Anyagtalan, csodás ragyogás Róth Miksa üvegein, pazar mozaikjain – Az idén 20 éves Róth Miksa emlékházat, a különösen hangulatos kis múzeumot a Keleti Pályaudvar közelében, a Nefelejcs utcában találjuk meg. Az utca felőli épület szolgált a lakhelyükként, míg az udvari műhelyben készültek a minőségi üvegablakok és mozaikok. A lakás eredeti állapotban megőrzött három szobája egy kis időutazás egy megbecsült művész-polgár otthonába.

A múzeumról:

A Róth Miksa Emlékházat a magyar üvegfestészet és mozaikművészet kiemelkedő alkotójának 1911 és 1944 közötti lakóházának és alkotóműhelyének épületeiben alakították ki. A család a rendszerváltás után, részben Ráday Mihály közbenjárására, az apa hagyatékát Erzsébetvárosnak ajándékozta, hogy szülőházukból Róth Miksa Emlékház nyíljék. A múzeum hosszas munka után 1999 novemberében nyílt meg a látogatók számára.

Az utcai épület első emeletén két állandó kiállítást alakítottak ki: a lakásmúzeumot, és Róth Miksának a család birtokában maradt legfontosabb üvegfestményei illetve mozaik alkotásai láthatók itt. A földszinten van az időszaki kiállítások terme, valamint a Róth Miksa egykori dolgozószobájából kialakított „Róth Szalon”.

Róth Miksát a magyar üvegfestészet és mozaik művészet legjelentősebb alkotójaként tartjuk számon. A Nefelejcs utcai épület eredetileg Gelb Sámuel bútorgyárosé volt. Miután Róth Miksa 1911-ben megvásárolta, Petz Samu építész tervei alapján építtette át. Ekkor épült az udvar túloldalán a háromemeletes épület, ami az üvegfestő és mozaikkészítő műhelynek adott helyet.

Az épületek sorsa meglehetősen hányatott: előbb német, majd orosz katonai térképészeti vállalat működött bennük, később a Petőfi Politikaitiszt-képző Akadémia, majd az Országos Szakipari Vállat műhelye volt, végül szükséglakásként szolgált. Az utcai épület emeleti részén, három szobában lakott Róth Miksa özvegye, Walla Jozefa és gyermekei: Erzsébet, Amália és József. Az Emlékház hosszas előkészületek után “hivatalosan” 1999 novemberétől fogadja a látogatókat. Most az utcai épület első emeletén két állandó kiállítás tekinthető meg: a lakásmúzeum és Róth Miksának a család birtokában maradt üvegfestményei, illetve mozaik alkotásai.

A múzeum legfőbb látványossága a család által használt emeleti lakás három, teljesen eredeti berendezésű szobája. A nappali, a háló és a dolgozó bútorai közül többet Róth maga tervezett vagy gyártott. A lakás minden tárgyán érződik a minőség és az elegancia, mégsem érzünk semmit hivalkodónak, a helyiségeken a finom polgári visszafogottság érződik. A lakás melletti területen és a földszinten találjuk az üvegfestményeket és a mozaikokat. Ennek egy része Róth gyűjteményéből származik, másik részét pedig maga a mester készítette. Ezek a család birtokában maradt művek lenyűgöző mesterségbeli tudásról tesznek tanúbizonyságot.

A névadó: RÓTH MIKSA

Bő másfél évszázada, 1865. december 26-án született a magyar üveg- és mozaikművészet meghatározó alakja, Róth Miksa. Nagyapja és apja is üvegvágással és kereskedelemmel kereste a kenyerét, ő azonban egy kicsit másra, többre vágyott. Apja műhelyében tanult, majd pesti iskolái után nyugat-európai vándorútra indult. Németországban, Belgiumban, Franciaországban, Angliában gyűjtött anyagot, a katedrálisok ablakait rajzolta, majd ezek alapján itthon másolatokat készített.

Róth Miksa a mozaikkészítés mesterségét Velencében tanulta ki. 1897-es tanulmányútja végén két olasz mestert hozott magával Pestre: Giovanni Barbust és Pietro Labusst, akikkel az első világháborúig kapcsolatban maradt. A tanulás és a kísérletezés mellett (minden bizonnyal olasz segítői tevékeny közreműködésével) már az első évben több köztéri munkát készített. Az Építő Ipar 1889-es cikke szerint a mozaikkészítést “nálunk eddig majdnem kizárólag az olaszok kultiválták, és mi ebbeli szükségleteinket szintén Olaszországból hozattuk. most örömmel látjuk, hogy hazánk iparművészeti fejlődése eme hiányt is csakhamar pótolni fogja, amennyiben Róth Miksa üvegfestő az üvegmozaik terén is akarván munkásságát érvényesíteni, újabban nagyobb műintézetet rendezett be, amelyben már számottevő munkálatok készülnek, így többek között az Athenaeum Kerepesi úti homlokzatán lévő üvegmozaik-munkák; jelenleg pedig a kőbányai templom egyik oltára számára készül egy nagyobb szabású oltárkép.” 

