A 2009-ben bemutatott híres sci-fi regény filmadaptációja osztatlan sikert aratott Keanu Reeves főszereplésével, aki az idegent, Klaatut, egy másik világ szülöttét alakítja.


A film a SETI azon alapfeltevését boncolgatja, miszerint az emberiség által lakott Föld az idegen, és persze nálunk jóval fejlettebb civilizációk szemében csupán egy kozmikus állatkert. Ezzel magyarázzák Fermi paradoxonát, miszerint ha oly sok értelmes lény van odakint, akkor vajon hol vannak, miért nem jelentkeznek? Ennek oka a feltevés szerint, hogy az emberiség még gyermekcipőben jár, s nem elég érett arra, hogy felvegyék velünk a kapcsolatot. Úgy kezelnek minket, mint egy rezervátumot.


A filmben az idegenek küldötte azért jön, hogy végrehajtsa a tervet, megmentse a bolygót, mely kivételes. Teszi mindezt úgy, hogy a parazita emberiséget kiirtják, mert az nem más, mint egy vírus. Ez nem új ötlet. Mindannyian látjuk, hogy az emberi tevékenység fajok kihalását idézi elő, pusztítja bolygónk biodiverzitását, ökológiai katasztrófákat idéz elő.

Sokáig, és még ma is úgy gondoljuk, hogy a Föld valóban különleges. Bár a Kepler exobolygókutató űrszonda újabb és újabb felfedezett exobolygók tömegével bombáz minket, ezek egyike sem hasonlít a mi bolygónkra. Vannak forró Jupiterek, melyek gázóriások, de oly közel keringenek csillagukhoz, hogy több ezer fokra hevülnek. Akadnak jeges világok vagy elnyújtott pályán keringő szaturnusz-szerű óriások. És vannak szuperföldek is, melyek 2-5 Földtömegűek, de mindezidáig nincs meg a Föld ikertestvére. Olyan rendszert sem sikerült még találni, mely megegyezne a Naprendszerrel. A tudósok statisztikai becslése alapján a Galaxisunkban lévő bolygók 17%-a lehet olyan, mint a Föld. Ez elég tekintélyes szám. Sok-sok Föld-ikertestvért tételez fel, ahol talán burjánzik az élet, és kialakulhattak értelmes lények is.


A Föld tehát nem kivételes bolygótani értelemben. Biológiai értelemben azonban még lehet az, a filmben ugyanis az az indító ok, hogy összetett bioszféra csak kevés bolygón alakul ki. Az emberiség pedig kapzsi, és kizsákmányoló életmódjával mindezt a pusztulás szélére sodorja. Az idegeneknek nincs más dolguk, választásuk, mint hogy közbeavatkozzanak, vagyis ki kell tépni a baj gyökerét.


A filmben élethű képet kapunk az idegen küldött érkezését követő eseményekről. Az emberi bürokrácia és kormányrendszer a szokásos sci-fi-sablonok szerint reagál. Titkolódzik, majd görcsösen ragaszkodik a hatalomhoz, az idegent a saját céljaira kívánja kihasználni, fejlett technikáját a háborús versenyben kamatoztatni. Persze céljukat nem érik el, az idegenben, aki találkozik beépült társaival, csak erősödik a benyomás, hogy az emberiség megérett a pusztulásra. Persze mindig vannak olyan emberek, akik mások, akikben megvan a jóság, a szerénység, a tisztelet és az alázat. Klaatu találkozik is egy ilyen tudóssal, aki igyekszik meggyőzni az idegent, hogy kímélje meg az emberiséget. A folyamat azonban már elindul, s teljessé válik a káosz a szokásos forgatókönyvek szerint. Vajon az emberiség vezetői ráébrednek hibájukra és megmenekülnek?


Nem kérdés, hogy az emberiség a vesztébe rohan, s úgy tűnik, csak tényleg egy sokk volna az, amely jobb belátásra téríthetné. Az idegen civilizációk nagyon különböző fejlettségi szinteken lehetnek, mivel nem egyszerre indulnak neki a fejlődés rögös útjának. Ennél fogva akadnak szép számmal őskori viszonyok és nálunk jóval fejlettebb szupercivilizációk is, melyek már megoldottak minden környezeti problémát, s képesek a csillagközi utazásra is.


Daniken és társai szerint már meg is látogattak minket a múltban, sőt ők rakták le az emberi civilizáció alapjait. Miért is ne fogadnánk el akkor azt az elképzelést, hogy figyelnek minket, hogy vajon mire megyünk, s nem vagyunk más számukra, mint egy kísérlet, egy kozmikus állatkert vagy rezervátum, ha így jobban tetszik, melyet meg kell óvni minden behatástól.


Ennek értelme az, hogy mi magunk oldjuk meg a problémáinkat, már ha sikerül, s ha majd felnő a civilizációnk, akkor érdemesnek találtatunk, hogy klubtagságot kapjunk az elitcivilizációk között. Addig is azonban érdemes elgondolkozni a film alapfeltevésén, hogy egyáltalán megérjük-e azt a napot, hiszen ha így folytatjuk, akkor összeomlás fenyeget.


 


-Garzó László-

2014. július 19.

Hozzászólások