A Kecskemét City Balett vezetőjével, Barta Dóra Harangozó-díjas, Érdemes Művésszel beszélgettünk. Új bemutatójuk kapcsán visszatekintünk eddigi pályafutására is.

 

barta_dora01

 

Kedves Dóra, milyen feladatok rejtőznek a balett-igazgató titulus mögött?

Cseke Péter igazgató úr tagozatvezetőnek hívott. A feladat kezdetben az volt, hogy a meglévő kőszínházi struktúrához egy egészen új egységet társítsunk. A fiatal társulat szemszögéből pedig a feladatok összetettségével, sokrétű munkával kellett összhangot találnom. Kétpólusú megfelelés lett a feladat. Egyrészt a színház repertoárján lévő darabok táncos jeleneteit kell magas színvonalon eljátszanunk, a másik pedig – amely a szívünkhöz olyan közel áll – az önálló programjaink bemutatóira való felkészülés.

Már harmadik éve működik a Kecskemét City Balett. Hány bemutatójuk volt eddig?

A Négy évszak volt az első önálló táncszínházi előadásunk. Sajátos ritmussá vált, hogy az évad vége felé jelenkezünk bemutatóval, majd azt a következő évadban játsszuk sok alkalommal. A Négy évszakot már nem, de a Carment örömünkre két kecskeméti helyszínen is táncoljuk, jórészt telt házak előtt.

 

barta_dora05

A Négy évszak a MÜPÁ-ban

Most már az új Kamaraszínházban, a volt Városi Mozi épületében szerepelnek…

Igen, izgatottan vártuk. A színpad méretei, a hely hangulata a tánchoz ideálisak. Alapvetően nagy szükségünk van a nagyobb térre. A napi tréningekhez, próbákhoz igen fontos a tánchoz, mozgásszínházi előadásokhoz megfelelő terület. Az eddig létrehozott előadásainkat mind nagy színpadra helyeztük, és a budapesti továbbjátszási helyszín is a Művészetek Palotája lett, a Nemzeti Táncszínházzal együttműködve. Szükséges arányt tartani a próbák és az előadói helyszínek közt. Új tervünk a Spartacus színpadra állítása. Az új helyünkön majd kisebb közönség előtt is játszhatunk, és kipróbáljuk, vajon intimebb és bensőségesebb lesz-e ettől az előadásunk. A Balett + programsorozatunk már ennek az új előadói térnek a hatására jön létre.

A gyerekek részére is készült táncos előadás…

Igen, nagy örömünkre a Diótörő című előadásunkat nagyon szerették a gyerekek. Ezért aztán idén is műsoron marad, kedves darab lett, némi prózával is fűszerezve. Karácsony táján biztosan láthatja majd a közönség.

 

barta_dora02

Carmen – Mészáros Csaba fotója

Dóra nem kecskeméti. Hogy érzi magát itt?

Egerben születtem, de már kisgyermekként elkerültem onnan. 11 éves voltam, amikor Budapestre, a Balettintézetbe kerültem, hogy táncolni tanulhassak. Akkor kezdődött a „felnőtt élet”, szinte egyedül éltem, majd a táncos karrieremet is Budapesten kezdtem. Onnan pedig a Szegedi Kortárs Baletthez szerződtem. Sok-sok csodálatos szerepet táncolhattam, rengeteget turnéztunk külföldön is. Így aztán a szülővárosomtól igen távol jutottam. De mindig megvolt bennem a vágy, hogy – mivel ott nem volt otthona a táncnak – oda is elvigyem.

Aztán Kecskemétre hozott a sors, amikor Cseke Péter igazgató úr úgy döntött, hogy új színnel bővíti a színház palettáját. Amikor megszólított, nagy örömmel vállaltam el ezt a feladatot, mert tudtam, hogy ez egy rendkívül izgalmas vidéki színház, alkotói műhely. Ebben nem is tévedtem, sőt, még jobb érzéseim is támadtak az ittlétem alatt. Ami különösen jó, hogy soha még ilyen jól nem éreztem magam vidéki városban, mint itt. Már a megérkezésünk pillanatában nagyon sok figyelmet és kedvességet kaptam. A családommal érkeztem ide, és talán ezért voltam olyan érzékeny mindenre. De nagyon szeretünk itt élni, már a legtöbb szabadidőnket is itt töltjük, ha az megadatik.