A változást jelzi, hogy 1897 után megjelenő hirdetései szerint már lehet rendelni tőle “monumentális üvegmozaik munkákat velenczei módra, homlokzatokra és belső díszítési czélokra”. Az üvegfestő Róth érdeklődése a mozaikkészítés iránt legfeljebb Magyarországon tűnhetett szokatlannak, külföldön számos hasonló példáról tudunk. Mivel rendszeres olvasója volt a német szaklapoknak, aligha kerülték el a figyelmét például azok a híradások, melyek a kölni dóm ez évben megkezdett, 1350 négyzetméteres padlómozaikjának kivitelezéséről szóltak. Főként azért, mert a munkát August von Essenweintől, az általa is ismert és nagyra becsült Fritz Geiges üvegfestő vette át.

A Walla-családdal ekkoriban kialakuló kapcsolatai is erősíthették benne a mozaik iránti érdeklődést, hiszen Walla József cége a korabeli Magyarország egyik legnagyobb és legszínvonalasabb terazzógyára volt. Róth nem csupán kitanulta a mozaikkészítést, hanem sikeresen kísérletezett technikájának megújításával is. Két éven belül speciális vakolatalapot szabadalmaztatott, kísérletezett a Zsolnay-féle eozinmázas elemek és a Tiffany-féle opalescens üveg mozaikként való felhasználásával, kidolgozta a fénytelenített üvegmozaik készítésének módszerét, és új technikát fejlesztett ki a Hold utcai Postatakarékpénztár építéséhez, hogy képes legyen Lechner Ödön igényeinek megfelelően “szabadkontúrú” mozaikvirágokkal díszíteni az épületet.

Első komoly nemzetközi elismeréseit: az 1900-as párizsi világkiállítás ezüst-, az 1902-es torinói, illetve az 1904-es Saint Louis-i világkiállításon elnyert aranyérmét is szecessziós mozaikjaira kapta. Itt jelentős sikert ért el szecessziós stílusú, mozaik díszítésű kandallóival – melyből egy példány megtekinthető az Emlékház Róth Szalonjában. Szecessziós stílusú mozaik kabinet képein túl hamarosan komoly állami megbízásokat nyert el. Így például a királyi vártemplomban a Szent Jobb fülke mozaikjait készíthette el. (A templom a második világháború során erősen megrongálódott. Az ötvenes években azonban a megmaradt mozaikot leszedték eredeti helyéről és a Balatonalmádiban újjáépített Szent Jobb kápolnában helyezték el , – ma is ott látható.)

Ugyancsak Róth készíthette el a Deák mauzóleum hatalmas mozaikképeit Székely Bertalan tervei alapján (a Székely Bertalan-féle vázlatok ma is láthatóak az Emlékház Ebédlőjében), a Szerviták terén a Török Bankház homlokzati mozaikját, ami máig a legnagyobb budapesti köztéri mozaik – vagy épp a Zeneakadémia földszinti mozaik képét. Legjelentősebb mozaikképei: a “Felkelő nap” című mozaik vagy a Zsolnay-kerámia elemekkel díszített “Életfás” és “Tulipános” mozaikok, az arany lemezekkel díszített “Bárányos” mozaikkép. Az első világháború idején az “ellenséges” olasz mozaikkészítő munkatársaitól meg kellett válnia, később pedig a gazdasági nehézségek miatt nem kapott mozaik megrendeléseket . Az Emlékházban fennmaradt 1917/18. évi jegyzetfüzetében ezért a következő bejegyzés olvasható: “Mozaikot beszüntettem 1918. szept. 10-én.” Róth Miksa (1865-1944) a magyar üvegművészet legjelesebb alkotója volt. Nevéhez fűződik többek között a budapesti Országház, a Gresham-palota ólomüveg ablakainak készítése.

Egy kis művészettörténet:

Az Emlékház állandó kiállítása keresztmetszetet ad Róth Miksa művészetének egyes szakaszaiból. Jelentős alkotások, gyönyörű ólomüveg képek láthatók itt a historizmus, a szecesszió és az art deco korából. A művész egykori lakóháza szépen felújított műemléképület. Fennmaradt a lakás csaknem sértetlen század eleji enteriőrje – így az ide látogatók teljes képet alkothatnak a magyar főváros nagy korszakának polgári világáról is. Munkásságának első éveit a historizmus, majd a szecesszió határozta meg. Az első világháború előtt, befutott művészként, számos megbízás birtokában vásárolta meg Gelb Sámuel bútorgyárostól a Nefelejcs utcai házat, melyet aztán a kiváló építész, Pecz Samu alakított át a család igényeinek megfelelően. Itt működött 1939-ig „Róth Miksa Császári és Királyi Udvari Üvegfestő és Mozaik Művész Műintézete”.
Mindazoknak, akik meg akarják ismerni a magyar üvegfestészet aranykorát, felejthetetlen élményt nyújt a Róth Miksa Emlékház!

Források, további információ ITT, ITT és ITT.

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

 

 

 

 

Hozzászólások