A világosi fegyverletétel emlékére – Augusztus 13-a fekete nap a magyar nemzet történelmében. 1849-ben ezen a napon tette le a fegyvert Görgei tábornok honvédserege az oroszok előtt, és ez gyakorlatilag a szabadságharcunk végét jelentette.

vilagosi fegyverletetel

Szkicsák-Klinovszky István: A világosi fegyverletétel

Történelmünk során két szabadságharcunk végződött fegyverletétellel. 1711-ben a kuruc hadsereg tette le a fegyvert a nagymajtényi síkon a Rákóczi-szabadságharc végén. Ez azonban nem hasonlítható össze Világossal. Azután történt, hogy a kuruc és a labanc főparancsnok (Károlyi Sándor és Pálffy János) olyan feltételekben egyezett meg, amelyek biztosították a szabadságharc résztvevői számára a büntetlenséget, és hosszú időre lehetővé tették az ország békés fejlődését. Ezzel szemben Világost a győztes hatalom borzalmas megtorlása követte.

Miért vált szükségessé a kapituláció? Korábban a dicsőséges tavaszi hadjáratban a magyar honvédsereg kiverte az osztrákokat az országból, majd visszafoglalta Buda várát. Ezt követően azonban a Habsburg uralkodó (Ferenc József) segítséget kért az orosz cártól (I. Miklós), aki egy óriási hadsereget küldött Magyarországra. A nyugati nagyhatalmak (Franciaország és Nagy-Britannia) tudomásul vették az orosz beavatkozást, mert nem állt érdekükben a Habsburg birodalom szétesése.

A magyar honvédsereg kilátástalan helyzetbe került, hiszen két nagy hadsereggel kellett felvennie a harcot. Az olasz szabadságharc leverése után az osztrák hadsereget is újjászervezték, így nyomasztó túlerővel kellett szembeszállnia. 1849. augusztus 9-én Bem tábornok Temesvárnál csatát vállalt az osztrákokkal, de döntő vereséget szenvedett (talán meg kellett volna várnia Görgei seregét, amely ezen a napon érkezett Aradra). A csata után az egyetlen harcképes csapat Görgei serege maradt. Görgei közölte Kossuthtal, hogy ebben a helyzetben – ha meg akarja menteni a katonáit – az egyetlen megoldás a fegyverletétel, amire augusztus 13-án Világosnál sor is került.

vilagosi fegyverletetel

Barabás Miklós: Görgei Artúr, 1850 – Fotó: OSzK

A világosi fegyverletétel kapcsán két kérdés merülhet fel.

Az egyik az, hogy volt-e lehetősége a főparancsnoknak bizonyos feltételek kikötésére. (Ismeretes, hogy Klapka tábornok csaknem két hónappal később azzal a feltétellel adta fel Komáromot, hogy büntetlenséget biztosított az erőd védőinek.) Valószínűleg Görgeinek nem volt erre lehetősége, mert a győztesek ragaszkodtak a feltétel nélküli megadáshoz.

A másik kérdés az, hogy Görgei miért az oroszok előtt tette le a fegyvert. Két oka is volt rá. Egyrészt ki akarta hangsúlyozni, hogy a honvédsereget nem az osztrákok győzték le, hanem az orosz túlerő. Másrészt abban reménykedett, hogy az orosz cár kegyelmet tud kieszközölni a honvédtisztek számára. Ez azonban nem történt meg, a tábornokokat és más vezetőket kivégeztek, a cár csak Görgei halálra ítélését tudta megakadályozni.

Nem tudjuk, hogy a kegyetlen megtorlásban mennyire játszott szerepet az, hogy az osztrákokat feldühítette, hogy a fegyverletétel nem előttük zajlott le. Az tény, hogy augusztus 16-án a bécsi minisztertanács még enyhe büntetéseket helyezett kilátásba. Néhány nappal később viszont ez az álláspont gyökeresen megváltozott. Haynau tábornok teljhatalmat kapott bosszúhadjáratának végrehajtásához. Több mint száz katonai és politikai vezetőt kivégeztek, ezrek kerültek börtönbe. Magyarországra pedig egy csaknem húsz évig tartó zsarnokság várt. Ezt csak az 1867-es kiegyezés szüntette meg.

 

Weninger Endre

 

Kapcsolódó cikkünk:

Görgei Artúr – Magyar hősök, hadvezérek

 

Hozzászólások