Az elhallgatott történelem nyomában címmel több napos kárpátaljai szakmai tanulmányútra és kegyeleti zarándoklatra indul a tematikus útra szerveződött közel 60 fős kecskeméti csoport. Több mint 1800 km-es útjuk során számos helyen tartanak megemlékezést és koszorúzást a diktatúrák áldozatainak emlékére.

 

verecke0

Vereckei-hágó

Kárpátalja területe 1944. október végén már szovjet katonai megszállás alatt állt. Szűkebb hazánkból, a Duna-Tisza közéről 1944 nyarán vagy még korábban bevonult katonák közül sokan itt estek orosz fogságba, rájuk is emlékeznek a kárpátaljai helyszíneken. A „málenkij robot”, a szovjet kényszermunkatáborokba való elhurcolás, a férfi lakosság deportálása súlyosan érintette a magyarok által lakott településeket, ahonnan 1944-46 között csaknem 30 000 embert vittek el. Közülük 10 000 nem tért haza.

A szovjet megtorlás és a sztálini terror áldozatainak legismertebb emlékhelye a szolyvai emlékpark, amelyet 1994-ben avattak fel az 1944-ben létrehozott szolyvai gyűjtőtábor egyik temetőjének a területén. Azóta több településen is sor került emlékmű, emléktábla állítására. A legnagyobb városok –Ungvár, Munkács, Beregszász – mellett többek között Bene, Huszt, Visk, Tivadarfalva, Aknaszlatina, Terebesfejérpatak és Rahó történelmi helyszínein is rövid műsorral tisztelegnek a kecskemétiek.

 

terkep0

 

Megemlékeznek az egyházüldözésekről (amely kiemelten sújtotta a görögkatolikusokat), és koszorút helyeznek el a magyar történelem kiemelkedő eseményeire és jeles személyekre emlékeztető helyszíneken. Útjuk során több alkalommal is az Árpád-vonal (a második világháború idején kialakított magyar katonai védelmi rendszer) közelében haladnak. A Vereckei hágó közelében, Felsőgerebennél bunkertúrára is sor kerül.

A Kárpátalja keleti határán található Kőrösmezőt nemcsak a malenkij robot érintette súlyosan. A zsidóság deportálásának egyik legkorábbi helyszíne, itt volt az 1941-ben elhurcolt kárpátaljai zsidók gyűjtőtábora. A csoport a kőrösmezői vasútállomás előtt rájuk is emlékezik.

 

szolyva1

Szolyva, Emlékpark

A tanulmányút Magyarországra érkezve is a témához kapcsolódva folytatódik a Hortobágyi Nemzeti Park területén, ahol tizenkét kényszermunkatábor működött. Tízezer családot telepítettek ki ide, a szovjet Gulág-rendszer mintájára létrehozott táborokba. A megemlékezéseken egykori táborlakók és a téma kutatói is részt vesznek.

A kiemelt téma mellett számos más történelmi, régészeti, néprajzi és építészeti nevezetességgel, kárpátaljai látnivalóval is megismerkednek a csoport tagjai. Az út során két alkalommal is látogatást tesznek a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán, ahol a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont szervezésében előadásokat hallgatnak. A Beregvidéki Múzeumban (az egykori Bethlen-kastélyban) kecskeméti vonatkozású műtárgyakat tekintenek meg.

 

beregimuzeum0

A Beregvidéki Múzeumban

A csoport vezetője Székelyné Kőrösi Ilona történész főmuzeológus, a Kecskeméti Katona József Múzeum gyűjteményvezetője és a Bács-Kiskun Megyei Honismereti Egyesület elnöke. Az utazás az üldözöttek emlékéve alkalmából a GULAG Emlékbizottság és a Honismereti Egyesület támogatásával jöhetett létre.

 

 

Hozzászólások