 

barta_dora03

 

Mit tudhatunk meg a családjáról?

A párom, Katonka Zoltán velem együtt szerződött ide a Katona József Színházhoz. Táncművész, továbbá társkoreográfus, világítástervező és nagyon megbízható asszisztensem is. Ő igen erős bástya a számomra, hiszen egyedül egy ilyen sokrétű munkát nagyon nehéz lenne végeznem. Egész napot beáldozó munka. Van egy két és féléves kisfiunk, aki születése után pár hónappal már kecskeméti lakosnak számított. Így élünk itt hárman a rengeteg munka mellett (Budapesten a Nemzeti Balettel, Sepsiszentgyörgyön egy mozgásszínházi műhellyel is dolgozom, tehát nem szűnt meg a független alkotói pályám sem). Megpróbálom ezeket egyeztetni. Számunkra minden nap más és más, és egyre több időt igényelnek az elfoglaltságaink. Mindemellett igyekszünk a legideálisabb családi feltételeket megteremteni a kisfiunknak.

Mondhatjuk azt, hogy megkedvelték a kecskeméti életet?

Én nagyon szívesen mondom ezt, mert így is van. Főleg azért, mert a közönség is megkedvelte az előadásainkat, és ez nagyon fontos a számunkra. A színházi munkánk egy felfelé ívelő folyamatot mutat, és a közönség visszajelzése értelmet ad a munkánknak és megnyugtat. Elsősorban az, ha szeretik az előadásainkat, mint ahogy a Négy évszakot is, hiszen mindig telt ház előtt játszottuk. Bár kortárs darab és rendezés, ami megoszthatná a közönséget, mégis kedvelik. A Carmen esetében is nagyon pozitív volt a fogadtatás. Ha ez így marad, akkor ez azt igazolja, hogy a műfajnak van létjogosultsága Kecskeméten, ahol eddig nem volt állandóan működő táncszínház. Ebben a pozitív környezetben már csak dolgoznunk kell tovább, hogy megtartsuk a közönséget, és továbbra is kedveljenek bennünket.

 

barta_dora04

Az 5. évszak

Ha visszatekintünk az aktív táncos időszakára, mely szerepeire emlékszik vissza a legszívesebben?

Azt gondolom, hogy én azon táncosok közé tartoztam mindig, akik nagyon komolyan gondolták a testük tökéletesítését. Hogy elérjem azt a nagy-nagy szorgalommal elérhető maximális teljesítményt, amire egy táncos kötelezni tudja a testét. Nekem nagyon fontos volt, hogy minden nap jobb legyen a produkcióm, minden nap magasabbra menjen a lábam, minden nap többet tudjon a testem, és ennek mámorában kezdődött el a táncos pályám. Már nagyon korán szólószerepeket kaptam, és az volt igazán a szépség, amikor a technikai tudásomat tartalommal tudtam megtölteni. Akkor is, ma is tudtam, hogy a technikai tudás még tökéletes formájában sem elég, a jelenlét és a művészi kreativitás intenzitása okozhat csak maradandó színpadi élményt. Ennek eléréséhez elengedhetetlen a táncos tudás szakmai biztonsága. Egyszer csak felszabadít, megnyugtat.

Ritkán emelek ki szerepeket, de ha mégis választanom kell, akkor a Csodálatos mandarin lányszerepe az egyik kedvencem. Nagyon sok balett mesét néztem annak idején. Egyszer egy Bartók-esten jártam, ahol igen megfogott a fülemnek akkor újszerű zene. Akkor éreztem meg, hogy a modernebb formákkal jobban tudok majd azonosulni, és a Csodálatos mandarin teljesen rabul ejtett. Meg is fogalmazódott bennem, hogy addig nem hagyhatom el a pályát, amíg nem táncolom el a Csodálatos mandarin lányszerepét. És olyan érdekes a sors, mert viszonylag hamar megadatott. A Szegedi Kortárs Balettbe kerültem, és táncolhattam a Csodálatos mandarinban. Nem feltétlenül a lány története volt vonzó, hanem az azonosulás, együttműködés Bartók zenéjével. Az iránta való szenvedélyem még mindig megvan, de sok minden más is érdekel.

