Sántha György költőre és családjára emlékeztek az Evangélikus templomban

2012. július 6-án különleges eseménynek adott helyet a kecskeméti Evangélikus templom: egy száz évvel ezelőtti kettős esküvőre emlékeztek a résztvevők. A  menyasszonyok testvérek voltak, Sikari Kovács Ilona és Sikari Kovács Margit. Az utóbbi férje Dr. Szigethy Lehel lett, az előbbi Dr. Sántha György tanárhoz, irodalmárhoz ment férjhez. Példaértékű ökumenikus szertartás tanúi lehettek azok, akik száz évvel ezelőtt részt vettek rajta. A négy házasulandó három vallás híve volt: a római katolikus, az evangélikus és a református egyház tagjai.

A család leszármazottai és az evangélikus egyház az esemény kapcsán elsősorban Sántha György költőre emlékezett.

  • Arra a személyiségre, akinek lokálpatriotizmusa szívünkbe égette az alföld szeretetét azzal, hogy megtanította nekünk saját szóalkotását, az Aranyhomok kifejezést.
  • Arra a költőre, aki fontos üzenetet közvetít számunkra a munkásságával: azt üzeni, hogy aki kecskeméti, annak Kecskeméten kell tevékenykednie, itt kell építeni, gyarapítani, adni az embereknek. Bár hívták, nem költözött Budapestre, pedig lehetett volna híresebb, jómódúbb. De a kötődés, az otthon, a család, az igaz barátok szeretete fontosabb érték volt számára. Ment, tanult, kitekintést kapott a világba, de mindig visszatért oda, ahová és akikhez tartozott.
  • Arra a világpolgárra is emlékeztek, aki jakabszállási kúriájában rendszeresen vendégül látta a magyar irodalom színe-javát: Illyés Gyulát, Féja Gézát, Móricz Zsigmondot, Erdei Ferencet, Tóth Lászlót, Szabó Pált, Veres Pétert, Tamási Áront. Vajon ki és mi vonzotta őket ide? Az a nagyszerű, hitében és meggyőződésében szilárd, európai tudású ember, aki nem restellt fákat ültetni, gyümölcsöt termeszteni, egy valódi „paradicsomot” teremteni a futóhomok hazájában. Akit kirekesztett, és akitől szinte mindenét elvette a II. világháború utáni politikai rendszer.
  • Hazánknak azt a nagy alakját idézték meg, aki csak jóval halála után, 2004-ben kapta meg városától a díszpolgári címet. Akinek verseit tanítani kellene a középiskolákban.

Családtagjai, Marica lánya és Tibor fia, valamint Melinda unokája ezúttal nem szólalt fel, csöndben emlékezett. Elsőként Kiss János evangélikus lelkész köszöntötte a résztvevőket, bemutatta a plébánia anyakönyvét a száz évvel ezelőtti esküvő bejegyzésével, és méltatta a Sikariak, a Ligethyek, a Sánthák és a Majtényiek áldozatos munkáját, amelyet a városért tettek.

Majd Székely Gábor történész, művészettörténész lebilincselően érdekes előadást tartott a város történetéről, az Evangélikus templom tervezőjéről és építéséről, stílusáról és az adományozókról.  Turai Kamill egyetemi tanár, esztéta Sántha György “Sára” című versét elemezte, és ennek kapcsán teljesen magával ragadta a hallgatóságát.

Azután a Bács-Kiskun Megyei Költők és Írók Baráti Körének tagjai olvastak fel a költő verseiből. A résztvevők: Antalfy István, Benkő Irén, Kovács István József, Nagy L. Éva, Szabó Katalin, Újvári Ferenc, Weninger Endréné. Az összeállítás szerkesztéséért, rendezéséért, lebonyolításáért Bajtai Mária magyar szakos tanárnőt, a Katona József Társaság elnökét illeti a köszönet és a hála.

A megemlékezés után a résztvevőket agapé várta, ahol kötetlen hangulatú beszélgetés közepette örömmel üdvözölhették egymást a rég nem látott ismerősök.

 

További képek:

 

{gallery}Santha{/gallery}

 

Weninger Endréné

Hozzászólások