A könyvhét története – A könyv az emberiség egyik legnagyobb értéke. Európában és a világon számos fesztivál, ünnep keretében ünneplik a könyvet az emberek. Magyarországon a könyvhétre vonatkozó első kezdeményezés 1927-ben született a Miskolctapolcán tartott, az ekkor már 49 éve működő Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének évi közgyűlésén.

A könyvhét története

Fotó: Pixabay

„A könyvek olyan virágok, amelyek sohasem hervadnak el./Dzsalál ad-Dín Rúmí/”

Supka Géza javaslatot tett egy évenként megrendezendő könyves eseményre, a könyv népszerűsítése érdekében, amikor az igazi irodalom és az igazi írók kivonulnak ingujjban a közterekre. Javaslatát egy, a Literaturában kidolgozott részteles javaslattal támasztotta alá.

A javaslata az volt, hogy az évnek egyik napján az ország minden városában könyvnap rendeztessék, mely az írót és a közönséget közvetlen kontaktusba hozza egymással, hogy ezen a napon egyszer egy évben a könyvírás és a könyvkiadás művészete is kimenjen az utcára, éspedig ingujjban, közvetlen, bohém formában.

A könyvnap szükségessége már ekkor megmutatkozott. A vásár alapvető célja tehát a „könyvkrízis” megoldása, a könyvek, az olvasás népszerűsítése, új olvasók szerzése. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, bizonyos engedményekre volt szükség, hiszen a könyv meglehetősen drága volt. A könyvnap megrendezése tehát közös érdeke volt az íróknak, kiadóknak és könyvkereskedőknek, valamint az olvasóközönségnek, a magyar kultúrának is. A kezdeményezés 1929-ben valósult meg.

A könyvhét története

Fotó: Pixabay

Nézzünk körül Európa térképén!

Finnországban már 1908-ban tartottak könyves rendezvényt november elsején, Spanyolországban 1926. október 7-én megrendezték „a könyv nemzeti ünnepét”, Olaszországban 1927. május 17-én rendezték az első könyvvel kapcsolatos ünnepet.

1929. május 12-én (vasárnap) az Otthon Írók és Hírlapírók körének ünnepével kezdődött a magyar könyvhét, majd a kör alelnöke, Balassa József bevezetőt mondott. Ezután ünnepi zenei program következett, végül pedig Kosztolányi Dezső felolvasása. A könyvhét hivatalos megnyitójára másnap, május 13-án gróf Klebelsberg Kunó magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszternek az MTA dísztermében tartott ünnepi beszédével került sor.

Az ünnepélyes megnyitó után P. Márkus Emília elmondta Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című versét, felolvasott Babits Mihály, Surányi Miklós és Voinovich Géza. Az ünnepséget egy díszelőadás követte a Nemzeti Színházban. Május 14–15-én az utcákon 10% árengedménnyel, írók részvételével zajlott a kedvezményes könyvvásár, 16-án pedig a Magyar Írók Egyesülete tartott díszelőadást a Nemzeti Színházban.

17–18-án a könyvkereskedésekben tartottak kedvezményes könyvvásárt, az utolsó két napon kirakatversenyt rendeztek. A Rádió egy előadás-sorozattal színesítette a Magyar Könyv Hetének programját, többek között Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Surányi Miklós beszélt a könyv és a közönség kapcsolatáról. Rangos névsor, le a kalappal!

A könyvnapok az évek során jelentős változásokon mentek át, a legjelentősebb módosítások 1935-ben születtek. Ekkor adták ki a Könyvnapi szabályzatot, amely egészen 1949-ig érvényben volt. 1935-től volt hivatalos könyvnapi jegyzék, ebben azonban még kizárólag magyar írók művei szerepeltek. Nagy újítás volt a könyvnappal kapcsolatos kiadványok megjelenése is. Az 1935-ben készült első hivatalos lista 55 művet tartalmazott.