A másik emlékezetes élmény, az volt, hogy a Fából faragott királyfi című darabban a királylányt táncolhattam a Szegedi Szabadtéri Színpadon. Ez volt az első tapasztalása annak, milyen, mikor a szokásosnál nagyobb közönséggel szembesülhetek. Csodálatos érzés volt azért is, mert különleges energiát lehet érzékelni a nézőtér és a színpad között. Felemelő érzés volt, hogy ez által egy hidat sikerült építeni a nézők és közöttem, nagy élmény volt.

 

barta_dora06

 

Hány fős a Kecskemét City Balett, és kikből áll?

Kilenc státusszal működik a társulat, négy fiú és öt lány. Fontos, hogy sikerült igen magasra tenni a szakmai mércét a magunk számára, és olyan színvonalat produkálni, amely már kötelezi az újonnan csatlakozó táncosokat is. Vannak táncosok, akik éppen azért jönnek közénk, mert ilyen magas a művészi elvárás. De nem mindenki tudja a lépést tartani a többiekkel, hiszen a színház egyéb produkciói mellett ez az önmagában is teljes értékű táncos létezés felőrölheti az energiát. Lehet olyan, hogy cserélni kell a táncosokat, ezért hirdetünk minden év elején felvételt a balettkarba. Jelenleg különösen érett, izgalmas táncművészek alkotják a Kecskemét City Balettet. Már nem csak a szikrát látom a táncosokban, a tűz lobogását is érzem bennük.

Milyen céllal hirdetnek meg nyilvános próbákat?  

Itt a nézők szinte testközelből láthatják a táncművészeket munka közben. Betekintést nyerhetnek abba, hogyan épül a fizikum, hogyan válik a mozdulat kifejezőerővé, hogyan készül egy alkotás.

 

barta_dora08

 

Mennyiben hasonlít a táncprodukció zenéje Bizet Carmen című operájára?

Bizet zenéje alapján írta át R. Scsedrin, aki markánsan átvett az operából énekhang nélküli motívumokat, dallamokat. A zenei textúra rabul ejtő, fülbemászó, játékos dallamok hangzanak fel. A táncszínházak ezt a változatot használják elsősorban. Ez egy közel 50 perces átirat, és mindent magában hordoz, amit a Carmen történet magában foglal.

Milyen tervei vannak a jövőre nézve?

Az egyik elképzelésem az, hogy beépüljünk Kecskemét művészeti életébe, hogy együttműködjünk az itt élő és aktívan dolgozó művészekkel. Szeretnénk összekapcsolni a táncot a képzőművészettel, az élőzenével, összművészeti produkciókat szeretnénk létrehozni. A tánc egyébként is egy nagyon barátságos műfaj, könnyen beolvad más művészeti ágba.

 

barta_dora9

Balett+ Csík Jánossal és az Esszencia zenekarral

Ennek egy formája a Balett+, a közös produkció Csík Jánossal és az Esszencia zenekarral?

Igen, a bemutatója november 12-én volt az új Kamaraszínházban. Különleges atmoszférájú előadás született. Idén, a harmadik évadunkban alkotótársakat keresünk olyan Kecskeméten élő és alkotó művészek személyében, akik tevékenységükkel kimagasló színvonalat képviselnek. A közös produkció ötletét elsőként Csík Jánosnak vetettem fel, aki hihetetlenül nyitott és lelkes volt. Ő ajánlotta figyelmembe Esszencia nevű formációját, amelyben világhírű zenészekkel muzsikál együtt. A zenekar csodálatos harmóniában fogja össze a népzenét, a jazzt és a klasszikus zenét, ami a táncművészek számára nem csak arra teremt lehetőséget, hogy a balettet mint műfajt tisztán megjeleníthessék, de teret ad a művészek egymásra hatásából fakadó energiának, az improvizációnak, kreativitásuknak. Igyekeztünk olyan zenei anyagot összeállítani, amelyben a klasszikus zene, a jazz és a népzene kiegészíti, támogatja egymást.

Milyen üzenete van a közönség számára?

Továbbra is várjuk a kedves közönséget a színház táncos produkcióira. Köszönjük a biztatást és mindenfajta visszajelzést, amely valamiképpen segíti a munkánkat.

 

Weninger Endréné Erzsébet

Fotók: Dömölky Dániel, Mészáros Csaba

 

 

 

Hozzászólások