Színészmúzeum Budapesten – Bajor Gizi egykori villája Budapest legpolgáribb kerületében van. Az építtető Beyer család kerttervezője gondosan számolta ki a fenyők, tuják kellemesen arányos távolságát. A házhoz vezető impozáns lépcsőt egykor a Horthy család is koptatta. Minden kellék, díszlet alkalmas arra, hogy utóbb Beyerék lánya, Bajor Gizi, a díva otthonául szolgáljon.

1952 óta itt működik a világ egyetlen színészmúzeuma. Színházi múzeum ugyanis létezik Londonban, Párizsban, Bécsben, Varsóban, de a színészeknek múzeumot senki sem álmodott. Persze lehet, hogy nem volt egy Gobbi Hildájuk hozzá, aki – mint nem egyszer életében – fontos dolgot kezdeményezett. A megnyitón, anno, így fogalmazott: A ház legyen a béke szigete. A falon látok egy képet, ’81-ből való, a mosolygó Gobbi Hilda és mellette egy bajuszos férfi. A kontinuitás megvan, a bajuszos férfi néhány ránccal gazdagabban magyaráz a vendégeknek. Ferenczi Béla, a gondnok. Tíz évig dolgozott együtt a művésznővel, sofőrje, titkára, barátja volt. „Ó csöpögtette belém, hogy ez a béke szigete, és a háznak működnie kell.”

Bajor Gizinek a neve ismerősen csenghet minden generációnak, sokan pedig fekete-fehér filmekből is emlékezhetnek rá, bár valódi színtere a színpad volt. Abból is a Nemzetié, aminek a Színművészeti Akadémia elvégzése után haláláig tagja és ünnepelt sztárja volt. Zseniálisan szerepelt, elismerték, szerették, ő maga mégsem fürdött a rajongásban, nem érdekelték a külsőségek. “Mindegy, mit csinálunk, a világ mégis csak azt hiszi el rólunk, amit akar. Engem nem érdekel, mit gondolnak rólam.”

Bajor Gizi

Életének jelentős részét egy csodaszép, neobarokk villában élte a budai hegyekben, azon a helyen, amit ma Bajor Gizi Színészmúzeumként ismerünk. Ez azt jelenti, hogy azokban a termekben, ahol több mint 67 éve szerepet tanult, sminkelt, pihent és embereket bújtatott, ma közel kétszáz év magyar színjátszásának meghatározó szereplőivel ismerkedhetünk. Itt szemlátomást minden és mindenki működik. Nyolcszáz szalag táncvideót gyűjtöttek össze idáig. Az egyik tárlóban éppen Róna Viktor mosolyog híres partnerével, Margót Fontaine-nel, és fogadják Erzsébet angol királynő gratulációit.

Harangozó Gyula kesztyűje, Lakatos Gabriella fekete alapon sárga pöttyös ruhája a Boleróból, Nurejev kézzel írott orosz nyelvű levele Róna Viktornak. Arrébb egy kis benyílóban újabb kukucskálás, immár gép nélkül, az öltözők világába: Lázár Mária, Bulla Elma, Bajor Gizi, Muráty Lili sminkelés közben, parókával vagy anélkül. Egy tárlóval arrébb Csortos Gyula jelmeze az 1919-es Molnár Ferenc Liliom darabjának címszerepéhez, fehér-piros hintáslegény trikó, fekete keménykalap.

Minden, amit látunk, frissen restaurált. Tárgyak fényesre pucolt patinával, az idő megáll, és valóban az történik, amit Gobbi Hilda akart. Emlékszobájában az egykori Nemzeti Színház zenekari árkának díszkorlátja, a színház kövei, zöld varázsszemű Orion rádió. Ruttkai Évával nevet a házavatón, másutt előadásképek, például Ladányi Ferenccel a Peer Gyntben. Egy régi történet egy recsegő-ropogó hangfelvételről: Tamási Áron “mesélte el”, hogyan bújtatta őt Gizi a házában a második világháború alatt.

Bessenyei Ferenc

A Bajor Gizi Színészmúzeum egyben az Országos Színháztörténeti Múzeum is. Bajor Gizi egykori villájában megszemlélhetjük Fedák Sárit mint Kukorica Jancsit, a Szent Johanna magyarországi bemutatói címszereplőinek portréit és Madách Az ember tragédiájának emlékezetes momentumait. A múzeum látogatói tulajdonképpen Bajor Gizi vendégei, hiszen többek között az ő egykori szalonjában idézhetik fel a régi emlékezetes színházi pillanatokat…. Több, kuriózumnak számító tárgy is helyet kapott ebben a térben, például Egressy Gábor 1846-ból, Bajáról származó ezüst színpadi diadémja, Márkus Emília színpadi legyezője vagy Tolnay Andor és Medgyessy Juci hagyatékából származó, legendássá lett társulati kellékláda. Jászai Mari és Újházy Ede képeit, emléktárgyait is kutathatjuk.

Aki virtuálisan szeretne kalandozni az Országos Színháztörténeti Múzeum tárainak gyűjteményeiben, az a kiállítás által kínált technikai lehetőségek segítségével ezt könnyen megteheti… Fedák Sári külön sarkot kapott a tárlaton, középpontjában az 1904-es János vitéz című előadás relikviáival, akkor – nem tévedés – ő játszotta a címszerepet. Beleolvashatunk abba a levélbe, amit Fedák a premier éjszakáján írt szüleinek: kiderül, miként is fogadták őt a nézők egy nadrágszerepben. „Amikor gatyában bejöttem, majd leestek a székről a nagy röhögéstől, percekig tapsoltak.” Akkora sikere lett az előadásnak, hogy több százszor tűzték műsorra.

