Az „Édes élet” pillanatnyi örömei

Ma mélységes ellenszenvet táplálok – e tekintetben nagyon is érzékeny vagyok – minden olyan eszmével szemben, amit jelszavakba lehet sűríteni. Én az el nem kötelezettség mellett kötelezem el magamat. (Federico Fellini)

A Csinibaba című magyar filmben van egy jelenet, ahol az ifjúság berohan a moziba és harsány bekiabálások között nézi Federico  Fellini  Dolce vita (Édes élet) című filmjét. A hangulat akkor fokozódik a legjobban, amikor Anita Ekberg besétál a Trevi-kútba (A Trevi-kút – Fontana di Trevi – Róma egyik legnagyobb és világszinten legismertebb szökőkútja.

ekberg1

A film azonban sokkal több ennél a jelenetnél, hiszen választás elé állítja a főszereplő Marcellot (Marcello Mastroianni). Marcello valaha komoly írói ambíciókkal érkezett Rómába, ahol most egy bulvárlap munkatársa, a Via Venetóval jelképezett fényűző, hazug és cinikus társasági élet ismert figurája. Erkölcsi és érzelmi kiüresedést tapasztal a hamis csillogású filmipar képviselőinek orgiáin, a letűnt arisztokrácia, az értékválságba került értelmiség, a szenzáció és pénzhajhász tömegkommunikáció szánalmas vagy kegyetlen „szertartásain”.

Végül mégis ennek a világnak adja el magát. A két és félórás Édes élet egy fiatal, jobb sorsra érdemes újságíró életének egy szeletét mutatja be, vergődését három nő között, tehetsége elfecsérlését az „édes élet” pillanatnyi örömeire. Marcello alakjával Fellini érzékelteti, hogy saját kortársai mennyire képtelenek valós, tartós kapcsolatokra, milyen kevéssé képesek együtt érezni másokkal. A kritika mellett nem hiányzik Fellini-nél a belátó humor sem. A dráma terjedelmes hosszúsága ellenére világsiker lett. Az eredeti cím (Dolce vita) azóta számos nyelvben használatos fogalommá vált, ahogyan az Édes élet egyik szereplőjének nevéből (Paparazzo) ered a mindenre kapható lesifotósok közkeletű elnevezése, a paparazzi is. A siker mellett azonban kijutott a támadásokból is: Olaszországban sokan botrányosnak találták a filmet, számos templomban egyenesen miséket celebráltak Fellini lelki üdvéért.

ekberg5

Manapság az alkotás a két főszereplő, Marcello Mastroianni és Anita Ekberg híres, Trevi-kútbeli jelenetével kultfilmnek számít.
Pedig az Édes élet indulása, mint oly sok híres műé, meglehetősen viharos volt. 1960. február 3-án volt a premierje Rómában a Fiamma moziban (általában itt mutatták be Fellini filmjeit), és a közönség közel 20 perces vastapssal fogadta az alkotást, bár itt-ott hallatszottak füttyök és nemtetszések. Az igazi botrány két nappal később Milánóban, a Capitol moziban tartott gálabemutatón tört ki.

A film tengerparti zárójelenete közben a nézők „Elég volt!”, „Szégyen!”, „Undorító!” felkiáltásokkal csoportosan hagyták el a termet. Amikor Fellini és Mastroianni távozott, „gazemberek”, „romlottak”, „kommunisták” szitokszavakat vágtak a fejüket, valaki még le is köpte a rendezőt. Néhány néző összetörte a mozi kapuját, a milánói prefektus pedig a film elkobzásával fenyegetett a közrend megsértése címén. A skandalum persze már akkor is remek reklám volt: a következő napokban valósággal megrohanták a mozikat a nézők, Nápolyban a feketepiacon árusították a jegyeket a La Dolce Vitára.

ekberg6

Anita Ekberg, a filmklasszikus főszereplője élete később már nagyon is a valóságot tükrözi. Egy Róma melletti idősek otthonában él, miután háza leégett egy betörés során. Combcsonttörés miatt tolószékbe kényszerült, napjainak nagy részét magányosan, memoárjának írásával tölti.

“Nem elegáns dolog ilyet mondani, de legnagyobb problémája a pénzhiány” – árulta el Massimo Morais, egy bíróság által kirendelt ügyintéző, aki a színésznő nevében kért anyagi segítséget az 1993-ban elhunyt Federico Fellini alapítványától. Ha megnézzük jelenkorunk világát, akaratlanul is felismerhetjük a hasonlóságot, a választás pedig szintén előttünk áll: sokszor könnyebb megalkudni az „Édes élettel”, mint egy hosszabb, küzdelmesebb utat végig járni.

https://www.youtube.com/watch?v=0sY09t6gBpM

Anita Ekberg, született Kerstin Anita Marianne Ekberg (Malmö, 1931. szeptember 29. – Rocca di Papa, Olaszország, 2015. január 11.) svéd modell, színésznő és szex szimbólum.

1931-ben született, a nyolc testvére közül ő volt a hatodik és a legidősebb lány. Tizenéves korában már divatmodellként dolgozott. 1950-ben részt vett a Miss Malmö szépségversenyen, majd a Miss Svédország versenyen is, amit megnyert. Howard Hughes, aki akkoriban neves filmrendezőnek számított, azt akarta, hogy változtasson az orrán, a fogain és a nevén, mert túl nehéz kiejteni. Anita nem volt hajlandó megváltoztatni a nevét, mondván: ha híres lesz, akkor az emberek megtanulják kimondani a nevét, ha nem, akkor meg nem számít.

ekberg4

Első férje Anthony Steel angol színész (1956-1959) volt. 1963-tól 1975-ig Rik Van Nutter színész felesége volt. Romantikus kapcsolata volt: Tyrone Power-rel, Marcello Mastroianni-val, Errol Flynn-nel, Yul Brynner-rel, Frank Sinatra-val és Gary Cooper-rel, hároméves kalandja volt a Fiat elnökével Gianni Agnelli-vel. Robert Wagner színész a Pieces of My Heart című önéletrajzi könyvében azt állítja, hogy nem volt kellemes egy éjszaka Anitával. Szoros kapcsolatot tartott fent unokaöccsével, Bennedikt Løkissen Ekberg IV-gyel, aki az Occidental College-ban tanult Los Angelesben, Kaliforniában.

Az 1950-es évek óta nem élt Svédországban, ritkán azért hazalátogatott, de életvitelszerűen Olaszországban élt. 2005-ben egy népszerű rádiós műsorban, a SOMMAR-ban elmondta, hogy soha nem költözik vissza Svédországba, majd csak akkor, ha eltemetik. Azt is elmondta, hogy a svéd emberek és a média nem értékelik őt eléggé.

ekberg3

2013-ban Berlinben

2009. július 19-én elismerte, hogy a San Giovanni Kórházban, Rómában kezelték, az idegsebészeti osztályon, de már otthonában Genzano-ban lábadozik. Annak ellenére, hogy az állapota nem tekinthető súlyosnak, megfigyelés alatt tartották a létesítményben. 2014 karácsonya után újra klinikai kezelésre szorult és 2015. január 11-én elhunyt.

Anita egyszer azt mondta: “Én voltam az, aki Fellinit híressé tette, és nem fordítva.”

Lakatos Ilona

Hozzászólások