A második világháború éveiben jelentős hanyatlás következett be a könyvnapok történetében, jelentősége csökkent. Az 1945–49 közötti könyvnapok a kiadványok színvonalának némi emelkedését hozta, megnőtt a könyvek forgalma. 1949-ben jelent meg a magyar szerzők művei mellett először könyvnapi könyvként néhány külföldi szerző alkotása. Ekkor már néhány mű megjelenését kifejezetten ezekre a napokra időzítették.

A könyvhét története

Fotó: Pixabay

Budapesten először 1974-ben rendezték meg több helyszínen a könyvhetet, így a Váci utcán kívül Csepelen, a XI. kerületben, Kőbányán, Óbudán és Angyalföldön is várták az érdeklődőket.

1979-ben ünnepelték a könyvhét 50. évfordulóját, az ünnepséget a hajdani hagyományos színhelyen rendezték meg, a budapesti Blaha Lujza téren. Az évforduló különlegessége volt a gyermekkönyv-kiállítás.

A könyvek 85%-át Budapesten adták ki a 20. században, a könyvkereskedők, könyvkiadók jelentős része is Budapesten működött. Ebből is látszik, hogy a többi város elmaradottsága igen jelentős volt ezen a téren. Supka javaslatában is szerepelt a „vidéki kérdés”, a falusi könyvtárak részére gyűjtést rendezett. A könyv ünnepét már 1929-ben az egész országra kiterjedően hirdették meg, így Budapesten kívül több nagyváros is csatlakozhatott (például Debrecen). Később Miskolc, Pécs és Szeged is. Ekkoriban az írók vidékre utazása hatalmas eseménynek bizonyult.

2019-ben június 12. és 17. között került megrendezésre a 90. Ünnepi Könyvhét, amelyhez a Gyermekkönyvnapok is kapcsolódtak.
2020 – A következő, 91. Ünnepi Könyvhetet (eredeti időpontja 2020. június 4-8.) a koronavírus-járvány miatt elhalasztották… – A pandémia után újra a hagyományos június eleji időpontban és a régi helyen nyílt meg az Ünnepi könyvhét (június 9–12.).

„A könyvkiadást nehezen feloldható papírhiány nehezíti, az egekbe szökő papírárak, az infláció és a költségek növekedése minden területre kihatnak. Mégis, a 93. Ünnepi Könyvhétre rekordszámú könyvstandot állíthatunk” – közölte Gál Katalin, az MKKE elnöke.

2025. – A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése év elején bejelentette, hogy a 96. Ünnepi könyvhetet június 12-től június 15-ig a hagyományos helyszíneken (Vörösmarty tér és Dunakorzó) tartják meg. Tájékozódhatnak: unnepikonyvhet.hu oldalon. Gyermekprogramokkal és zenei koncertekkel is várják az érdeklődőket! Töltsenek el egy kellemes napot a könyvek között!

Számtalan vidéki város is csatlakozik a programhoz, érdemes figyelni a híreket. (Veszprém, Székesfehérvár, Miskolc, Szeged, Kecskemét… stb.) Dedikálásokkal és akciókkal, közönségtalálkozókkal kedveskednek a szervezők az olvasóknak/vásárlóknak a könyvhét alkalmából.

A könyvhét története

Fotó: Literatura.hu

Idén a 96. alkalommal megrendezett könyvhét ünnepi megnyitóján június 12-én 16.00 órától a két új könyvvel, A magam szakálla és az Elmúlik című kötetekkel érkező Lackfi János, József Attila-díjas író, költő, műfordító mond megnyitóbeszédet a Magyar Könyvkiadó és Könyvterjesztők Egyesülése elnöke, Gál Katalin bevezető szavait követően. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése június 5-én adott bővebb tájékoztatást a programokról és a könyvkínálatról ITT .

Jó hétvégi programnak ígérkezik a könyvhét! A nézelődéskor, lapozgatáskor már előre gondolhatnak egy-egy könyvajándékkal a közelgő családi születés- és névnaposokra. Ne hagyják ki, egy évet kellene várni a következő könyvhétre!

„Aki nem szokott olvasni, idő és tér tekintetében be van börtönözve a maga szűk környezetébe.”/Lin Jü-tang/

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

Kapcsolódó cikkeink – Könyvajánlások a szerzőtől