Az embert a tűz felfedezése óta fenyegeti a láng, a tűz mint veszélyforrás. Régészeti adatok szerint nagyjából egymillió éve kezdett tüzet gyújtani az ember, rendszeresen 400 ezer éve használja. A tűz megváltoztatta a napi életritmust, lehetővé tette, hogy fennmaradjunk sötétben is, ízletesebb ennivalókhoz jutott, aki a tüzet használta. Mit mond róla a mitológia?

a tuz tortenete

GÖRÖG MÍTOSZ

„Kipusztulás fenyegette az embereket, amikor Prométheusz lelopta számukra a tüzet az Olümposzról, ami addig az Istenek tulajdona volt. A tűz segítségével az emberek megtanultak mesterségeket. … Zeusz –a fő Isten –megfenyegette Prométheuszt: „megkeserülöd, hogy engem kijátszottál, de az embereknek is olyan ajándékot küldök, ami ugyancsak büntetés lesz”.

Héphaisztosz kovácsmester egy istennőhöz hasonló szépséget formált. Hermész őt elvitte Prométheusz testvéréhez, Epimétheuszhoz. Ő volt Pandóra, az első asszony. A testvér Prométheusz házába vitte Pandórát, aki befogadta, mert elfelejtette az intelmet. Pandóra csak egy hombártól volt eltiltva, de a kíváncsiság mégis győzött, és leemelte a tetejét. Ekkor a hombárból sokféle baj repült az emberek közé. Így büntette Zeusz az embert, mert elfogadta a tüzet.

A tűz egyszerre lett az emberiség legjobb barátja és legnagyobb ellensége. Tűzvészek keserítették nem csak a városlakók, hanem a falu népét is.

Dr. Dévényi Endre : TŰZ (részlet)

Őröl bolondul a vörös-malom
Előtte nincs fék, nincsen irgalom
Feléget mindent, amit csak talál
Garatja éhes s új munkára vár.

A történelmi krónikák nagy tűzvészeket örökítettek meg, emberáldozatok és vagyonvesztés jellemezte valamennyit.

BESSENYEI CYÖRGY : Verses krónika
(az 1802-es debreceni tűzvészről)(részlet)

„A vízi puskákat lármával vontzollyák
Dűtik, fatsargattyák, eléb, hátréb tollyák
De a segedelmek végre arra szorul,
Hogy kerekek, fájok nékik is mind meg gyúl
Bé boritty a nagy lángal bojongó tűz
És mellőle kit, kit, ki hozzá ál el űz.”
*eredeti helyesírással

A váratlanul fellobbanó lángok a tűz barátságtalan oldalát megjelenítve legtöbbször félelmet keltettek. Az ember már ősidők óta kénytelen gondoskodni a tüzek féken tartásáról, a váratlanul fellobbanó lángok mihamarabbi felfedezéséről, az ártó tüzek megelőzéséről. A gyakori tüzek és tűzvészek miatt a tűz körüli eljárás egy minőségileg más és szigorú rendje és gyakorlata kel életre. Ennek bizonyítékai az írásos (kőbe vésett) rendelkezések megjelenése, ezek lényege a tűzoltásban való részvétel társadalmasítása, büntető szankciók bevezetése.

Gyakorlattá válik a tűzoltó eszközök készítése és készenlétben tartása, „vízvezetékek” építése, vízszállító tömlők rendszeresítése. A tűzgyújtási tilalom bevezetése, tűzfigyelő tornyok létesítése, tűzoltóság szervezése. A hatékonyság igen alacsony szintje összefügg az építések, építkezések szabályozatlanságával, az ember természettudományos ismereteinek hiányával. Az 1500-as évektől a települések nagy részét bakterek (őrök) vigyázták, tűz esetén kötelességük az emberek riasztása.

