A szecsuáni jó emberről szóló parabola azt példázza, kevés a szándék a jóra, hiszen az visszájára fordul mindenütt, „ahol embert ember kizsákmányol.” Ám „mert kell jó végnek lenni, kell, muszáj”, a nézőnek kell megtalálnia a megoldást, a viszonyok megváltoztatását. A darabot 1943-ban mutatták be először. Magyarra 1957-ben Nemes Nagy Ágnes ültette át. Első hazai bemutatója 1957-ben volt a Katona József Színházban, Jó embert keresünk címen.

A kecskeméti Katona József Színházban a darab Zsótér Sándor rendezésében kerül színre. Fordította: Ungár Júlia. A szereposztás a következő:

Vang, vízárus – FAZAKAS GÉZA
Első isten – NAGY VIKTOR
Második isten – CSOMBOR TERÉZ
Harmadik isten – NAGYHEGYESI ZOLTÁN
Sen Te / Sui Ta – TROKÁN NÓRA
Jang Szun, állástalan repülő – SZEMENYEI JÁNOS
Jang, az édesanyja – CSOMBOR TERÉZ
Su Fu, borbély – NAGY VIKTOR
Mi Csü, háztulajdonosnő – DANYI JUDIT
Sin, özvegyasszony – SÁRA BERNADETTE
A nyolctagú család: Asszony – KERTÉSZ KATA
Férfi – NAGY VIKTOR
Unokaöcs – KOLTAI-NAGY BALÁZS e.h.
Sógor – NAGYHEGYESI ZOLTÁN
Sógornő – MAGYAR ÉVA
Unokahúg – ILLÉS ALEXA

Nagypapa – KOVÁCS GYULA
Gyerek – FAZAKAS BENDEGÚZ
Lin To, asztalos – SZOKOLAI PÉTER
A szőnyegkereskedő – SZOKOLAI PÉTER
A felesége – KERTÉSZ KATA
A rendőr – KISS ZOLTÁN
Az öreg prostituált – KERTÉSZ KATA
A bonc – KOLTAI-NAGY BALÁZS e.h.
A munkanélküli – NAGYHEGYESI ZOLTÁN
Díszlettervező: Ambrus Mária – Jelmeztervező: Benedek Mari – Dramaturg: Ungár Júlia – Zenei vezető: Károly Kati – Színpadi zene: Szemenyei János – Súgó: Ba Éva – Ügyelő: Berki Zoltán – Rendezőasszisztens: Sirkó Anna

Rendező: ZSÓTÉR SÁNDOR

Hogy legyünk jók? Hogyan maradjunk emberek egy embertelen világban? Mit kell feláldoznunk azért, hogy jó emberek maradhassunk?

Bertolt Brecht drámájában a világ szörnyűségének híre már az istenek fülébe is eljut, akik felkerekednek, hogy bejárva a világot, találjanak egy jó lelket. Talán nem meglepő a hír, hogy a feladat nem egyszerű. Már-már feladják a keresést, amikor útjukba kerül Sen Te, az utcalány – az egyetlen jó ember egész Kínában. Sen Te – engedelmeskedve az isteni parancsnak – megpróbál szeretetben élni, de kénytelen rájönni, hogy a jó nem mindig jó, és hogy néha a jó is lehet rossz. De vajon önmaga marad-e akkor is, ha csak a bűn árán cselekedhet jót? És megéri-e jónak lenni, ha a jóság is csak kíméletlenség útján valósítható meg?

Bemutató: 2017. november 17. péntek 19.00, Kecskemét, Nagyszínház

 

 Fotók: Walter Péter

 

 

Hozzászólások