A napokban megnéztem a legújabb Star Trek mozifilmet. Nekem kevésbé tetszett ez a mostani rész, de ez legyen az én bajom. Ettől még azért élvezhető. Sokkal érdekesebb az, amit felvet, nevezetesen, hogy Kirk kapitányék az űr mélyét derítik fel egy ötéves küldetés során. A filmben többször el is hangzik egy kulcsmondat, hogy az univerzum végtelen. Kirk ezzel a saját lelki válságát kívánja megjeleníteni.

 

Stellar explosions in NGC 6984

Stellar explosions in NGC 6984

 

Nos, mi a valóság? A galaxisunkban, mely csak egy a 100 milliárd galaxisból, úgy 150-200 milliárd csillag lehet, melyek közül soknak bolygója is akad. A legközelebbi csillagszomszédunk, a Proxima Centauri 4,2 fényévnyire, illetve az Alfa Centauri A és B 4,3 fényévnyire van. Ezek hárman egy csillagrendszert alkotnak, és bolygók is keringenek körülöttük, melyek közül némelyiken folyékony víz is lehet. A fényév kifejezés, mint távolság azt jelenti, hogy a fény, mely másodpercenként 300 ezer km-t tesz meg, 4,2 illetve 4,3 évig utazik, mire hozzánk elér. Ez hatalmas távolság. Kilométerben kifejezve 42 illetve 43 billió km. Mai űrszondáink sebességét alapul véve az út több tízezer évig tartana. És ezek csak a legközelebbi csillagok.

 

star-trek01

A távolabbiak 100 vagy akár 1000 , sőt néhány tízezer fényévnyire vannak. Ha tudnánk fénysebességgel haladó rakétát építeni, akkor az út évszázadokig vagy évezredekig is eltartana a földi megfigyelő számára. Persze ilyen tekintélyes sebességnél már Einstein ikerparadoxona lép életbe, azaz a fedélzeten lassabban múlna az idő. Az űrhajó utasai valóban néhány év alatt bebarangolhatnák az űrt, ellenben a Földön vagy a csillagszövetség más részén évezredek telnének el. Nos, ez így teljességgel kivitelezhetetlen vállalkozás.

A filmben persze az Enterprise űrhajó sebessége meghaladja a fényét. Hogyan lehetséges ez, amikor Einstein bebizonyította, hogy a fény határsebesség, azaz semmilyen nyugalmi tömeggel rendelkező test, így az űrhajó sem érheti azt el, legfőképpen nem haladhatja meg a sebessége a fényét. Erre kínál megoldást a térhajtómű, melyet Alcubierre vetett fel. Itt az történik, hogy a teret deformálják az űrhajó körül. Az űrhajó gyakorlatilag egy térbuborékban áll, és a buborék mozog a tér szövetében a fénynél gyorsabban. A tér deformitása ugyanis haladhat gyorsabban, mint a fény. Gyakorlatilag ez egyfajta hullám.

 

star-trek02

 

Így már űrhajósaink néhány év alatt elvileg nagy területet járhatnak be a galaxisunkban. Ámde a térhajtómű ötlete egyelőre csak egy szellemes gondolat. Senki sem épített még ilyet, meglehetősen bizonytalan lábakon áll. Kérdés, hogy műszakilag valaha is kivitelezhető lesz-e. Az elméleti fizikusok ugyanis azt mondják, hogy egy ilyen térdeformitás létrehozása nagy energiát, energiasűrűséget kíván.

A másik elgondolkodtató dolog, hogy a fénynél nagyobb sebességek esetén fel szokás vetni fizikus körökben a kauzalitás problémáját, azaz az ok-okozat elvét. Általánosan elfogadott az is, hogy aki fénynél gyorsabban halad, az időben visszafelé halad. Ez is érdekes elgondolás, mely esetleg ellene szól annak, hogy megvalósítható Alcubierre ötlete.

 

star-trek03

 

A filmben persze nem foglalkoznak ilyen apró részletekkel, ott a dramaturgia elve csak azt követeli meg, hogy a szereplők és a történések ésszerű keretek között játszódjanak le. Így hát a filmesek bátran alkalmazzák a térhajtómű gondolatát, s a hajó legénysége néhány év alatt hatalmas távolságokat tesz meg a világűrben, hogy azután egyik kalandból a másikba keveredjen.

Megjegyzendő továbbá, hogy az ilyen és hasonló filmek mind ugyanazt a problémakört boncolgatják, nevezetesen, hogy az emberiség képes lesz-e valaha is a csillagközi utazásra. Ebben a témában számos neves tudományos tanulmány látott már napvilágot, és a vélemények igen eltérőek.

 

This artist’s impression shows the planet orbiting the star Alpha Centauri B, a member of the triple star system that is the closest to Earth. Alpha Centauri B is the most brilliant object in the sky and the other dazzling object is Alpha Centauri A. Our own Sun is visible to the upper right. The tiny signal of the planet was found with the HARPS spectrograph on the 3.6-metre telescope at ESO’s La Silla Observatory in Chile.

This artist’s impression shows the planet orbiting the star Alpha Centauri B, a member of the triple star system that is the closest to Earth. Alpha Centauri B is the most brilliant object in the sky and the other dazzling object is Alpha Centauri A. Our own Sun is visible to the upper right. The tiny signal of the planet was found with the HARPS spectrograph on the 3.6-metre telescope at ESO’s La Silla Observatory in Chile.

 

Egyesek szerint az akadályok olyan nagyok, hogy az emberiség talán soha sem lesz képes legyőzni a csillagok közötti távolságot, míg mások lelkesen szónokolnak a csillagközi utazás megvalósítása mellett. Nos, egyelőre nem lehet biztosat mondani a kérdésben, de hogy stílszerűen zárjam írásomat, kívánjunk szerencsés utat Kirk kapitányéknak!

 

Dr. Garzó László

Szerkesztette: Weninger Endréné Erzsébet

 

 

Hozzászólások