Albrecht Dürer (Nürnberg, Németország, 1471. – Nürnberg, 1528.) német festő, matematikus. A reformáció Németországának egyik legnagyszerűbb művésze, festő, grafikus, könyvkiadó és művészetelméleti író egy személyben, a német reneszánsz legismertebb képviselője hazájában és külföldön egyaránt. Ősei valószínűleg a Gyula melletti Ajtós községből származtak. A gótikus reneszánsz mestere.

Albrecht Dürer: Önarckép

Ötvös apja és nagyapja a Békés megyei Ajtóson élt, apja 1455-ben ment Németországba, ahol egy ötvös lányát vette el. Albrecht 18 gyermekük közül a harmadik volt, rajzolni apja nürnbergi műhelyében kezdett. Tizennégy évesen készült képe, a Mária zenélő angyalokkal már érett későgót alkotás. Egy évvel később Michael Wolghemuth tanítványaként illusztrációkon dolgozott, majd Elzászba, Németalföldre és Svájcba utazott, Bázelben készültek Szent Jeromos-fametszetei.

1494-ben hazatérve megnősült, Nürnbergben műhelyt rendezett be, majd – első német művészként – Itáliába indult. Alpesi akvarelljei összhangot teremtettek a vázlatszerű s a kidolgozott részletek között. Itáliában a mozgó alakokat rajzoló Pollaiuolo, s az emberi test pontos ábrázolását kutató Mantegna hatott rá. Dürer az első német önarcképet 1493-ban festette, ezen egy kissé öntelt, jóképű ifjú látható, a szoba ablakán át hegyekre és tengerre látni, akár a korabeli olasz képeken.

Dürer: Melankólia

Az Apokalipszis látomásos fametszetein a későgót elemek dominálnak – kora forradalmi mondandóit teológiai formába öntő művet szenvedélyes formák, drasztikus realizmus, zsúfolt, expresszív kifejezőerő, érzelemgazdag jelenetek jellemzik. Sámson-rajzain, Mária élete-sorozatán német polgári hétköznapokat mutat be, bár itáliai hatást is érezni. Stílusa a gótika és a reneszánsz között ingadozott. Hazatérte után sajtón sokszorosította és terjesztette műveit (A tékozló fiú), mert nem akart főrangú megrendelőktől függeni.

Dürer 1500 körül kezdett az emberi test arányaival foglalkozni. 1504-es Ádám és Éva-metszetén az emberi szépséget a kiszámított, eszményi forma révén ragadta meg. Ötképes oltárán, a Három királyokon olasz hatást is érezni, de kitűnik újító realizmusa. 1505-ben ismét Itáliába utazott, két évig élt Velencében. Ekkor is Bellini hatott rá, férfi- és nőalakjai az ő lágy arcképeire utalnak. Visszatérve Nürnbergbe megfestette a Tízezer keresztény vértanúsága s A szentháromság imádása jeleneteit. Nagy nürnbergi palotába költözött, itt ma múzeuma látható. Mantegnát idéző rajzain klasszikus formáit mozgalmas drapériái révén érte el.

Erasmus of Rotterdam (1526) – MMA Digital Photo

1515-ben Johann (Johannes) Stabiusszal és Conrad Heinfogellel együtt elkészítette az első tudományos csillagtérképet. Társai a koordinátarendszert szerkesztették, és a csillagokat pozicionálták, Dürer pedig a csillagképek rajzait és a metszeteket készítette el. A térkép nemcsak tudományos, hanem művészeti szempontból is jelentős. Élete vége felé 1512-től fogva alig festett, egész idejét a réz- és fametszés-nek szentelte. Miksa császárt és házát dicsőítő művek hosszú sorozatának nagy fantáziát kívánó részeit ő készítette. Az első ilynemű könyv a császári család története – számtalan kisebb-nagyobb fametszettel díszítve –,1514-ben jelent meg.

1515-ben készült Pösch Hieronymus segédkezésével a 96 fadúcból álló, 330×280 cm méretű, a császár tetteit dicsőítő fametszetű diadalkapu, történelmi jelenetekkel, arcképekkel, gazdag allegóriákkal, ornamensekkel díszítve. Segítőtársai voltak ennél a munkánál még tanítványai: öccse, János és Springnikel János. 1520-ban hosszabb körútra indult. Meglátogatta a nagyobb német és holland városokat.

Dürer: A utolsó vacsora

Igazi diadalút, mindenütt fényes ünnepeltetésben részesült, mint korának legnagyobb festője és grafikusa. Antwerpen városi tanácsa házat, teljes ellátást, évi 300 tallér tiszteletdíjat és az összes városi rendeléseket ígérte neki, rendes fizetséggel, Antwerpenben való letelepedése esetén. Hiába volt a fényes ajánlat, 1522-ben már Nürnbergben dolgozik tanítványaival fáradhatatlan buzgalommal, Miksa császár részére egy 50×230 cm méretű metszetén.

Albrecht Dürer rendkívüli módon vonzódott a kor nagy újdonságához, a könyvnyomtatáshoz. Munkásságának nagy része sokszorosított grafika. Híres sorozatait, az Apokalipszist, a Mária életét és a Passiókat könyvszerűen is árusította, még németalföldi útján is kereskedett velük. 1520-ban feleségével indult németalföldi útjára, ahová a tájak szépsége és a terület művészi kultúrája vonzotta. Részt vett Aachenben V. Károly császár koronázásán.

Dürer: A kis bagoly (1471)

Albrecht Dürer grafikusi tevékenysége mellett intenzív irodalmi tevékenysége is jelentős. Fantáziája páratlan, sokoldalúsága egyedülálló, nemcsak elsőrangú festő, réz- és fametsző, hanem szobrász, építész és író, várépítő tervei pedig még sokáig mintául szolgálnak. Önéletrajzi és családtörténeti természetű írásokat, útinaplókat vetett papírra. Jelentősek elméleti munkái a festészetről, tankönyvekről, a mérésről és a várépítésről. Változatos, örökösen alkotó nyolc éve új műremekeket olvasztott ki lelkének kohójából. Halála hirtelen következett be.

Hatalmas szelleme évszázadokon keresztül világítani fog a művészetet szeretők lelkében. Mindig nagy érdeklődés mutatkozott Dürer személye iránt. Szelíd, kedves, becsületes, hűséges, megbízható – ilyen jelzők rögzültek a halálát követő évtizedekben. Múlnak az évszázadok, évfordulók, mindig nagy ünnepségekkel emlékezve Dürer művészetére. Büszkék vagyunk rá, hogy gyökerei Magyarországról eredtek.

 

 

Források ITT és ITT és ITT.

 

 

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

 

 

Hozzászólások