“Film’élkedés” = Filmről szóló elmélkedés (Saját szójáték). Két egymással szinronicitásban levő hír kapcsán a 2016-ban készült Érkezések c. film megnézése utáni film-elmélkedésemet osztom meg újra.

film'elkedes

1. hír: A szemiotika nagy tekintélyű tudósának, Umberto Econak  a születésnapja volt az elmúlt napokban.

Mi a szemiotika?

A szemiotika a jelek és a jelrendszerek tudománya, eredete a görög szémeion (σημεῖον)(„jel”) szó. Ebbe beletartozik a megértés, a jövőre vonatkozó állítások (predikció) és a jelentés: annak a folyamata, hogy miként jutunk el a jelentéshez, hogyan fogalmazzuk meg a jövőre vonatkozó gondolatainkat, és fogjuk fel, értjük meg a világot. A jelek általános elméleteit is szemiotikának nevezzük.

A szemiotikusok felfogása szerint a jelek egy nagyobb rendszerben kapnak jelentést. Egy nyelv szavainak és kifejezéseinek például egy adott nyelvben van jelentésük, és csak azért van jelentésük, mert az adott nyelv szerkezetében bizonyos rendeltetésük, használati szabályuk van.

A szemiotika előfutárai Platón, Arisztotelész és John Locke, megalapítója Charles Sanders Peirce („a szemiotika atyja”).

2. hír: A NASA, az amerikai űrkutatási és űrrepülési kormányzati ügynökség lelkészeket és teológusokat vesz fel, hogy segítsenek átgondolni, hogyan reagálhatnak az emberek arra az esetleges bejelentésre, hogy más bolygókon is találtak intelligens élet nyomaira.

***************************************************************

Érkezés egy “körmondatban” – “film’élkedés”

Képzeljük el, hogy egyszerre két kézzel írunk egy mondatot, elölről és hátulról. Előre kell tudjuk, mely szavakat fogjuk leírni, és azok mekkora helyet foglalnak el. Ja, és mindez két másodperc alatt készüljön is el.

Nemrég két olyan filmet (Thruman show, Idétlen időkig) is újranéztem, amelynek a cselekménye az életesemények ismétlődéséről szólt, mígnem a bennük szereplő főhős tudatára nem ébred, és elkezdi felfedezni azt, hogy tudja megváltoztatni akár a múltat is. Aztán a minap megnéztem a 2017-es Oscarra is jelölt Érkezés című filmet.

“Ha egyszer eljönnek hozzánk az idegenek, akkor nem csak az lesz a kérdés, mik a szándékaik, hanem az is, miként fogunk velük kommunikálni – és hogyan. Ez a magát szinte minden műfajban kipróbáló kanadai Denis Villeneuve (Sicario – A bérgyilkos, Ellenség, Fogságban) új filmjének kiindulópontja és lényege. A nálunk is ismert Ted Chiang sci-fi író 1998-as Story of Your Life című novellájából készült mű főszereplője a nagyszerű Amy Adams, aki egy elismert nyelvészt alakít – akinek előadásait mégis kevesen látogatják -, akit az amerikai katonaság kér fel, hogy közvetítsen köztük és az idegenek között.”(port.hu)

Ebben a filmben is – többszöri nekifutásra – újraírják a múltat, meg nem történtté tesznek tragédiákat egy jó időben, jó helyen odasúgott mondattal.

Egy kicsit túllépve a történeten, a filmben felhasznált “szellemi ingatlanból”* a számok, a mértani formák: a 12 kagylóformájú űrhajó, hétlábú idegenek, a körív mint íráskép, és a “nemlineáris nyelv” gondolata nyűgözött le. A távoli idegenek egyfajta képnyelven kommunikálnak a földi emberekkel, köralakú festékjeleket bocsátva ki magukból. Amit aztán a mandarinnyelvet is ismerő nyelvész főhősnő szépen lassan, számítógépek és a másik 11 kagyló leszállóhelyén dolgozó tudósok segítségével meg is fejt.

…heptapod – hét lábú…nem hagynak nyomot… halljuk, látjuk ugyan, de nem ismerjük az anyagösszetételüket… nincs kapcsolat a kimondott és leírt között… szemaziografikus – jelentést ábrázoló írás… a logogram független az időtől, valamint nincs eleje és nincs vége… nemlineáris ortográfia….

Képzeljük el, hogy egyszerre két kézzel írunk egy mondatot, elölről és hátulról. Előre kell tudjuk, mely szavakat fogjuk leírni, és azok mekkora helyet foglalnak el. Ja, és mindez két másodperc alatt készüljön is el.

Ahogy én értelmezem: Egyfajta körkerületen írt kalligráfia.

Kalligráfia, amibe már egy kicsit én is belekóstoltam néhány éve. Sőt lehet, hogy az elkövetkezendő időszakom haiku-kalligráfiái ebben a szellemben születnek majd… Ki tudja?

Visszatérve erre a körkörös piktogramra és annak sokrétű jelentésére akár a filmforgatókönyvírásban, ez egyfajta vonalvezetése lehet a következő életesemények újra- és újrajátszódó történetéhez, és talán a saját “életfilmünk” újrarendezéséhez is?!

A körbe bármelyik ponton be lehet lépni, és eldönteni, merre forogjanak az események. Ha az egyik belépésnél nem jó irányba mennek el a dolgaink, visszamehetünk, és máshonnan kezdhetjük el. Sőt visszafelé is indulhatunk, hogy megtudjuk, hol is romlottak el a dolgaink, és egy újabb ki-belépéssel, egy jó döntéssel kiegyenesítjük a családi mintázatban a múltbeli görbületeket?!

Lehet, hogy így tudunk majd megbocsátani elődeinknek a haláluk után is, s ők is így tudnak tőlünk bocsánatot kérni a rossz életfilm-forgatókönyvért, amit írtak maguknak, és átörökítettek ránk?!

Már néhány éve elkezdtem írni a saját életfilmem forgatókönyvét, melyben én vagyok a főszereplő, de minden mellékszereplő és statiszta is. A 12 fő karakterem rövid életrajzát, személyiségjegyeit is leírtam már. Lassan összeáll a teljes “körmondat”, benne helyére kerülnek a helyszínek, kapcsolatrendszerek, konfliktusok, párbeszédek, fordulópontok, és ez a kis bejegyzésem is a szellemi ingatlan része lesz.

A “körmondatba” lépés időpontját még megálmodom… 🙂

Csapó indul…

*Szellemi ingatlan: közkincs, valami, amit nem kell hosszan magyarázni.

Csak egy kis érdekesség a karikát fújó delfinekről

A film itt megnézhető.

 

Antalffy Yvette

Forrás: SzemLélek/Figelmem önéletrajza.blog

 

Hasonló cikkünk:

K-PAX – A belső bolygó – Szakrális szimbólumok és archetípusok

 

Hozzászólások