A Kalamakia lelőhelyen, a mészkősziklába húsz méter mélyen benyúló barlangban felfedezett fosszíliák korát 39 ezer és 100 ezer év közé becsülik. A Tübingeni Egyetem paleoantropológusa vezette görög-francia tudóscsapat azért is tartja jelentősnek a leletet, mert a középső őskőkor volt az az időszak, amikor a neandervölgyiek és a modern emberek csoportjai találkozhattak egymással, így a maradványok tanulmányozásából esetleg következtetéseket lehet levonni arra, hogyan éltek egymás mellett, vajon volt-e közöttük keveredés. A helyszín mindenesetre azt jelzi, hogy a térségben keresztezhették egymást a különböző kirajzási útvonalak.

A vitatott hovatartozású neandervölgyiek – egyes tudósok az emberfélék, mások az ősemberek közé sorolják őket – 200-300 ezer évvel ezelőtt hagyták el Afrikát, majd bukkantak fel Európában, jóval korábban, mint a mai emberek csoportjai. Feltételezések szerint 28-35 ezer évvel ezelőtt haltak ki.

                                                          

“Görögország minden valószínűség szerint az Afrikából a Közel-Keleten át Európába érkező korai emberfélék, később pedig a modern emberek szétszóródási útvonalán feküdt – idézte a német tudóst a LiveScience tudományos portál. – Arról nem is beszélve, hogy annak a három, Európához tartozó földközi-tengeri félszigetnek az egyikén terül el, amely egyfajta menedékhelyül szolgált a különböző állat-, növény- és emberfajoknak a jégkorszakban: olyan régióként, ahol képesek voltak túlélni a legszörnyűbb éghajlati viszonyokat.”

A kutatók tanulmánya szerint a jégkorszak legkomorabb időszakában is számtalan állatfaj élt a viszonylag enyhe éghajlatú vidéken, köztük szarvas, vaddisznó, nyúl, róka, farkas, medve, fácán, leopárd, elefánt, béka, vipera és teknős.

A tizenhárom éven át tartó feltárás során a tudósok felnőtt- és gyermekcsontokat találtak a barlangban, köztük fogakat, koponya- és gerincrészeket, lábcsontokat. A fogakon lévő nyomok arra utalnak, hogy a neandervölgyiek húsokat és növényeket egyaránt fogyasztottak. Kezdetleges pattintott szerszámok – kova- vagy kvarckőből készült kaparó eszközök – is előkerültek. Azok feldolgozási módja és alakja jellemző a neandervölgyiek szerszámaira.

Forrás: MTI

2013. április 2.

Hozzászólások