A hét napjai – A Hónapsoroló c. sorozat közben talán eszünkbe sem ötlik, hogy a hónapok napokból állnak, hétköznapokból, ünnepnapokból. Ha gyorsan elröppen a pihenésre szánt hétvége, esetleg felsóhajtunk: – Ó, holnap már megint hétfő! Utánaolvastam, s az Olvasók elé tárom, honnan ered a hét napjainak elnevezése. Egy népi mondókával szeretnék kedvet csinálni e tartalomhoz:

a het

Hétfő hetibe,
Kedd kedvibe,
Szerda szeribe,
Csütörtök csűribe,
Péntek pitvarába,
Szombat szobájába,
Vasárnap a verpeléti vásárba.

A hét napjai a társadalmi időbeosztás fontos elemei.

Egy hónapban körülbelül négyszer ismétlődő ciklust alkotnak. A manapság használatos hetes csoportosítás a babiloni és a zsidó vallásból öröklődött. A Biblia teremtéstörténete szerint Isten a világot hat nap alatt teremtette (vasárnap-péntek), és a hetedik napon (szombat) megpihent. Ezt a napot ünnepnapnak nyilvánította. A hétnapos időciklust hivatalosan Nagy Konstantin császár vezette be 321-ben.

A hétfő a magyar hét első napja, a hét feje.

Az orosz понедельник ≈ после недели = a неделя (nevű nap) utáni (nap) (valamikor неделя-nak nevezték a vasárnapot).
A kedd magyar szó: jelentése második (nap), a kettő–kettedik rövidülése – az orosz вторник szintén ezt jelenti.
Az angol Tuesday a régi angol „Tiwesdæg” napnévből ered és jelentése „Tiw’s Day” = „Tiw (isten) napja”. (Tiw az ógermán *Tîwaz – és a skandináv Týr – háború- és törvény-isten.) Ugyanez mutatható ki a német Dienstag napnévről is.

A magyar szerda (amit a szlávból vettünk át), a német Mittwoch és az orosz среда egyaránt azt jelenti: (a hét) közepe. (Olyan hét esetén, amelyben vasárnap a hét első napja, és szombat a hetedik.) Az angol Wednesday a középkori angol Wednes dei-nek felel meg. Ez nem más, mint az óangol Wōdnesdæg, ami az angol Woden (Wodan) isten napját jelenti (Woden a 7. századig egy angolszász isten). A Wēdnes dæg megfelel a skandináv Oðinsdagr (“Odin’s day”) napnévnek, amely a latin dies Mercurii egyfajta fordításának tekinthető.

a het

A (szláv eredetű) magyar csütörtök és az orosz четверг egyaránt azt jelenti: negyedik (nap). Az angol Thursday név az óangol Þunresdæg-ből alakult ki: “Thunor’s Day” (egyezésben a skandináv Þorsdagr-gal). Thunor és Thor tkp. az ősgermán Thunaraz mennydörgésisten újabb neve. A legtöbb germán nyelvben e nap neve eme isten nevét viseli: dánul, norvégül, svédül Torsdag, németül Donnerstag, hollandul pedig Donderdag.

A magyar péntek eredete vitatott, szláv vagy görög lehet. Lásd: az orosz пятница = az ötödik (nap). Mindkettő a hét ötödik napját jelenti. A germán nyelvekben ez a nap Frigg, Frîja, Frea istennőé, akit a rómaiak ekvivalensnek tekintettek Venusszal. A nap neve hollandul Vrijdag, angolul Friday, németül Freitag stb.,
A magyar szombat, a német Samstag, a francia samedi és az orosz суббота napnevek mind a zsidó sabbát (שבת) napnévből erednek.

