Az egyház ezen a napon emlékezik meg arról, hogy az újszülött Jézust szülei, Mária és József bemutatták a jeruzsálemi templomban.

„Amikor elteltek a tisztulásnak a Mózes törvényében megszabott napjai, felvitték Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak, ahogy az Úr törvényében elő volt írva: az anyaméhet megnyitó minden elsőszülött fiú az Úr szentjének hívatik.” (Lk, 2, 22-24)

A bibliai szövegben Simeon, egy idős férfi, aki már régóta a Megváltó eljövetelére várt, Jézust a „pogányok megvilágosítására” érkezett „világosság”-nak nevezte.
A szentelt gyertya így Jézus Krisztus jelképe. A mise előtt a pap ma is gyertyákat szentel, hogy fénye eltöltse a híveket.

Az ókori Rómában a Lupercalia ünnephez kapcsolódóan tartottak fáklyás körmeneteket. Ez a február 15-én, Lupercus isten tiszteletére megrendezett esemény értelmezhető beavatási rítusként, termékenység-előidéző vagy tisztító szertartásként. Gelasius pápa az V. század végén fel akarta számolni a tovább élő régi pogány szokásokat, ezért keresztény tartalommal ruházta fel, Szűz Mária tisztulásának ünnepévé avatva azt.

A Boldogasszony szó Szűz Mária elnevezése. Feltehetően ősi asszonyistenség neve volt, de a kereszténység felvétele után Máriára alkalmazták. Archaikus népi imádságainkban, ráolvasásainkban, ünnepneveinkben gyakrabban fordul elő Mária helyett a „Boldogasszony” elnevezés.

Időjárási megfigyelések, jóslatok

Gyertyaszentelő napjához több, széles körben elterjedt népi hiedelem is kapcsolódik. A hagyomány szerint ebben a medvék is jelentős szerepet töltenek be: viselkedésükkel megjósolják a következő hetekre várható időjárást.

Ha napsütést talál a barlangjából álmosan kibotorkáló medve, rosszat sejtve visszaballag, és újra lehunyja szemét, mert egy ideig még hideg idő várható. Ha viszont kint tél fogadja, már nem megy vissza, mert érzi, hogy ezután csak jobb jöhet, és hamarosan a tavaszi szél borzolja majd a bundáját.

Hogy a medvék született időjósok-e vagy sem, nem tudhatjuk, mint ahogy viszonylag ritkán láthatunk a természetben hasonló jelenetet. Az állatkerti medvék viszont jóslás szempontjából megbízhatatlanok, hiszen ők nem alszanak téli álmot.
Az állatokhoz kapcsolódó jóslás egyébként más népek hiedelmeiben is tetten érhető: Amerikában a mormota, Németországban a sündisznó viselkedése játszik szerepet.

„Gyertyaszentelőkor inkább farkas ordítson be, mint hogy jó idő legyen” – mondták a régiek. Ha hihetünk nekik, abban kell reménykednünk, hogy február 2-án havazás és szürke égbolt fogadja a medvéket, no és minket is, ha kimerészkedünk a barlangunkból.

Weninger Nóra

Hozzászólások