Budapest 150A Fővárosi Közgyűlés 1991. március 21-i döntése értelmében a főváros ünnepnapja november 17., annak emlékére, hogy 1873-ban ezen a napon egyesült Pest, Buda és Óbuda. Ez a 150. évfordulója ennek az eseménynek. A főváros ez éven át ünnepel. Színvonalasnak ígérkező, változatos programok várják az ünneplőket sokféle helyszínen.

budapest

Egy kis visszatekintés:

Pestet és Budát, Magyarország fő-, illetve székvárosát csak a reformkortól kezdődően emlegették együtt, közös nevükön. A gyakoribb forma a nagyobb (és nemzeti szempontból jelentősebb) város nevét előre helyezve Pest-Buda volt, de elvétve előfordult a magyar nyelvhez jobban illeszkedő, a mássalhangzó-torlódást elkerülő Buda-Pest alak is. Ez a névváltozat gróf Széchenyi István 1831-es Világ című művéből származik. A városok egyesítésekor, 1873-ban már magától értetődő természetességgel választották az új szék- és főváros számára a Budapest nevet.

A Buda név a korai Árpád-korban az ókori Aquincum helyén épült római települést jelölte, amelyet csak a tatárjárást követően, az akkor Újbudának nevezett budai vár megépítése után kezdtek Ó-Buda néven emlegetni. A város a középkori krónikáink szerint Attila hun király testvéréről kapta nevét, ebből azonban valószínűleg csak annyi igaz, hogy a név eredete valóban lehetett személynév is (középkori forrásokban előfordulnak Buda nevű személyek).

Pest nevének eredete egyes vélemények szerint az ókorba nyúlik vissza, magyarázat szerint viszont a budai oldalon található Gellért-heggyel kapcsolatos. A szó ugyanis a szláv nyelveken „barlangot”, „sziklaüreget” jelent, a régi magyar nyelvben pedig a kemencét nevezték pestnek, ahogy azt például Székelyföld egyes részein még a 20. században is használták.

Így lett a hévizes barlangot („forró kemencét”) rejtő mai Gellért-hegy Pest-hegy, a hegy lábánál ősidők óta használt folyami átkelő pedig Pest-rév, és innen kapta végül a túlparton létrejött település a nevét. A névnek ez az érdekes „túlpartra vándorlása” legkorábbi középkori forrásainkban jól nyomon követhető.

A szabadságharc bukását követő osztrák elnyomás egy időre megakasztotta a fejlődést, az 1867-es kiegyezést követően azonban világvárosi növekedés kezdődött. A vezetők 1872 decemberében fogadták el Pest, Buda és Óbuda egyesítését, majd a mai Budapest 1873 őszén jött létre. A főváros napját az egyesítés emlékére november 17-én ünnepelik, ugyanis 1873-ban ezen a napon ült össze az egyesített város tanácsa, átvéve az elődvárosok tanácsától az ügyek intézését.

Budapest hamarosan Európa leggyorsabban növekvő városa lett.

A lakosság húsz év alatt megduplázódva a századfordulóra közel háromnegyedmilliósra duzzadt. Ekkor alakult ki a mai város képe a hidakkal, körutakkal, modern közlekedési hálózattal, Európa első – Nagy-Britannián kívüli – földalatti vasútjával, a belső és külső kerületekkel, az Országházzal és a többi országos középülettel.

Világhírűek lettek Budapest színházai, kávéházai, gyógyfürdői, a pezsgő kulturális élet és a híres „pesti éjszaka”. A fejlődés jelképeként tartották meg 1896-ban a millenáris kiállítást és ünnepségeket. Van mire büszkének lenni …

Több mint száz programmal készülnek a Pest, Buda és Óbuda egyesítése, azaz Budapest létrejötte 150. évfordulója alkalmából tervezett ünnepségsorozatra, egy éven át zajlik majd, a programok nagy része várhatóan 2023 tavaszától kezdődik. Ha tehetik, ne hagyják ki! Sétáljanak az UNESCO Világörökség részét képező helyszíneken: Hősök tere, Budai Vár, a Duna Margit hídtól Szabadság hídig terjedő szakasza, – fotózzanak, készítsenek szelfiket …

Fővárosi érdekességek:

1. Itt több termálvíz forrás van, mint a világ bármely más fővárosában.
2. A miénk a világ 3. legmagasabb Parlamentje. (Területe 18000 m2, 691 szobája van, 20 km lépcsője, a belső díszítéshez 40 kg 23 karátos aranyat használtak fel.)
3. A Dohány utcai Zsinagóga a világ 2. legnagyobb zsinagógája. 3000 hívőt tud befogadni.
4. Több mint 40 színház és 100 múzeum várja a nézőket.
5. Az Állatkert 1865-ben nyitotta meg kapuit. Ezzel a dátummal a világ egyik legöregebb állatkertje.
6. 200 barlang húzódik meg a felszín alatt, kész labirintus-rendszerek is.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK:

Kosztolányi Dezső: BUDAPEST (részlet)

Ó, mint imádlak, mint szeretlek
csordult szivem bálványa, Pest;
ha rámfuvall százszínü lelked,
a vér eremben újra pezsg.
Hogy ifju kedvvel felkerültem,
egy más világ zajgott körültem
s sajgó reménnyel, tétován
bolyongtam útjaid során;
díszházaid kő-Bábelében
zendült meg lantomon a húr,
míg fönnről a lágy, kék azúr
szelídeden simúlt elébem.
Zajnak, tudásnak városa
el nem felejtelek soha!

Vili, a verébtől a ligeti piros padokon át Hauszmann ükunokájáig – mi is az a budapestiség?

 

budapest

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

Fotók: Pixabay

 

Kapcsolódó cikkünk