Benedek István Gábor (= BIG) Aranyhomok című – már a huszonhatodik – regénye a nagy múltú Tevan Alapítvány kiadásában látott napvilágot. A könyvbemutatón jelenlévő Tevan Ildikó – mint az alapítvány vezetője – pár mondatban bemutatta az alapítványt és beszélt arról, hogyan ismerkedett meg Benedek István Gáborral, hogyan kerültek baráti és munkakapcsolatba.

Ezt követően a könyvet illusztráló Vén Zoltántól hallottunk érdekes dolgokat kapukról, ablakokról, jelentésükről, jelentőségükről, s arról, mi motiválta  könyv borítóján látható  különleges – mint megtudtuk – a kecskeméti Zsinagóga épülete melletti kapuk megörökítésekor.

A régi iskolatárs és örök barát, – Fazekas Lajos filmrendező, aki a könyv utószavát is írta -, kérdéseket tett fel a szerzőnek, aki ezekre válaszolva mesélt Kecskeméten eltöltött éveiről, néhány felvillanó emlékről, az akkor népszerű szórakozóhelyekről, a már lebontott épületek némelyikéről, a régi belvárosról, így például a Beretvás Szállóról is.
 
A szép számmal összegyűlt hallgatóság megtudhatta, hogy az író Kecskeméten érettségizett, és rövid ideig tanító volt a kecskeméti tanyavilágban. Az újságírással is városunkban ismerkedett, a szülei is itt éltek. Sok itteni emlék motiválta legújabb könyvének megírásában. A regény 1954-55-ben játszódik. Főhőse egy pályakezdő újságíró, akivel különös dolgok történnek.


Nekünk, kecskemétieknek különösen érdekes Benedek István Gábor legújabb kötete, ugyanis Kecskeméten játszódik ez az izgalmas és tanulságos olvasmány. Benedek István Gábor örömmel és meghatottan köszönte meg a hallgatóság érdeklődő részvételét, külön kiemelve néhány hajdani tanárát, továbbá egy régi tanítványát is.

Benedek István Gábor újságíró Gyulán született 1937. október 29-én. Szüleivel együtt 1944-ben deportálták. Kecskeméten érettségizett. 1956-ban tanító volt a kecskeméti tanyavilágban. 1957–1959 között a Rabbiképző Szemináriumba járt. 1961-ben újságíró-gyakornok volt Szolnokon. 1961–1963 között a MÚOSZ Újságíró Iskola diákja volt. 1962–1968 között pályakezdő újságíró, 1968–1976 között a Magyar Hírlap munkatársa, 1976–1977 között főmunkatársa volt. A MÚOSZ Újságíró Iskola oktatójaként is dolgozott. 1983–1989 között a Népszabadság rovatvezető-helyettese lett, 1989–1990 között pedig a Magyarország főszerkesztő-helyettese. 2000 óta a Füst Milán Szellemi Páholy alapító elnöke. Tanulmányokat, regényeket, elbeszéléseket írt.

Munkássága elismeréseként a következő díjakat kapta:
•    A Miskolci TV-fesztivál “zsűri díja” (1984)
•    Rózsa Ferenc-díj (1988)
•    Munka Érdemrend bronz fokozata (1997)
•    Aranytoll (2010)

Kökény Éva

2014. március 7.

Hozzászólások