Régen a kereszténységben általános volt, hogy a vasárnap volt a hét első napja, mert ezen a napon támadt fel Jézus. (A kereszténységben ezért ünnep a vasárnap.) Az orosz воскресенье valóban a воскресение = feltámadás szó módosult alakja. A magyar vasárnap pedig valóban vásárnapot jelent, mert régen a vásárokat ezen a napon tartották. A francia dimanche forrása a latin „dies Dominicus” = „az Úr napja” kifejezés. Ebből ered – összeolvadásból – egy „diominicu” kifejezés. Ez a francia elnevezés eredetije.

a het

Helységnevek, amelyek egy nap magyar nevét tartalmazzák

A Magyar Nagylexikon szerint a hét napjainak magyar nevét a következő helységnevek tartalmazzák:

Hétfő: (nincs ilyen helységnév)
Kedd (ked ket): Felsőkethely, Kéthely, Rábakethely, Répcekethely, Tardoskedd, Vérteskethely
Szerda (szereda): Alsószerdahely, Bodrogszerdahely, Csíkszereda, Drávaszerdahely, Dunaszerdahely, Felsőszerdahely, Kaposszerdahely, Kisszerdahely, Kőszegszerdahely, Magyarszerdahely, Muraszerdahely, Nyárádszereda, Nyitraszerdahely, Szerdahely (Románia), Szerdahely (Szlovénia), Tótszerdahely, Vágszerdahely

Csütörtök: Csütörtök, Csütörtökhely, Detrekőcsütörtök, Szepescsütörtök, Vágcsütörtök
Péntek: Kerkapéntekfalu, Oláhpéntek, Péntekfalu, Pénteksúr, Szászpéntek
Szombat: Alsószombatfalva, Bakonyszombathely, Erdőszombattelke, Felsőszombatfalva, Keletifelsőszombatfalva, Kisszombat, Krassószombat, Lentiszombathely, Magyarszombatfa, Magyarszombathely, Mezőszombattelke, Muraszombat, Nagyszombat, Németszombathely, Nyugotifelsőszombatfalva, Ószombat, Pórszombat, Rimaszombat, Szepesszombat, Szombatfa, Szombatfalva, Szombathely, Szombati, Szombatság, Zalaszombatfa stb.

Vasárnap: nincs ilyen helységnév – a vásár szót tartalmazó nevek (Aknavásár, Alsóvásárd, Asszonyvására, Balavásár, Drávavásárhely, Erdőoláhvásárhely, Erdővásárhely, Felsővásárd, Fugyivásárhely, Gézavására, Gyerővásárhely, Hódmezővásárhely, Jászvásár, Kékesvásárhely, Kézdivásárhely, Kisvásárhely, Lendvavásárhely, Marosvásárhely, Martonvásár, Mirkvásár, Oláhvásárhely, Pétervására, Sárvásár, Somlóvásárhely, Szászvásár, Torontálvásárhely, Újvásár, Vásárhely, Vásáros, Vásárosbéc, Vásárosdombó, Vásárosfalu, Vásárosmiske, Vásárosnamény, Vásárosszentgál, Vásárostelke, Vásárút, Zsilvásárhely) nem ebbe a kategóriába tartozik.

Dal a hét napjairól.

Ha valakit megfogott ez a téma, bővebben olvashat erről egy dolgozatban ezen a linken.

Varga Csaba: A hét napjai – más felfogás szerint.
A kisbabákkal mondókaszerűen tanítják a szülők és az óvónénik ezeket az elnevezéseket. Íme egy kedves, fülbemászó versike.

Hétfőn heverünk,
Kedden keverünk,
Szerdán szemezünk,
Csütörtökön csücsülünk,
Pénteken pipálunk,
Szombaton szitálunk,
Vasárnap titeket vendégségbe várunk.

Az idő olyan, mint a vonzerő. Az embernek sosincs annyi, mint amennyit gondol.
(Khaled Hosseini aforizmája)

Közhely, hogy az idő rohan, meg kell becsülni, be kell osztani, mert néha ólomlábakon járnak az órák, néha elröppennek. Így ír róla a költő:

Ami volt, az nem jön vissza többé
soha. Az idő egyirányú utca.
Örökké zuhog a jelen, s örökké
száraz lábbal kelünk át rajta: a múlt fölissza
szempillantás alatt.
(Rakovszky Zsuzsa)

a het

2021-es naptárak a Cardex kínálatából

Az Olvasóknak tartalmas időtöltést, értelmes elfoglaltságokkal kitöltött hétköznapokat, pihentető ünnepnapokat kívánok! Egyúttal felhívom a figyelmüket a Montázsmagazin gazdag tartalmára, amivel a szabadidejüket kitölthetik.

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

 

Hónapsoroló – A szerző előző írása

 

Hozzászólások