Csajkovszkij-est Kecskeméten – A Concerto Budapest és Kelemen Barnabás koncertje a Hírös Agora színháztermében – Lenyűgöző koncerttel zárult Kecskeméten a Filharmónia Magyarország Kodály-bérletének sorozata 2026. április 22-én. Keller András vezényelte a Concerto Budapest zenekart, és Kelemen Barnabás hegedűművész játéka tette még emlékezetesebbé a zenei élményt.

Csajkovszkij-est Kecskeméten

A Concerto Budapest szimfonikus zenekar Magyarország egyik vezető nagyzenekara, több, mint száz éves múltra tekinthet vissza. 1907-ben alakult meg jogelődje, a Postás Zenekar. Művészi fejlődése igazán csak a 2. világháború után indult meg, majd a 80-as évektől kezdve vált professzionális zenekarrá Lukács Ervin és Medveczky Ádám karmesterek vezetése alatt. 1997 és 2007 között Magyar Telekom Szimfonikus Zenekar néven az új zeneigazgató, Ligeti András Kossuth díjas, Liszt-díjas, kétszeres Bartók-Pásztory-díjas, Érdemes Művész irányításával Magyarország vezető nagyzenekarai közé emelkedett. 2007-ben Keller András Liszt-díjas hegedűművész zeneigazgatói kinevezése döntő változást hozott a Zenekar életében. Világhírű magyar muzsikusok fogadták és fogadják el a zenekar meghívását, köztük Kelemen Barnabás hegedűművész.

Keller András neve nem ismeretlen a hangversenylátogatók előtt. Mint Végh Sándor Salzburgban élt és tanított világhírű hegedűművész tanítványa a vonósnégyes elkötelezett hívévé vált. Megalapította a Keller-kvartettet, mely kamarazenekari együttessel szép sikereket ért el hazánkban és külföldön egyaránt. Számos európai zenei intézmény vendégprofesszora, de legfontosabbnak tartja a magyar zenei élet, ezen belül a hegedűművészet magas szintű bemutatását, terjesztését.

Kelemen Barnabás napjaink egyik legtöbbet fellépő hegedűművésze. A számos díjjal kitüntetett, köztük Kossuth- és Liszt-díjas művész a neves külföldi hangversenytermekben sem ismeretlen a hangversenylátogatók körrében. Briliáns technikája, szenvedélyes, mély érzelmeket felszínre hozó játéka és nem utolsó sorban kedves személyisége meghódította a közönséget.

Csajkovszkij-est Kecskeméten

Csajkovszkij-est Kecskeméten

Ezen az estén Csajkovszkij: D-Dúr hegedűversenyének szólóját játszotta (Op.35). Ezt a művet a zeneszerző 1878-ban írta Svájcban, amikor kurdarcos házassága után ott próbált lelki nyugalmat találni. A kottát jó barátjának, Auer Lipótnak, a veszprémi születésű magyar hegedűművésznek dedikálta. De honnan is származott a barátságuk? Auer Lipót, akit külföldön Leopold von Auer néven ismertek, már 27 éves korában Szentpétervárra került. A veszprémi fiúból pár évtized alatt a cár udvari szólóhegedűse, nemesi rangra emelt államtanácsos, a Szentpétervári Konzervatórium tanára, az Orosz Zenei Társaság igazgató-karmestere lett. Országok, királyok és szultánok versengtek, hogy hallhassák játékát. Auer alapozta meg és dolgozta ki azt a metódust, melyet ma a világ „orosz hegedűiskola” néven ismer és csodál, s mely aztán példátlan sikersorozatot indított el. Auer Lipót a kottát megismerve „játszhatatlannak” tartotta a művet, így a bemutatót elhalasztva egy orosz hegedűs közreműködésével aratott nagy sikert a hegedűverseny.

Az első tétel erőteljes zenekari kezdése után Kelemen Barnabás keze alatt áttetsző, finom hangok szólaltak meg. A közönség egyöntetűen lélegzetvisszafojtva hallgatta az éteri hangokat. A tétel érdekessége az, hogy a hosszú kadencia nem a végén hangzik el, hanem a közepén. A közönség, de láthatóan a zenekar tagjai is lenyűgözve hallgatták a művész játékát, aki ebben a tételben a hegedülés teljes technikai skáláját felvonultatta. Uzsaly Bence műsorismertetőjében így ír a további tételekről:

„A második tétel a versenymű lírai középpontja. Melankolikus, kissé oroszos dallamossága a zeneszerző bensőséges hangját mutatja. A művet a Finale-Allegro vivacissimo zárja. A hegedű technikai követelményei itt a legmagasabbak: kettősfogások, futamok, szikrázó artikulációk váltják egymást.”

A szűnni nem akaró taps után egy Bach szólószonátával zárta le Kelemen Barnabás a koncert első részét.

Csajkovszkij-est Kecskeméten

Csajkovszkij-est Kecskeméten

A szünet után Csajkovszkij: 4. f-moll szimfóniáját (Op.36.) hallhattuk. Mivel én is ezt gondoltam, így idézem kedves karvezető kolléganőm szavait: 

„Keller András egyszerű és nagyszerű karmesteri művészetével a romantikus zene hangszíne, hangereje, dinamikája minden árnyalatát idevarázsolta, „kihozta” a különben is kiváló zenekarból!” Az együtt játszó vonósok, a szépen szóló fúvósok és természetesen az ütősők játékának összhangja nagy élményt jelentett a közönségnek, akik ezen az estén is megtöltötték a hangversenytermet.

A beharangozott új évad is sok izgalmas koncertet, remek előadókat ígér. Találkozunk tehát a 2026/27-es Kodály bérlet hangversenyein.

Csajkovszkij-est Kecskeméten

 

Korompai Mónika

Fotó: a Szerző, Filharmónia Magyarország

 

Kapcsolódó cikkeink