2009-ben egy igen érdekes, bár nem új témaválasztású, de mégis lebilincselő sci-fi film került bemutatásra. Ez is a világvégéről szól, de az, ahogyan tálalja a sztorit, mégis megkapó.

A történet szerint, mely thrillernek is beillik, John Koestler asztrofizikus (Nicolas Cage) fia az iskolában egy időkapszulából rejtélyes számsorokat tartalmazó üzenethez jut hozzá. Tudós apja megvizsgálva ezt, döbbenetes felfedezésre jut: a kódolt üzenet évszámokat tartalmaz és a tragédiákban elhunytak számát, valamint GPS koordinátákat. A profetikus számsor összeállítójának lánya segítségével próbál válaszokat keresni. Vajon elkerülhetik a világvégét?


Felvetődik bennünk a kérdés, hogy lehetséges-e előre látni a következő 50 évet? Nos, világvége jóslatokban nem szenvedünk hiányt Nostradamus-tól egészen a maja naptárig. De hihetünk-e bennük? Eddig hála Istennek az összes jóslat kudarcot vallott, és nem következett be a megjósolt vég. A filmben azonban más a helyzet. Az idegen faj, aki lediktálja a listát, nagyon is tisztában van a jövővel, mert a lista pontos. A jövő ilyen mérvű előrejelzése csak úgy lehetséges, ha valaki belelát.


Természetesen a fizikát kell segítségül hívni a kérdés megválaszolására. A kvantummechanika szerint minden bizonytalan, határozatlan. Sosem ismerhetjük egyszerre egy részecske sebességét és helyzetét. Csak hozzávetőlegesen. Ha a sebességét akarjuk pontosan tudni a helyzete lesz bizonytalan, és megfordítva. A kvantummechanika nem más, mint a bizonytalanság. A részecskék például egyszerre hullámként és részecskeként is viselkedhetnek. A mérés és megfigyelés pedig megváltoztatja az állapotukat.


Más a helyzet a relativitáselméletben. A relativisztikus téridő egyes egyenletei megengedik az időutazást. A feltételezések szerint a jövő már eleve létezik, hiszen ha utazhatunk az időben, akkor ennek így kell lennie. Ha pedig létezik, akkor valamilyen módon meg is figyelhető. Göddel elmélete a forgó világegyetemről remek lehetőséget nyújt erre. Ha a világegyetem forog, akkor egy azt körbekerülő fénysugár előbb érkezik meg, mint elindult, így tulajdonképpen a jövőből hoz információt. De jelenlegi tudásunk szerint a világegyetemünk nem forog.


A másik lehetőség a fekete lyukak, melyek Hawking sugárzás formájában párolognak, s könnyen lehet, hogy e párolgással esetleg információ is átszökik az eseményhorizonton. Ez az információ származhat a jövőből is, mert egyes elméletek szerint a fekete lyukban felcserélődhet a tér és idő. Vannak elméletek, melyek azt mondják, hogy az antianyag nem más, mint időben visszafelé haladó részecske.


Nos, elméleteknek nem vagyunk híján, a kérdés csak az, hogy a globális eseményekből nyert információk leszűkíthetők-e olyan kis térrészre mint a Föld. Ez csak úgy oldható meg, ha mesterségesen hozzuk létre azokat a viszonyokat, melyek alkalmasak a jövőből történő információnyerésre, és annak célja célzottan a Földre irányul. Elméletileg tehát lehetséges, hogy egy igen fejlett civilizáció, mely már évezredek óta képes a csillagközi utazásra is, képes legyen megjósolni a jövőt.


A filmben érdekes visszautalásnak lehetünk tanúi, melynek tárgya Ezékiel próféta. A Bibliában Ezékiel az idegenekkel történő állítólagos találkozását írja le a Kr. e. 500-as évek tájékán. Ezeket a „beszámolókat” már számos szakértő elemezte, mint például Blumirch, a NASA főmérnöke, aki meg is alkotta az ide látogató űrhajó tervrajzát, és a híresen hírhedt Daniken, a paleoseti fő szószólója.


A filmben a végső katasztrófa egy hatalmas napkitörés, mely elpusztít minden földi életet. Vajon ez lehetséges-e? Csillagunk egy átlagos fősorozatbeli G2-es színképű sárga törpe, melynek energiatermelése kiegyensúlyozott és nyugodt. Elméletileg lehetséges a végzetes napkitörés, de nincs okunk feltételezni, hogy ez mostanában bekövetkezik. Amikor még a Nap fiatal csillag volt, produkált heves kitöréseket, de azóta nyugodtabb fázisba került. Élete vége felé ismét heves kitöréseket produkál majd, miközben energiatermelése és sugárzása nőni fog.


Addig is azonban sorra maradnak el a világvégék. Persze az esély mindig ott lóg a levegőben, hogy éppen most lesz vége, de azért túlzottan ne vegyük komolyan, hiszen egy tégla is a fejünkre eshet.

-Garzó László-
2014. július 28.

Hozzászólások