Az irodalomban és a krónikák beszámolóiban a férfiak jóval nagyobb számban képviseltetik magukat, ezért hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy fontosabb szerepet játszottak a társadalomban, mint a szebbik nem képviselői. Időről időre asszonyok is feltűnnek azonban a láthatáron, mind az irodalmi életben, mind a politikában, nemegyszer férfi kortársaiknál jelentősebb teljesítményt felmutatva. És hányan lehetnek még, akikről nem szól a fáma! Sorozatunkban érdekes és egyes területen híressé vált nőalakokkal foglalkozunk, akik a középkor eseménydús évszázadaiból emelkednek ki. Való igaz, hogy ebben a korban a nők csak két esetben kerülhettek jelentős pozíciókba: ha kolostorba vonultak és tanulmányokat folytattak, vagy ha magas származásuk, illetve házasságuk folytán befolyásos helyzetbe jutottak.

Forrás: Wikipédia

Szokatlan célt tűzött ki maga elé Hroswitha, a gandersheimi szász kolostor művelt apácája. A középkorban is ismert, olvasott és másolt Terentius, római drámaíró komédiáinak ellensúlyozására úgy döntött, annak mintájára ő maga is ír darabokat, de megnemesítve, keresztény tartalommal megtöltve. Hogy mégse egy letűnt kor pogány szerzőjének darabjait olvassák társai a kolostorban, ő szentek és vértanúk történetét dolgozta fel drámaként, igaz, nem párbeszédes formában, hanem rímes prózában.

Hroswitha a 10. században született szász nemesi családban. Születésének és halálának időpontjára, származására az írásaiban található utalásokból következtethetünk. Apáca lett a szászországi Gandersheimban, ahol széles körű műveltségre tett szert. Barátnői között tudhatta a szász uralkodócsaládból származó Gerbergát, a kolostor apátnőjét.

Latinul írt verses legendákat, misztériumjátékokat és színdarabokat, valamint történeti krónikát I. Ottó császár koráról és a gandersheimi kolostor alapításáról. 6 “komédiát” írt prózában, melyek közül csak egy nevezhető annak a mai értelmezés szerint. Valójában inkább párbeszédes jelenetek, mintsem drámák a szó valódi értelmében. Tipikus példái ezek az előadásra nem, hanem elsősorban olvasásra vagy felolvasásra szánt színdaraboknak. A kutatás egyik fontos kérdése, hogy saját korában előadták-e mégis ezeket a darabokat. Bizonyítható, hogy később számos alkalommal színpadra alkalmazták őket. A legkorábbi előadásra 1888-ban Párizsban került sor.

A Hroswitha-szökőkút Bad Gandersheimban (Forrás: Wikipédia)

A történetekben a női erény győzedelmeskedik a durva férfierő és a gonosz szándék fölött. A sikamlós szerelmi történetek helyett tiszta és erényes nőket ábrázol, a keresztény lányok állhatatosságát szembeállítja az antik szerzők műveiben megjelenő gyenge nőalakokkal, akiket csak az érzelmeik irányítanak. Fő témái között szerepel a megtérés, az állhatatosság, és a hitben való kitartás.
Hroswitha színdarabjai összesen egyetlen kéziratos példányban maradtak fenn, melyet a 15. század végén Conrad Celtes német humanista fedezett fel egy regensburgi kolostorban. Az 1501-ben megjelent első kiadást Dürer illusztrációi díszítették.
A 16. században, feltehetően a Nyulak szigetén (ma Margitsziget) álló domonkos-rendi apácakolostorban készült Sándor-kódex megőrzött egy magyarított és átdolgozott verziót Három körösztyén leány címmel, melynek szerzője ismeretlen. A tragikus témát (keresztényüldözés, mártírhalál) paródiába illő, burleszk elemekkel vegyíti (a lányok iránt bűnös szerelemre gyulladt hivatalnok tévedésből a korsókat ölelgeti). A magyar átdolgozásban egyébként a történetet az átíró jelenéhez alkalmazták: a római császár udvara helyett a török szultán palotájában játszódik a cselekmény.

Az első női drámaíró utóélete

  • Bár Hroswitha életéről vajmi keveset tudunk, és hírnevét jelentő darabjai is mindössze egyetlen példányban maradtak fent, a középkori nőalakok közül kiemelkedő személyisége és saját korában szokatlan teljesítménye miatt alakja a 20. században sem merült feledésbe.
  • Hroswitha egyik színdarabja inspirációként szolgált Anatole France Thaisz című művéhez is.
  • 1973-tól női írók teljesítményét ismerik el a Roswitha-díjjal, 1974-től pedig a Gandersheimer Domfestspiele legkiemelkedőbb alakítást nyújtó színésznőjét tüntetik ki a Roswitha-gyűrűvel.
  • A Roswitha 615 aszteroidát az ő tiszteletére nevezték el így.

Forrás: Wikipédia

 

Hozzászólások