Bakter/tűzőr mondókája:
„Kilencet ütött az óra,/Térjetek hát nyugovóra,/
Tűzre, vízre vigyázzatok,/Hogy károkat ne valljatok!/”

A tűzoltás eszközei kezdetleges eszközök voltak, ezért a szervezett erők egy tomboló tűzvésszel csak a siker csekély reményével tudták felvenni a küzdelmet. Szükség támadt arra, hogy ezeket a gondokat összefogva, átgondoltan oldják meg.

Az önkéntes és a hivatásos tűzoltóság majdnem egy időben – néhány nap különbséggel – kezdte meg a szolgálatát. 1870-tól a két tűzoltóság – az önkéntes és a 12 fős fizetett, azaz hivatásos – közösen látta el a tűzoltás nehéz feladatát. Gróf Széchenyi Ödön főparancsnoksága alatt működtek, aki az önkénteseknek választott, a hivatásosaknak a két város által megbízott vezetője volt.
A tűzjelzés harangkongatással történt: Belváros 1, Ferencváros 2, Józsefváros 3, Lipótváros 4, Terézváros 5, Buda 6 (a német nevű városrészek szótagszámának megfelelően) harangütéssel adta hírül a tűz kitörését, amire a tűzőrök a szerekkel a tűz színhelyére igyekeztek. A szivattyúk működtetésére minden polgár kötelezve volt, s ha ezen kötelességüknek nem tettek eleget, akkor a katonaság hajtotta őket munkára.

„Ha dúl a bősz elem, e hármat ne feledd! Erős kar, bátor szív, testvéri szeretet! Jutalmad ez legyen: betöltéd tisztedet.” – így foglalja össze a tűzoltói hivatás lényegét a budapesti önkéntes tűzoltó testület – XIX. században született – jelmondata.

Szabó Bogár Erzsébet: Tűzoltó

Tüzet oltani veszélyes,
Az égő tűz szeszélyes.
A tűzoltó bátor ember,
Olyat tesz ő, mit más nem mer!

Először a legnagyobb gyárak létesítettek munkásaik közül tűzoltó szervezeteket. Majd gróf Széchenyi Ödönnek sikerült szponzorokat, azaz olyan egyéneket megnyernie, akik pénzbeli áldozatokkal lehetővé tették a „budapesti önkénytes tűzoltó egylet” létesítését. Működésük megkezdése azonban még évekig váratott magára.

Mászótornyot állítottak fel a tornaegylet telkén. A gróf által beszerzett két angol fecskendőn gyakorolták a szerelést vasár- és ünnepnapokon, vagy reggel, istentisztelet előtt, vagy este hálaadás után. Így a kiképzés eredményeként alkalmassá váltak a tűzoltószolgálat ellátására.

Az önkéntes tűzoltók tényleges szolgálata abból állt, hogy az őrtanyán egy őrparancsnok és nyolc tűzoltó éjszakai szolgálatot tartott este 9-től reggel 5-ig. Ők nappal a polgári foglalkozásukat űzték, miért is a folytonos szolgálatot nem vállalhatták. Nappali szolgálatukra azonban nem került sor, az éjszakai szolgálatot 1870. január 9-ével kezdték meg.

Tűz esetén a „fecskendő vezető” élesen szóló hangszerével vonulás közben a vész helyéig fújta a maga városrészének jelhangjait. Meghallva az egyleti tagok kötelesek voltak azonnal a vész helyére sietni, ahol felsorakozva a parancsnok vagy alparancsnok rendelkezéseit a leggyorsabban teljesítették.

a tuz

A leghíresebb tűzoltó:

„Szemeink előtt elvonul eredményes munkásságának képe s megremeg a szívünk, ha arra gondolunk, hogy nincs többé. […] Minden tűzoltót, aki egyszer vele találkozott, örökre magához bilincselt .Szinte elfeledtük, hogy a nagynevű magyar mágnás a török főúr, a hatalmas táborszernagy van velünk. […] és az itt maradt generáció nem tehet mást, mint folytatja az építő munkát ott, ahol ő abbahagyta, abban az irányban, amint ő megkezdte és azzal a czélzattal, amivel ő akarta: naggyá tenni a tűzoltói munkával is édes hazánkat, Magyarországot.”

