, a színpadot eltakaró áttetsző függönyön hatalmas tusrajz formájában elevenedett meg a falu. Majd felgördült ez a függöny és egy hatalmas diakép formájában látszottak a havasok is díszletként, dicsérve a díszlet-és jelmeztervező, Húros Annamária munkáját.

funtinelli3

Az első percek során a szereplők maguk mutatkoztak be, s így az egész előadás során a könyv betűit általuk kimondott szavakká alakítva teljesen visszaadták azt a világot, ami addig csak a képzeletünkben létezett.

11 funt

Odavaló volt a sok szép egyszerű s nagyszerű tánc is, mely az ottani emberek virtusát volt hivatva bemutatni, s amit Román Sándor koreográfus álmodott színpadra.

A tiszta tekintetű Nuca szerepében Nemes Wanda kitűnő választás volt a főszerepre, aki üde frissességével egyebek közt még egy fergeteges boszorkánytánccal is lenyűgözi a közönséget.

funtinelli5

Számomra a cigányasszonyt alakító Timkó Eszter arcjátéka volt a legfigyelemreméltóbb. Nem sok szövege volt a szerepe szerint, de a testbeszédéből és arcmimikájából a tragédia minden apró mozdulata kiolvashatóvá vált.

funtinelli6

Wass Albert: A funtinelli boszorkány

A háromkötetes, terjedelmes regény hősnője a boszorkányosan szép havasi lány, Nuca. Az Istenszéke alatt, az Urszun él egy furcsa, kerek faházban apjával, a szótlan Tóderikkel. Nem ismer más törvényt, mint az erdők és hegyek törvényét, a jóságot sem Istentől vagy annak árnyékában tanulja meg, hanem a természettől. Élete nem könnyű, hiszen apját elviszik a csendőrök, így a tíz év körüli kislány magára és az emberek könyörületére utalva nő fel. Ragyogó szépségű fiatal nővé érik, aki mágnesként vonzza a férfiakat, akikről semmit sem tud. Boldogságra vágyik, de boldogtalan lesz, egy cigányasszony által megjósolt jövendő beteljesedése közepette: akit ágyába fogad, az meghal. Nuca először menekülne saját végzete elől. Szerelmes lesz a havasi király, Éltető uraság fiába. Kis kunyhót épít a Komárnyikon, ott várja szüntelenül a vadászidényt, ami elhozza hozzá szerelmesét és gyermeke apját. És a jóslat mintha hazudna, rövid időre megtalálja boldogságát, szeretete megtartja az úrfit egészen addig, amíg rá nem jön, hogy sem ő, sem pedig a gyermek nem köti hozzá a könnyelmű fiatalembert. A jóslat ekkor beteljesedik, az úrfit meggyilkolják. Éltető uraság pedig elrabolja a gyermeket – unokáját -, hogy örökösként nevelje fel. Ettől a perctől fogva Nuca tudatosan használja boszorkányos erejét: nemcsak látja az emberek szemében a múltat és a jövendőt, de megbosszul minden rosszat, amit a férfiak a nők ellen valaha elkövettek. A havasokban bolyongva teljesíti be végzetét – saját kisfia kicsúfolja, ezért Nuca megátkozza és halálra szánja fel nem ismert gyermekét -, mindörökre megteremtve a hegyek tündér-boszorkányának mítoszát.

Az összefoglaló forrása

Képgaléria a sajtóbemutatóról

Szöveg és fotók: Antalffy Yvette

Hozzászólások