Gobbi Hilda

Látható az a csákó is, amit Fedák János vitézként az előadásban viselt. Egy temperával festett fotó ugyancsak őt ábrázolja, ezt nagy becsben tartotta, beregszászi szalonjában is előkelő helyet kapott. A Fedák-sarokban egy szomorú kép is látható, bizonyítván, miként illanhat el a dicsőség. A fotó a színésznőt idősen, a negyvenes években, a kitelepítése után Nyáregyházán, magányosan örökíti meg. Az ember tragédiáját hatalmas molinók idézik, Gyenes László mint az ősbemutató Lucifere, partnerei Jászai Mari, illetve Nagy Imre voltak. Aztán egy feledhetetlen Éva, Szörényi Éva egy 1955-ös előadásból, majd egy naiv tekintetű, de rendkívül izgalmas Ádám, Bubik István alakja tűnik fel egy 1983-as adaptációban. Csupa tünékeny színházi pillanat, de szerencsére ezek és még nagyon sok a Bajor Gizi Színészmúzeumban ma is felidézhetőkké váltak.

Vendégkönyvi részletek a múltból:

  • „Felejthetetlenül szép (a kiállítás), csak az elmúlás szomorú.” (T. K., 1966.)
  • „Ma délelőtt a Farkasréti temetőben kerestük színészeink sírjait. Sajnos tájékoztató tábla hiányában Honthy, Jávor sírjait nehezen találtuk meg. Óriási ellentét a színészmúzeum és a délelőtt látottak közötti összehasonlítás. Hálás köszönet Gobbi Hildának. Hosszú életet kívánva, hálás kézcsókkal: Sándor Béla, Sándor Béláné.” (1981. június 2.)
  • „1966. október 6-án a Csepel Autógyár Normália MEO Brigádja felejthetetlen emlékekkel távozott e gyönyörű múzeumból, és örökre szívébe zárta Jászai Mari és Bajor Gizi emlékét.”
  • „Hildám! Betegen, de itt vagyok, hogy ezúton is teljes szívemmel Veled legyek. Mindent köszönök.” (Sívó Mária, 1981. május 24.)
  • „Igaz példája ez a múzeum annak a művészetnek, amely a múlt nagyjaitól tanul, alkotásaikból okul és művészetükre épít! Becsüljék és szeressék fiatal művészeink ezt a múzeumot! Hálával és lelkesedéssel: Vámos László.” (1952. február 12.)
  • „Az Országos Magyar Színház- és Filmművészeti Főiskola színész I. A osztályának hallgatói. Megtaláltuk a művészet igaz szeretetét és megbecsülését.” (Ruttkai Éva tanársegéd, 1952)
  • „Drága Hildám, hálás köszönet!” (Özvegy Rátkai Mártonné, 1952. március 4.)
  • „Csak járkálok, nézdegélek meghatottan, és bevallom, nem tudom szavakba önteni azt, amit érzek. Így hát csak annyit: hálásan köszönöm!” (Pártos Erzsi, 1952)
  • 1954 májusában „Törőcsik Mari sokszor gondol”…
  • „Felejthetetlen maradsz számunkra, Bajor Gizi.” (Tímár Éva, 1954)
  • „ Nagyon szép volt!” (Darvas Iván, 1966)
  • Básti Júlia. 1964. szeptember 20.
  • „Sokszor fogunk újra és újra eljönni, mert ennyi szép emléket befogadni egyszerre lehetetlen.” (1981. Özvegy Somogyvári Rudolfné, Somogyvári Krisztina)
  • „Igazán nagy élmény volt körülnézni itt, de még nagyobb élvezet lett volna, ha Bársony Rózsi megélte volna, hogy vele látogassam meg ezt a múzeumot.” (Schustek Ferenc Londonból, Bársony Rózsi fia, 1981. augusztus 29.)
  • „Köszönöm Müller Péternek, hogy megmutatta a felújított múzeumot; igen szép anyagot láttam, ami becsületére válik a magyar színháztörténetnek.” (Gömöri György, Cambridge–Budapest, 2002)
  • „Bajor Gizi emlékével ifjúkorom elevenedett meg bennem, sokszor csodáltam őt és Márkus Emíliát. Felejthetetlen színésznők voltak ők!” (Kovács Margit, 1967)

A berendezési tárgyakat, a kiállított anyagokat többnyire hagyatékokból kapják, esetleg költségvetési támogatásból vásárolják.

Darvas Iván

Jelenleg két érdekes esemény várja Önöket:

2019. október 25. 18:00 – „Pincétől a padlásig”- Villaséta Bajor Gizi egykori otthonában

A Nemzeti Színház egykori dívája, a körülrajongott színésznő az 1930-as évektől a XII. kerület akkor még csöndes és városszéli egyik utcájában egy kétszintes villában élt egy óriási kert közepén. Az épület ma is áll, a Bajor Gizi Színészmúzeum vette birtokba. Sétánk során a közel ezer négyzetméteres épület a nagyközönség előtt eleddig rejtett, titkokkal teli tereit fedezzük föl: egykor menekülteket rejtő alagsorától a tetőteraszon megbúvó manzárd szobán át a kertig. Mindezt a közelgő éj leple alatt, sötétedés után.

A Hősök tere – A Száz éve született Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós című időszaki kiállításhoz kapcsolódóan filmklubot szervezünk, amely a Magyar Nemzeti Filmalap – Filmarchívum együttműködésével valósul meg. A sorozat havi több alkalommal várja a mozirajongókat az egykori Bajor-villában.

Kerekedjenek fel! Legyenek a színházi titkok tudói!

Cím: 1124 Budapest XII. kerület, Stromfeld Aurél út 16.

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

 

Hozzászólások