A „Rózsák Atyja”, azaz Gül Baba sírhelye Budapesten – avagy újabb legendás hely a fővárosban. A Rózsadomb Dunára néző, keleti lejtőjén, támfalakkal kialakított kis kertben álló Gül Baba türbéje emlékeztet arra az időre, amikor Magyarország jelentős része török uralom alatt állott. I. Szulejmán szultán – Szapolyai János király halálát (1540) követően – 1541 kora tavaszán döntött arról, hogy elfoglalja Buda várát, hogy az ne kerüljön a másik magyar király, I. Habsburg Ferdinánd csapatai kezére.

Ez a hely egyike azoknak a leghíresebb és legszebb magyarországi műemlékeknek, amik emlékeztetnek minket arra, hogy nálunk 150 évig volt török uralom. Északon az iszlám kultúrának ez a legtávolabb eső szent helye, illetve az egyetlen működő zarándokhely a keresztény Európa területén. A hagyomány szerint a XIX. század végén Gül Babára emlékezve kapta a környék a Rózsadomb nevet is.

A története

Gül Baba személye körül dereng egy kis balladai homály. Sokan úgy tartják, hogy egy jólelkű, nemes cselekedetekkel teli dervis volt, aki Buda várának elfoglalásakor sebesült meg, majd a dzsámivá (imaház) alakított Nagyboldogasszony templomban – a mai Mátyás templomban – halt meg. Temetésén I. Szulejmán szultán is tiszteletét tette. A Gül Baba, azaz Rózsák Atyja nevet a turbánján mindig díszelgő rózsaszál miatt kapta. Az iszlám egyik szerzetesrendjének – a bektasi dervisrendnek a tagjaként a szultánok egész sorát szolgálva hirdette a Korán igéjét.

Más történet szerint egyszerű illatszerárusnak tartják Gül Babát, akinek rózsái messze földön híresek voltak szépségükről. A sírjához emelt türbét (török sírbolt) Mehmed, Buda harmadik pasája építtette 1543 és 1548 között.

Budát 1686-ban az egyesített európai csapatok visszafoglalták, így a törökök kivonultak, Gül Baba türbéje pedig a jezsuita rend tulajdonába került, akik „keresztényebbé” alakították a helyet. A rend feloszlatása után a magántulajdonba került telket végül 1861-ben Wagner János építész vette meg, aki az 1880-as évek közepétől mintegy 20 év alatt építette köré családi nyaralónak szánt villáját. A következő jelentős esemény a síremlék történetében 1914-ben volt, ekkor nyilvánították műemlékké, és kezdték meg felújítását. A Barhucz Lajos antropológus által vezetett ásatáson a türbe közepén találtak egy idősebb, erős felépítésű, 164 cm magas csontvázat, amit Gül Babával lehetett azonosítani.

A türbét a II. világháborús bombázásoktól az azt körülölelő Wagner-villa falai védték meg. A helyreállítási munkálatokba a ’60-as évek elején fogtak, Pfannl Egon tervei nyomán. A ’70-es években kilátót is készítettek a türbe köré.

A folyamatos állapotromlás után az 1990-es években került sor a türbe újabb felújítására. 2016-18 között az emlékhelyet teljeskörűen felújították, és átépítették a török kormány támogatásával. 2018 október végétől újra látogatható a Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhely.

A 2018-as felújítás igazi, grandiózus turisztikai látványossággá alakította a romantikus emlékhelyet, a türbe körüli teret teljesen átépítették, a rózsakertet kibővítették, monumentális, térkövekkel burkolt sétányt hoztak létre, mely a lépcsős kialakítású kertekhez vezet. A bejárat előtti szép Gül Baba szobor mögé falat húztak fel, a kertben és a sétányon kulturált pihenőpadok szolgálják a látogatók kényelmét.

Maga a türbe épülete nyolcszög alaprajzú, ólom borítású kupolával fedett, bejárata természetesen Keletre néz. Pompás dísze egy tégla szamárhátív-sor, belsejében egy turbánnal díszített fakoporsó áll. A legutolsó restauráció során az oszlopcsarnok alagsorában több teremből álló kiállítóhelyet alakítottak ki, és egy kávézó is fog majd üzemelni.

Az egykori török temetőt tizenkét turbános sírkőmásolattal idézik meg, és a lépcsőzetes rózsakertek mellé egy levendulakertet és egy magnólia kertet is kialakítottak. A kilátóbástyákat is újjá varázsolták, lenyűgöző a panoráma továbbra is a városra. A kiállításon Gül Baba történetén kívül a dervisek világát és az oszmán-törökök magyarországi szerepét ismerhetjük meg néhány korabeli tárgyon és diorámán keresztül. Az utolsó teremben ideiglenes kiállítások vannak, 2018-ban az első, a Hagia Sophia nagy múltú kincseivel foglalkozik.

A kertet és a kiállítóhelyet szabadon lehet látogatni, ám a türbe általában zárva van. Ám a rácson keresztül be lehet nézni, és láthatjuk a turbánnal díszített, takarókkal letakart nagy koporsót, melyen mindig találunk néhány szál friss rózsát. A kert és a park gyönyörű rózsái miatt is híres, így érdemes a tavaszi-nyári időszakban ellátogatni ide, amikor virágoznak és illatoznak szépen gondozott rózsabokrai, hiszen Gül Baba a „rózsák atyja”… A türbe előtti oszlopcsarnoktól és a kilátóteraszról gyönyörködhetünk a Duna kék szalagjában és a Margit-szigetben. A déli kilátóbástya alatt, a felső kertben áll egy öreg gesztenyefa, amit állítólag még Wagner János építész ültetett, mikor a villáját építette az 1800-as évek végén.

Jöjjenek egy rózsaillatú sétára!

Cím: 1023 Budapest, Mecset u. 14. (Türbe tér 1.)
Nyitva tartás: K – V: 10.00 – 18.00, hétfőnként és ünnepnapokon zárva.
Belépődíj: A kiállítás és a kert szabadon látogatható.
Telefonszám: (1) 237-4400

Megközelítés: A türbét legkönnyebben a Margit híd budai hídfőjétől, a Margit körútból nyíló Margit utcán, majd jobbra a Mecset utcán át érjük el. Az út végén lépcsőzni kell! A legélvezetesebb megközelítés azonban a Frankel Leó és a Török utca sarkától induló nagyon romantikus, már-már balkáni hangulatú, meredek, macskaköves Gül Baba utcán keresztül történő séta.

További információ a múzeum honlapján.

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

 

 

Hozzászólások