A párizsi Bastille az önkényuralom jelképeként vonult be a köztudatba. Ostromát (1789. július 14.) a francia forradalom kezdeteként tartják számon. Mi az igazság az épületet övező legendákból?

 

bastille2

 

A Bastille első évszázadai
A 14. században védelmi célokból felépített erődítménybe XIII. Lajos uralkodása idejében (1610-1643) zárták be az első rabot. Ekkor az elítéltek nagy része politikai fogoly és nemesi összeesküvő volt. Később már köztörvényes bűnözők, mint pl. hamisítók, sikkasztók, csalók, párbajozók, vagy a hatalom ellen felszólaló röpirat-írók is bekerültek.

Bizonyos szempontból elit börtönnek számított, hiszen a magas rangú foglyok vendégeket fogadhattak, olvashattak, inast tarthattak, sőt még cellájukat is berendezhették.  A szegényebbeket az állam látta el, ők szabadulásuk után felvehették a rájuk eső napi járandóság el nem költött részét. A 42 „férőhelyes” börtönben azonban nem volt teltház: XIV. Lajos uralkodása alatt évente általában tizenhatan raboskodtak benne.

 

bastille3

 

Legendák és titokzatosság övezték a félelmetes külsejű, vastag falú épületet. A foglyok általában királyi elfogatóparanccsal kerültek oda, tárgyalás nélkül, és a király döntésén múlt a szabadulásuk. Ez a tény támasztotta alá a hiedelmeket, a börtönbeli állapotokról keringő történetek azonban a történészek szerint erősen túlzóak.

Hírhedt foglyok
Nevezetes foglyai közül a legismertebbek talán a Dumas regényében főszereplővé, XIV. Lajos ikertestvérévé avanzsáló Vasálarcos férfi; de Sade márki, Voltaire, Rohan bíboros, aki egy világraszóló botrányt kavaró ékszerhamisítási ügybe bukott bele (A királyné nyaklánca történetet Dumas és Szerb Antal is megörökítette), vagy a szemfényvesztő hírében álló Cagliostro gróf.

 

Prise_de_la_Bastille

 

Egy forradalom kezdete

1789-ben mindössze hét rab tartózkodott a Bastille-ban, akik közül négy váltóhamisítás miatt került be. A forradalmárok által terjesztett elmélet, mely szerint az önkényes uralkodó ártatlan emberek tömegeit tartotta fogva, nem állta meg a helyét.

A forrongó tömeg célja elsősorban az erődben fellelhető puskapor megszerzése volt. A helyőrséget 80 veterán katona és 32 svájci gárdista alkotta. Nagyjából 1000 fő gyűlt össze a falak előtt, követelve a fegyverek és a puskapor átadását. Két embert beengedtek a börtönbe, és tárgyalni kezdtek velük. Délután a tömegnek sikerült betörnie a külső udvarba, majd miután a felvonóhíd láncait leszakították, a belső udvart is elfoglalták. Lövöldözésbe kezdtek, és a Bastille parancsnoka végül tűzszünetet rendelt el. A beözönlő emberek összeszedték a fegyvereket, kiengedték a rabokat. Az összetűzés tragédiába torkollt: a tömeg leszúrta a parancsnokot, és megölte az őrség néhány tagját. Fejüket karóra tűzték és körbehordozták.

 

bastille1

 

Az ostrom után
A Bastille sorsa is megpecsételődött: egy év múlva a falaknak már szinte nyoma sem volt, elbontották és elhordták a köveket. A mai Bastille téren modern Operaház áll. A járdákon jelölik az egykori falak vonalát, sőt a párizsi metró építése közben megtalált falmaradványok is láthatók eredeti helyüktől pár száz méterre. Kávézhatunk és üzleteket is látogathatunk a híres-hírhedt börtön helyén.

 

Weninger Nóra

 

 

Hozzászólások