A budapesti Műszaki és Közlekedési Múzeum kiállításán egyedi fa mozdony modell, különleges gőzösök modelljei, dokumentumok és fényképek elevenítik fel a magyar gőzmozdonygyártás aranykorát.

Az első hazai mozdony legyártásától, 1873-tól egészen az 1950-es évek végéig készültek Magyarországon gőzmozdonyok, közöttük olyan legendás típusok, mint a 424-es, a 301-es, vagy a 601-es. A fénykor az 1900-1919 közötti időszak volt. A 20. század elején jelentősen megnövekedett az utazási kedv, és az áruszállítás is fellendült. A 19. század végére a vasúti forgalom a többszöröse lett a néhány évtizeddel korábbinak. A korszakot lezáró 1914-18 közötti első világháború a vasúti
szállítás további növekedését okozta. A megnövekedett tömegű vonatokat csak korszerű, nagy teljesítményű gőzmozdonyokkal lehetett továbbítani.


A Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára 1900-tól kezdve európai szinten is egyedülálló mozdonyfejlesztésbe kezdett, melynek eredményeként 1905-1919 között évente fejlesztett ki egy új mozdonytípust, és összesen mintegy 2500 gőzmozdonyt gyártott. Ekkor születtek meg azok az alaptípusok, amelyek a gőzkorszak végéig (az 1970-es évek elejéig) kiválóan helytálltak. A magyar gőzmozdonygyártás 1900 és1919 között Európában élenjáró volt, és hosszú időkre megalapozta a magyar vasúti gépgyártás jó hírnevét.

A magyar gőzmozdonygyártás fénykora című kiállítás 2014. március 9-ig látható a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban. Ezzel a kiállítással emlékeznek meg a tárlatot előkészítő, de váratlan hirtelenséggel elhunyt Soltész József főmuzeológusról, valamint Lovász Istvánról, a hazai közlekedéstörténet egyik legnagyobb kutatójáról is.

Forrás: Közlekedési Múzeum

2014. február 21.

Hozzászólások