Széchenyi Ödön gróf a „legnagyobb magyarnak”, gróf Széchenyi Istvánnak másodszülött fia 1839. december 14-én Pozsonyban született. Bátyja, Béla földrajztudós és geológus volt, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Jeles Ázsia-kutató, aki 1878-1879-ben Lóczy Lajossal a tibeti fennsíkot tanulmányozta.

Korán megmutatkozott kiváló műszaki érzéke és érdeklődése az újdonságok iránt. Különösen a hajózás és a gépészet érdekelte. Mindenben kiváló akart lenni, méltó a „legnagyobb magyar” fiához. Külföldi tanulmányútjáról hazatérve megállapította, hogy „városaink, így Pest és Buda is, a külföldi nagyobb városok tűzoltói felkészültsége mögött nagyon elmaradnak”.

Mindkét szervezetnek, az Önkéntes és a Hivatásos Tűzoltóságnak is gróf Széchenyi Ödön lett a főparancsnoka. Sőt az 1870. december 5-én megalakított Magyar Országos Tűzoltó Szövetség is elnökévé választotta. Négy évig állt ezek élén, majd számos más tisztsége és elfoglaltsága miatt lemondott.

A tűzoltás technikája a korral együtt fejlődött. A régi és az új eszközök, szabályzatok, egyenruhák megtekinthetőek a tűzoltó múzeumokban. Az első Tűzoltó Múzeumot az 1900-as évek végén a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Testület hozta létre. Hasonló házi múzeumok születtek több vidéki tűzoltóságon és tűzoltószer-gyárban.

Szinte minden magyar régióban megtekinthetünk egy-egy tűzoltó múzeumot. A teljesség igénye nélkül néhány hely, ahol érdemes programunkat úgy alakítani, hogy látogatásunkkal bővítsük ismereteinket: Budapest, (Martinovics tér 12, 1105,) Bonyhád, Mosonmagyaróvár, Eger, Székesfehérvár.

FLÓRIÁN, A TŰZOLTÓK VÉDŐSZENTJE

Szent Flórián (240. körül–304. május 4.) a római légióban százados. Felvette a keresztény hitet. A történet szerint a rómaiak által foglyul ejtett keresztények kimentésére sietett, ezért bűnhődnie kellett. Mivel megvallotta keresztény mivoltát, megbotozták, majd kővel a nyakában az Enns folyóba dobták, a mai naptárunk szerinti Flórián napon. Több más mellett az árvizek és tűzvészek elleni védőszent.

A JELEN

Napjainkban a tűzvédelem – a társadalmi élet minden területére kiterjedő – törvényekben előírt rendtartás, az ártó tűz keletkezését megelőző, sokoldalúan szabályozott tevékenység, a rendvédelem egy részterülete. Korunkban a tűzvédelem az állam által vezényelt, céltudatosan tervezett és szervezett tudományos alapokon nyugvó komplex tevékenységi rendszert, összetett tevékenységi folyamatot takar.

A tűzvédelem a tűzesetek megelőzését, a tűz által fenyegetett élet, testi épség és anyagi javak védelmét, a tűz oltását, valamint a tűz keletkezési körülményeinek felderítését felölelő tevékenység. A tűzvédelmi feladatokat a tűzoltóság, további feladatkörükben a költségvetési szervek, gazdálkodó szervezetek és más jogi személyek – az állampolgárok közreműködésével – látják el.

a tuz
Ösztönösség, tudatosság, szervezettség, tudományosság a tűzvédelemben az őskortól napjainkig – az állandó tűzoltó-tulajdonságok. Tisztelet érte valamennyiüknek!

A fiatalabb olvasók kedvéért egy találóskérdés:

Kék lámpája villogó,
szirénája vijjogó.
Nem ok nélkül szirénáz,
siet, hogyha ég a ház.
Mi az?
(tűzoltóautó)

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

Információ ITT és ITT

 

 

Hozzászólások