1771 szócikkben 1753 önálló, illetve 568 alcímszó, valamint 35 536 példamondat – idén mutatták be A magyar nyelv nagyszótára sorozat 7. tagját. A magyar nyelvtudomány eddigi legnagyobb szótári vállalkozása 240 év történelmi, társadalmi változásainak nyelvi lenyomatát mutatja be.

A több mint húsz kötetesre tervezett mű elsődleges célja a szavak jelentéstartalmának kibontása és e jelentések viszonyrendszerének ábrázolása. A történeti jellegű értelmező szótár a mai szókészlet mellett a korábbi nyelvtörténeti korszakok szótörténeti változásait is bemutatja, emellett abban is kivételes, hogy a szavak lexikográfiai leírását nem korábbi szótárak, hanem a saját összeállítású szöveggyűjteményben található adatok elemzésével végzi. Ez azért hasznos, mert így eredeti példamondatokkal mutatja be a címszavak jelentéseit. A sorozat mintegy 110 ezer címszót dolgoz fel, az irodalmi és köznyelv szókincse mellett a különböző csoport- és rétegnyelvek, nyelvjárások és szlengek szókészletéből is válogat. Emellett a források gazdag műfaji és szövegtípusbeli választéka lehetőséget ad stílustörténeti kutatások vagy nyelvhasználat-történeti vizsgálatok elvégzésére is.

A Nagy Magyar Szótár elkészítéséről még 1830-ban döntött a Magyar Tudós Társaság, ám a modern nagyszótár adatgyűjtése csak 1985-ben indult el elektronikusan rögzített és adatbázisként használható szövegtest, azaz korpusz összeállításával. A több tízéves gyűjtőmunka eredményeként 2015-re egy kb. 30 millió szövegszavas, 1772 és 2010 között keletkezett szövegeket tartalmazó adatbázis jött létre.

35 536 példamondat a most megjelent VII. kötetben

A most megjelent VII. kötet az elmúlt csaknem 240 év szókincséből merít, az _el_ szótól az _elzüllik_ szóval bezárólag. A szótári rész 1771 szócikkben 1753 önálló, illetve 568 alcímszót, továbbá 41 értelmezett szókapcsolatot dolgoz fel, összesen 9162 jelentésegységre bontva. A szavak használatának, jelentéseinek bemutatását 35 536 példamondat gazdagítja.

A VII. kötetet és a szótár online változatának fejlesztéseit 2019. január 16-án, szerdán 10 órakor az MTA Nyelvtudományi Intézetben mutatták be a művet készítő Szótári Osztály munkatársai. A sajtóbemutatón jelen volt Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, aki méltatta e nagy akadémiai vállalkozást. Tompa Andrea író A magyar nyelv nagyszótárának irodalmi és kulturális jelentőségéről, valamint az irodalom és szótár kapcsolatáról beszélt. A rendezvény házigazdája Prószéky Gábor, a Nyelvtudományi Intézet igazgatója volt. 

A mai kor szellemének megfelelve a szótár webes formában is elérhető. A keresést megkönnyítve a szócikkek XML formátumú dokumentumok szerkesztésére szolgáló programmal íródtak, és a szócikkek fizikai megjelenésének paramétereit logikai címkékhez rendelték hozzá. „Ma már nem kérdés, alkalmazkodnunk kell a generációkhoz köthető társadalmi változásokhoz, éppen ezért nagyon fontosnak tartottuk a szótár webes elérését. Hogy mindez megvalósulhasson, óriási erőket mozgósítottunk. Kb. húsz lexikográfus készíti a Nagyszótárt, munkájukat informatikus, filológiai szakember, komoly lexikográfiai tapasztalattal rendelkező belső lektorok, valamint szaklektorok is segítik, akik a szaknyelvi szavak értelmezéseit szakmai szempontból ellenőrzik” – mondja Ittzés Nóra, A magyar nyelv nagyszótárának főszerkesztője.

JÁTÉK

Vajon tudják, mi a diné eredeti jelentése? Vagy a cupringeré? Önök szerint mik az alábbi szavak eredeti jelentései?

1) banga
2) cupringer
3) ancúg
4) gurdin
5) diné

….és most lássuk a megfejtést!

1) nehéz felfogású, mafla, bamba (kül. személy)
2)háztartási alkalmazottak munkaközvetítője
3)öltözék, (egyen)ruha, kül. öltöny
4)(félig) földbe ásott, földből készült (lakó)ház, putri
5)délutáni főétkezés, estebéd

Mennyi sikerült?

A Magyar Tudományos Akadémia 1825-ös megalapítása óta egyre nagyobb szerepet játszott a tudományos életben, a XIX. század végére pedig Magyarország legmagasabb szintű tudományos intézményévé vált. Az Akadémia kutatóintézetek hálózatát tartja fenn, így koordinálva az országunkban zajló kutatásokat a tudomány minden területén.

E hálózatba illeszkedik az 1949-ben létrehozott Nyelvtudományi Intézet, amelyben a magyar nyelvészet hagyományos kutatási témái mellett a legújabb nemzetközi trendek is jelentős képviseletet kapnak. Az Akadémián annak megalakulása óta folyamatosan készítenek egynyelvű magyar értelmező szótárakat. Ennek megfelelően a Nyelvtudományi Intézet is a kezdetektől fogva fontos feladatának tartotta a szótárkészítést. Az ismertebb művek közül itt készült A magyar nyelv értelmező szótára, amely hét kötetben jelent meg 1959 és 1962 között, és ugyancsak e műhelyből került ki a Magyar értelmező kéziszótár (1972, átdolgozva: 2003), A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I–III. (1967–1976), az Új magyar tájszótár I–V. (1979–2010), a Földrajzi nevek etimológiai szótára (1978), illetve a Magyar szinonimaszótár (1978) is.

A Magyar történeti szövegtár elérhető ITT.
A szótár honlapja pedig ITT .

Ittzés Nóra – 1958-ban született Celldömölkön, 1981-ben az ELTE BTK-n szerzett magyar szakos tanári és könyvtár szakos bölcsészoklevelet. 1981-től 1987-ig az MTA Nyelvtudományi Intézetben dolgozott az Új magyar tájszótár szócikkírójaként, majd szerkesztőjeként. 1987-től 1998-ig a budapesti József Attila Gimnázium tanára és könyvtárának vezetője volt. 1998-tól ismét a Nyelvtudományi Intézet munkatársa, A magyar nyelv nagyszótárának főszerkesztője. Doktori disszertációját 2011-ben védte meg a Szegedi Tudományegyetemen A magyar nyelv nagyszótárának lexikográfiai koncepciója, különös tekintettel a szemantika és a grammatika összefüggésére a szótárírásban címmel.

 

 

Hozzászólások