Alfred Nobel 1833. október 21-én Stockholmban látta meg a napvilágot. A később világszerte ismertté vált kémikus, vegyészmérnök és feltaláló élete végéig mintegy 355 találmányt szabadalmaztatott. 145 évvel ezelőtt, 1867. november 25-én szabadalmaztatta a dinamitot.

Apja építész volt, de figyelme később a robbanóanyagok felé fordult. Anyagi nehézségek miatt Svédországban nem tudta a kutatómunkát folytatni, ezért Szentpétervárra költözött a családjával, ahol jelentős segítséget kapott. Rövidesen Oroszország legismertebb mérnöke lett, gépgyárat és kohót is alapított.

Alfréd az apja gyárában ismerkedett meg a robbanóanyagokkal, a nitroglicerin alkalmazásával. Párizsban kémiai tudását fejlesztve anyagi támogatást szerzett kutatásaihoz. Stockholmban felépítette az elsõ nitrogliceréngyárat. Feltalálta az iniciálgyújtást, a dinamitot, elõállította a robbanózselatint, amivel biztonságossá tette a nitroglicerin használatát.

1884-ben a Svéd Akadémia tagjai közé választotta, és az uppsalai egyetem tanára lett. 1889-ben feltalálta a füst nélküli lõport. 1891-ben San Remoban telepedett le. A természettudományokon kívül a művészetek is vonzották, és az irodalom is érdekelte, ifjú korában verseket is írt.

Az 1895-ben írt végrendeletében létrehozta a Nobel Alapítványt, amely 1901 óta adományoz Nobel-díjat a tudomány és kultúra kiemelkedő alkotói számára. Mivel Alfred Nobelnek nem volt családja, minden vagyonát erre az alapítványra hagyta azzal az utasítással, hogy hatalmas vagyonának kamatait minden évben osszák ki nemzetiségétõl függetlenül azoknak, akik a fizika, a kémia, a fiziológia vagy orvostudomány terén a legfontosabb felfedezést tették, valamint aki az irodalomban a legjobbat alkotta, és aki a legtöbbet tette a népek testvériségéért, a béke ügyéért.

A díjakat a Svéd Tudományos Akadémia, a stockholmi Karolinska Institut Nobel-csoportja, a Svéd Akadémia, illetve a norvég Storting öttagú Nobel-bizottsága ítéli oda. A díjkiosztásra minden év december 10-én, az alapító halálának évfordulóján kerül sor. Az aranyérmeket és az okleveleket a svéd király adja át Stockholmban, illetve a békedíjat a norvég király Oslóban.

Az 1957-58-ban felfedezett 102. rendszámú elemet a jószívű adakozóról nevezték el nobéliumnak.

Hozzászólások