Anyanyelvi illemtan a világhálón – A népesség nagy része ma már internetet használ, műszaki tudással bír. Az idősebb korosztály is mára beletanult az internet használatába, a fiatalabb korosztály pedig az internet világában nő fel. Alig van olyan nethasználó, aki nem tagja, felhasználója valamelyik közösségi oldalnak, vagy nem tagja érdeklődés, vallás, szakma szerinti csoportnak.

Tempora mutantur = változnak az idők. Az lenne a helyes, hogy ha valaki regisztrál ezeken az oldalakon, akkor előtte tanulmányozná az itt érvényben lévő szabályokat.

vilaghalo

Az internet sok illemszabályt átírt, így már nem is nagyon van ingerünk arra, hogy felemeljük a telefont. Üzenetben kommunikálunk vagy e-mailben. Vajon ezekre a kommunikációs formákra is vonatkoznak az alapvető etikett szabályok?

Nézzük!

Tartsuk be az alapvető udvariassági szabályokat a világhálón!

Köszönjünk az írás megkezdésekor, röviden, ám mégis érthetően fejtsük ki az írásunk lényegét, majd e-mail esetén köszönjünk el a megfelelő formában. Chat (azaz élő írásos beszélgetés) során pedig türelmesen várjuk meg, míg a másik válaszol. A legtöbb chat alkalmazás jelzi, hogy a másik látta-e az üzenetünket, vagy sem.

Sokszor futunk abba a hibába, hogy leírjuk a mondandónkat és már nyomjuk is a küldés gombot. Érdemes átolvasni az üzenetet küldés előtt, mert egy apró elírás is okozhat kellemetlenséget, illetve tiszteletlenség egy nem helyesen leírt szöveget elküldeni. Figyeljünk a helyesírásra! Tartsuk a stilisztikai szabályokat is, a vesszők legyenek a helyükön, és NE írjunk csupa nagybetűvel, mert az kiabálásnak számít (kivéve, ha ennek hatása a célunk).

Ha igazán komoly a megbeszélendő téma, inkább találkozzunk személyesen vagy telefonon, esetleg „video chaten” beszéljünk… Sokan szeretnek a barátaikkal készült fotókkal előrukkolni a neten. Illik kikérni a fotón látható személyek jóváhagyását posztolás, taggelés előtt. (Nem túl elegáns gesztus olyan fotót feltenni, amin mi magunk ugyan nagyon jól nézünk ki, de a társainkról nem éppen előnyös az elkapott pillanat. Ezt is sokan figyelmen kívül hagyják. )

Gondoljuk át, hogy amit írni szeretnénk, az a nyilvánosságra tartozik-e. Ne hozzunk senkit kellemetlen helyzetbe!

vilaghalo

Az itt-ott talált információkról nem szabad feltételezni, hogy naprakészek. Az új technológiák lehetővé teszik, hogy mindenki publikáljon, de ez még nem jelenti azt, hogy azok hitelesek is. A közzétett információnkat akárki megszerezheti vagy megváltoztathatja, hacsak nem titkosított csatornán keresztül történik. Számtalan az áltudományos cikk, az életmódra vonatkozó kéretlen tanács, az álhír, s egy másik cikkben rögtön olvasható az ellenkezője is!

* Emlékeztetés: ma már bevett szokás, hogy munkahelyek, egyetemek ilyen szempontból is ellenőrzik a jelentkezőket.

Ami javasolt:

• Fel kell tételeznünk, hogy az Interneten történő levelezés nem biztonságos, kivéve ha valamilyen rejtjelező eszközt (akár szoftvert, akár hardvert) használunk. Ne írjunk semmi olyasmit egy elektronikus levélbe, amit nem küldenénk el levelezőlapon.
• Tiszteljük a szerző jogait azzal az anyaggal kapcsolatban, amit másolunk. Majdnem minden országban vannak a szerzők jogait védő törvények. Illik odaírni, kitől idéztünk, mi a forrás.
• Soha ne feledjük, hogy a címzett is emberi lény, méghozzá olyan, akinek kultúrája, nyelve, humora egészen más is lehet, mint a miénk. Dátumformátumok, mértékegységek, szokások sem mindenütt ugyanazok.
• Ne küldjünk nagytömegű kéretlen információt az embereknek, körleveleket, hirdetéseket!

• A magyar nyelv helyesírási szabályait kötelességünk betartani: a közlőt minősíti és teszi hiteltelenné az alapvető helyesírási szabályok mellőzése. Van a neten helyesírási szótár, használjuk bátran!
• Átgondoltan alkalmazzuk az emotionokat. Ezekkel erősíthetjük vagy gyengíthetjük a közlés tartalmát.
• E-mailekre illik lehetőség szerint gyorsan reagálni.
• Ha fontos a mondanivalónk, és azt akarjuk, hogy elolvassák, fogalmazzunk tömören, lényegretörően!
• Nincs helye a szövegben obszcén szavaknak, káromkodásnak, más vallását, hitét gyalázó kifejezéseknek.

Tanácsok:

A bölcs ember arról beszél, amiről akar, a buta arról, amit tud. (lengyel közmondás)
Ne osszunk meg olyan tartalmakat a világhálón, amivel mást kellemetlen helyzetbe hozhatunk!
Tartsuk szem előtt, hogy a közösségi oldalakon fent lehet leendő főnökünk, tanárunk, anyósunk is.
Ne „szemeteljünk” a virtuális térben! Válogassunk! Különösen igaz ez barátaink üzenőfalára.
A közösségi felületeken sokszor nem csak ismerőseinkhez, hanem az egész világhoz szólunk. Legyünk tisztában azzal, hogy kivel osztjuk meg a különböző tartalmainkat!

Források:

Wikipédia-Netikett

Magyar Elektronikus Könyvtár

Etikett.hu

Wikipédia

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

Kapcsolódó cikkünk :

Etikett a NETEN – Viselkedési szabályok az interneten

 

Hozzászólások