Fazekas István Béres című drámáját február 26-án mutatták be az Újszínházban. 

 

beres 1
Ma már olyan nagyon természetesnek vesszük, hogy a Béres Csepp ott van a gyógyszertárak polcain, és a háziorvos ajánlja nekünk, ha immunrendszerünk felmondja a szolgálatot. Pedig magam is emlékszem a Béres Józseffel történtekre. Tudok olyanról, aki hasonlóképp jutott a cseppekhez, mint a darabban a kassai család kislánya.

Így személy szerint örülök, hogy ilyen hétköznapi szerény hősről, mint Béres József is készül színdarab.

 

beres6

Karel Gott (Almási Sándor) Lady karneval

 

A történelmi háttér a ’70-es évek, mely már az első percekben keserédesen, s ironikusan Karel Gott Lady karneváljával csal mosolyt a nézők arcára. A darab, noha komoly témát feszeget, mégis kellő humorral ábrázolja a magukat oly komolyan vevő párttitkárok, városvezetők és minisztériumi küldöttek sötét ügyleteit a háttérben. Jó néhány kiszólást csakis mi, a korábban a “legvidámabb barakknak” nevezett ország még élő állampolgárai érthetünk meg a darabból. A szereplők bemutatkozása után mintha a mai idők facebookos idővonalát néznénk vissza pontos dátumok szerint a ’70-es évektől napjainkig.

“A dráma alapját megtörtént események adják, melyben három szál fonódik össze: az egyik történet főszereplője egy kassai kisebbségi sorban élő házaspár és beteg gyerekük, a másik szálat maga Béres József és a kutatás adja, a harmadikat pedig egy ügyész megzsarolása, aminek az volt a célja, hogy Béres Józsefet elüldözzék az országból.
A rendező szerint Béres József nagysága abban áll, hogy amit feltalált, azt el is juttatta az emberekhez, legyőzve az állami ellenállást. Ez hősi teljesítmény, pedig Béres József színpadi értelemben nem hős, egyszerű, intelligens, szerény, életútja mégis hősies – fogalmazott a rendező.

Béres József Széchenyi-díjas kutató-feltaláló az 1970-es évek elején alkotta meg a Béres Cseppet. 1975-ben kuruzslás vádjával eljárás indult ellene, a következő évben azonban mégis bejelentette a szabadalmat, és a Béres Csepp végül 1978-ban kerülhetett forgalomba gyógyhatású készítményként. 2000-ben hivatalosan is gyógyszerré nyilvánították.

Kerényi Imre a darab színreviteléről szólva elmondta: szigorú szerkezetet kellett adni az előadásnak, hogy a kis jeleneteket valamilyen nagyobb egységbe foglalják. A struktúrát a helyszínek és dátumok adják, a nézőket a kronológia vezeti végig az egy év leforgása alatt zajló történeten.

A darab címszerepét Koncz Gábor játssza, a felvidéki magyar értelmiségi házaspárt Timkó Eszter és Szakács Tibor, kislányukat – kettős szereposztásban – Prokopius Fanni és Ambrus Kincső alakítja. Az ügyész szerepében Vass György látható. Mellettük többek között Tordai Teri, Csurka László, Nagy Zoltán és Esztergályos Cecília is szerepel az előadásban, amelynek koreográfusa Román Sándor, díszlet- és jelmeztervezője Húros Annamária. “(MTI)

 

A lélektani hatás

Számomra is felfoghatatlan, hogyan is működik ez a gépezet. Az emberiség javát szolgálókat miért veszi körül előbb-utóbb gáncsoskodás, s miért törnek az életükre náluknál sokkal pitiánerebb, ostobább alakok?! Tudom én a választ… Az irigység és hatalomvágy…

A színdarab ragyogó karakterekkel mutatja be azokat a rafinált kapcsolatrendszereket, amik működtették az akkori megfélemlítő mechanizmust. Hogy mindenkinek van gyenge pontja, amely mentén megszorongatható, zsarolható. A nézőtérről nézve is félelmetes volt, ahogy az ügyészt megzsarolják, hogy aztán ő továbbzsarolhasson…

A szimbólumok kutatójaként szeretem felfedezni az apró kis jeleket a darab színpadképében vagy a kellékek között:

A ’70-es évek szürkeségét idéző színpadképpel indul a darab, az előtérben egy párnán parókának tűnő hajzattal, amely már azt sejteti, hogy valakinek a kemoterápia miatti hajvesztését ezzel kell pótolnia (valójában egy hajasbaba).

beres2

 

Feltűnik a jellegzetes kis cseppekkel teli üvegcse is.

 

beres3

Még emlékszem azokra a jelképekre, amelyek anno úgy meghatározták az akkori utcaképet, vagy üzemi enteriört.

beres4

A második felvonásban a Kádár-korszak jellegzetes példaképeit ábrázoló plakátjai, a hatalmas vörös zászló, amelynek anyagából készült az oroszkatona-táncosnő ki-kivillanó kombinéje.
A fenyőünnep karácsonyfáján a vöröscsillaggal és szaloncukor helyett a kommunista kitüntetésekkel, fura egyvelege volt az akkori “idealista-materialista” világképnek.

A november 7-i erődemonstrálós díszfelvonulással, az integető főkorifeusokkal és az erőszakszervezetet szimbolizáló rendőrökkel háttérben vajon hogyan lehetett egyáltalán értéket teremteni ilyen légkörben?

 

beres5

 

Hát így, ahogy Béres József is tette. A darabban megszemélyesítője, Koncz Gábor ragyogóan alakította a szilárd jellemű, megtörhetetlen erkölcsű, szerény tudósembert.

A Béres című színdarabot tehát február 26-án mutatták be az Újszínházban. Bátran ajánlom azoknak a színházkedvelőknek, akik szívesen néznek meg olyan darabokat, amelyekben mai korunk, jellemes, magyar érzületű, hazaszerető hétköznapi hősei a főszereplők.

Színlap 

Képek a sajtóbemutatóról

Antalffy Yvette

Hozzászólások