Az aradi tizenhármak neveit mindannyian megtanultuk a középiskolában. Valószínűleg kevesen tudnák ma fejből felsorolni őket, de még kevesebben ismerik azokat a hősöket, akiket szintén Aradon, de nem október 6-án végeztek ki.

Ilyen volt a híres nyelvújító fia, Kazinczy Lajos is, akinek az élete azóta került ismét reflektorfénybe, mióta a Madách Színházban bemutatták Szirtes Tamás rendezésében a Derzsi György-Meskó Zsolt szerzőpáros A tizenötödik című musicaljét. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc korát még nem mutatták be ilyen újszerű, modern hangzás- és látványvilággal, koreográfiával, ezért a produkciót tekinthetjük a musical forradalmának is. A klasszikus zene mellett megjelennek a slam poetry, R’n’B és a rap formai jegyei, de magyar népdalok is.

A tizenötödik aradi vértanú életéről készült musical a Madách Színház pályázatán 52 induló közül nyerte el az első díjat. A szakmai zsűritagok – köztük Szirtes Tamás, a Madách Színház különleges színpadi rutinnal rendelkező, tapasztalt igazgatója és a darab rendezője – egyöntetűen azt érezték, hogy ezt minden magyar középiskolásnak látnia kell. A magyar színház- és zenetörténetben ez az első mű, amely az aradi vértanúk sorsát helyezi középpontjába, a tizenötödik áldozat, Kazinczy Lajos személyén keresztül. Kazinczy volt a legfiatalabb a vértanúk között – alig múlt 29 éves –, aki társaival együtt az aradi várban Haynau foglyaként raboskodva várt a hadbírósági per ítéletére.

Az elfelejtett aradi vértanú és bálkirály

Kazinczy Lajosról azt lehet tudni, hogy 1820-ban született Széphalmon, a híres nyelvújító és irodalomszervező Kazinczy Ferenc legkisebb fiaként. Okos és eleven gyermek volt, apja egyik kedvence. A szülők a romló anyagi körülményeik ellenére igyekeztek iskoláztatni gyermekeiket: édesanyja, Török Sophie is tanítgatta Lalót (így becézték Lajost gyermekkorában), aki később, apjához és bátyjaihoz hasonlóan a sárospataki kollégiumba került. Lajos 11 éves volt, amikor édesapja elhunyt kolerajárványban.

A családfő halála, majd széphalmi birtokuk elvesztése után már csak baráti, rokoni pártfogóikra számíthattak. Így került el Lajos a Bécstől 30 km-re fekvő Tulln városka utásziskolájába 1835-ben gróf Teleki József, a Magyar Tudós Társaság (későbbi MTA) első elnöke támogatásával. Lajos fennmaradt leveleiből kiderül, hogy serdülő éveiben is nagyon ragaszkodott édesanyjához, folyamatosan írt neki az iskolában történtekről, anyagi helyzetéről és a várva várt társasági eseményekről is. Jó eredményekkel fejezte be tanulmányait 1839-ben, majd a császári-királyi hadseregben szolgált hadapródként, ahol hamar tiszti rangra emelkedett. Társai szerettek vele időt tölteni, vidámnak és talpraesettnek, szorgalmasnak jellemezték, aki szeret a társaság középpontjába kerülni. Céltalan, bohém, társaságkedvelő fiatal férfiként sokat járt bálokba, ezért viszont állandó pénzhiánnyal, adóssággal küszködött. 1846/47-ben, főhadnagyi kinevezése után nem sokkal kilépett a szolgálatból egy nagy szerelem miatt, amely érdekében még jobban eladósította magát.

Kazinczy Lajos ezután egyik nővére családjához költözött. Amikor márciusban kitört az 1848-as forradalom, jelentkezett honvédtisztnek, ahol tehetséges lévén, folyamatosan haladt fölfelé a ranglétrán. Részt vett a pákozdi és a schwechati csatában, alezredesi rangban hadosztályparancsnok lett, valamint közreműködött a magyar utász zászlóalj megszervezésében is. 1849 augusztusában Görgeivel kellett volna csapataikat egyesíteniük, de az oroszok ebben megakadályozták őket. Így Erdélybe szorult, a világosi fegyverletétel hírére az erdélyi hadsereg maradék csatlakozó egységeivel végül Zsibónál tette le a fegyvert az orosz tábornok csapatai előtt, augusztus 25-én. Az oroszok átadták őket a császári csapatoknak, így Lajos az aradi haditörvényszék elé került. „Később tette le a fegyvert, pere is később kezdődött. Eleinte önérzetesen, talán túl büszkén válaszolt a hadbíróság kérdéseire, s a tizenhárom kivégzésének napján szembesült azzal, hogy az élete forog kockán. Védekezni próbált, de nem akart kibújni az ítélet alól, amely végül teljes vagyonelkobzásra, lőpor és golyó általi halálra ítélte” – emeli ki Hernády Zsolt történész.

Meskó Zsolt, a musical forgatókönyvírója szerint Kazinczy élni szeretett volna, de felvállalta elkerülhetetlen sorsát, hű maradt nemzete ügyéhez, és osztozott bajtársai sorsában. A darab szerzője kutatásokat is végzett a témában, az információk segítségével a musicalben továbbgondolta Kazinczy lehetséges belső iránytűit, mozgatórugóit is. Ezáltal a színdarabban jobban fókuszba kerül Lajos társasági élete, a csók- és bálkirály életvitele – szinte minden környékbeli eseményen részt vett –, és a közben rátaláló reménytelen, nagy szerelem, amellyel hátralévő életében folyton kerülgették egymást.

Hernády hozzáteszi: „Apjához hasonlóan bíróság elé állt. Kazinczy Ferencet halálra ítélték a jakobinus mozgalomban való részvételért, végül majdnem 7 évet töltött börtönben. Lajos azonban már nem kapott kegyelmet. Nem lehet véletlen, hogy a kivégzését követő napon, a külföldi közvélemény nyomására a császáriak leállították a honvédtisztek kivégzését”.

A tizenötödik aradi vértanú tiszteletére szobrot emeltek szülőfalujában, a széphalmi udvarház emlékparkjában és a sárospataki iskolakertben. A 2019-es budapesti Nemzeti Vágtán az ő emlékének adóztak.

A hősies élete végén vértanúhalált halt Kazinczy-fiú történetét feldolgozó, A tizenötödik című musicalt ősszel ismét játsszák a Madách Színházban, amelyet Szirtes Tamás rendező a hagyományos és a modern harmonikus összhatásában álmodott meg.

A musicalben szereplő korabeli, élénk színű kosztümökön használják a klasszikus katonai egyenruhák és báli öltözetek stíluselemeit – korra, előadóra és táncra szabva. A különböző stílusú koreográfiák lendületesek, a harcok bemutatása is a táncon keresztül történik. A látványvilág sem a szokásos, a helyszínváltásokat a színpadon mozgatott többszintes dobogó mellett LED falak is segítik, amelyeken animációk közvetítik a korszak atmoszféráját.

Forrás: Salt Communications

Képek forrása: Madách Színház

Hasonló cikkünk:

Elisabeth – Musical a Margitszigeti Szabadtérin

 

Hozzászólások